ELLENREFORMÁCIÓ ÉS PROTESTÁNS VÉDEKEZÉS
ELLENREFORMÁCIÓ ÉS PROTESTÁNS VÉDEKEZÉS
A római katolikus püspökség helyreállítása, a püspök közjogi funkciói: SZILÁGYI F., Rajzok Erdély államéletéből a XVIII. században (Bp. 1876); BÍRÓ V., Az imperiumváltozás kora (Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene c. kötetben, Dicsőszentmárton 1925), továbbá: EK: AG 1718: 96; 1721: 30; 1737: 229; Diaet.: 1742-i országgyűlési jegyzőkönyv.
Az egyes szerzetesrendek betelepedésére és működésére l. Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene c. kötet megfelelő tanulmányait (a jezsuitákra: BÍRÓ V., i. m.; a további rendekre: BOROS F., A franciskánusok működése Erdélyben; PATAY J., A piaristák Erdélyben; BILINSZKY L., A női szerzetesrendek működése Erdélyben), továbbá Apor P. naplóját és a Quellen, Stadt Brassó elszórt adatait.
1175Katolikusok preferálása a kormányhatóságoknál és a törvényhatósági főtisztségeknél: EK: AG 1712: 80; 1725: 83; 1730: 34; 1734: 60; 1735: 107; 1736: 102; 1742: 145; 1747: 85. Ugyanez a szász városokban és Kolozsvárott: TEUTSCH, II.; JAKAB E., Kolozsvár III. Az unitáriusokra gyakorolt nyomás: Apor P. naplója és levelezése; JAKAB E., Kolozsvár III.; EK: AG 1741: 98; 1748: 133.
A katolikus egyház országgyűlési képviselete: EK: AG 1741: 211; Apor P. naplója.
A katolicizmusra sérelmesnek vélt törvények eltörlése: KŐVÁRY L., Erdély VI.; JAKAB E., A Pragmatica Sanctio; KONCZ J. (közl.), Bánffy László jegyzetei (TT 1882); IZSÉPY E., Az 1737–40. évi erdélyi országgyűlések története (Bp. 1943); Apor P. naplója, továbbá EK: AG 1712: 80; 1724: 51; 1735: 87; 1743: 85, 201; 1744: 125, 208; Diaet.: 1741., 1742. és 1790/1. évi országgyűlési jegyzőkönyv.
A kolozsvári jezsuita akadémiára l. BISZTRAY GY., Az erdélyi tudományos élet.
A barokk behatolásának kezdetei, a kolozsvári és marosvásárhelyi jezsuita templom: BÍRÓ J., Erdély művészete; B. NAGY M., Reneszánsz és barokk. Kettőjük felfogása eltér a két említett templom tervezése kérdésében. Bíró Scherzer Bálint jezsuitát tartja a kolozsvári, Scherzert és Hammert a marosvásárhelyi templom tervezőinek. B. Nagy Margit szerint a kolozsvári templom terve Bécsből került le, s Hammer ott csak egy építőmester volt mások között, Marosvásárhelynél viszont csak Hammerről tud. Mi az ő felfogását fogadjuk el. A többi marosvásárhelyi barokk építkezésre: BÍRÓ J., Gernyeszeg. Erdély barokk egyházi szobrászata tekintetében is jelentős különbségek vannak Bíró József és B. Nagy Margit közt. BÍRÓ J., Erdély művészete c. művében (123) a bajor Johann Könignek tulajdonítja a gyulafehérvári székesegyház oromzati fülkéjének és főbejáratának szentszobrait, a kolozsvári jezsuita templom szobrait és a Szent Mihály-templom (később eltávolított) barokk portikuszát. B. Nagy Margit szerint (249) viszont egyetlen hiteles műve sem ismeretes Erdélyben. Bíró (uo.) Nachtigall művei közé sorol a Szent Mihály-templom barokk oltárain és szószékmellvédjén kívül egyéb kolozsvári műveket is, az ő alkotásainak tartja a szamosújvári örmény nagytemplom két fülkeoltárát is. B. Nagy Margit csak a Szent Mihály-templombeli alkotásokat tartja hitelesnek. Ez esetben is az ő felfogását fogadjuk el. A barokk festészetre: BÍRÓ J., Erdély művészete.
A vallási unióra l. I. TÓTH Z., Az erdélyi román nacionalizmus; emellett a román iskolaügyre: N. ALBU, Istoria învăţământului, 132 skk.
A külföldi tanulmányutak korlátozása: EK: AG 1717: 68. A jelöltek vizsgáztatása Brassóban: Quellen, Brassó VII. 221. skk. A pietizmus az erdélyi szászoknál: H. JEKELI, Lukas Graffius; JAKÓ ZS., Román művelődés; Quellen, Brassó VII. 192 és 247 skk.
Huszty Andrásra: ZSIRAI M., Sajnovics és Gyarmathi: BENKŐ S., Sorsformáló. Huszty pietizmusára l.: EK: AG 1742: 132.
A természettudományi oktatás a református kollégiumokban: M. ZEMPLÉN J., A fizika; SPIELMANN J., A közjó. A kolozsvári unitárius kollégium történetét GÁL KELEMEN írta meg, korszakunkkal az I. kötet foglalkozik (Kolozsvár 1935). Szent-Ábrahámi szerepe az ottani természettudományos oktatásban: M. ZEMPLÉN J., A fizika.
Kölesérire: JAKÓ ZS., Román művelődés; SPIELMANN J., A közjó; BERLÁSZ J., Könyvtári kultúránk. A járványkórház létesítésének terve: EK: AG 1722: 10.
