SZELLEMI NYITOTTSÁG
SZELLEMI NYITOTTSÁG
Az erdélyi értelmiség tájékozottsága e korban egyébként természetes. Az európai szellem alakulásának egyik nagy korszakában járták a tudomány leghíresebb központjait. Nem maradhattak érzéketlenek. Valóban hozták is haza a legújabb könyveket éppen úgy, ahogyan az ekkoriban újra felfedezett régieket. Csanaki Máté például ládaszám szállítja a szerzeményeit. Valószínűleg jórészt neki is köszönhető, hogy a Rákócziak össze tudták állítani sokoldalú és a kor minden filozófiai és tudományos törekvését tükröző könyvtárukat.
A természetfilozófiától az egzakt természettudományok felé tapogatódzó műveltség eszköztárát nem is lehet másutt megfigyelni, mint a Rákóczi fejedelmek családi könyvtárában. Elterjedtségét illetően azonban tájékozatlanok vagyunk. Kevéssé ismerjük a könyvtárakat, alig tudjuk, mit olvastak sokan, nincsen fogalmunk róla, hogy mi jutott el a szélesebb rétegekhez. A feltételezések fogódzója lehet viszont az a tény, hogy Erdélyben az új befogadói jórészt egyházi értelmiségiek. Olyan emberek tehát, akik nem a tudomány elefántcsonttornyaiba zárkóznak gondolataikkal. Ez a körülmény ugyanakkor hátrányt is jelent, mert nyilvánvalóan azt bizonyítja, hogy Erdélyben a természettudományoknak nincsenek alkotó egyéniségei. Származik viszont belőle egy hallatlan előny is: a legkorszerűbben képzettek közvetlenül érintkeznek a közönséggel, állandó kapcsolatban vannak a hallgatókkal. S bár nem mindannyian hívei a legmodernebb tudásnak, bizonyosan mindannyian 780beszélnek tudományos kérdésekről. Akármiről akarják is meggyőzni a hallgatókat, bevonják őket koruk legérdekesebb vitáiba. Minden bizonnyal széles körben hívják fel a figyelmet a legújabb tudnivalókra.
A kor szellemi érdeklődésének a középpontjában azonban még mindig a vallás áll, a tudomány is ennek összefüggésében, ennek kérdésfeltevéseire felelve jelentkezik. Az 1640-es évekig Erdélyben is a konzervatív vallásosság uralkodik. Filozófiai támasza katolikusoknál és protestánsoknál egyaránt az arisztotelizmus. A katolicizmus királyságbeli megújulását a fejedelemségből odavándorolt neofiták, Pázmány Péter és Veresmarti Mihály munkálják sikerrel, a legkorszerűbb újtomista teológus, Bellarmino nyomdokain. Erdélyben Bethlen Gábor toleranciája engedi meg a katolikus reform kibontakozását, ő hívja vissza száműzetéséből a Kempist és Canisiust fordító Vásárhelyi Gergelyt, s anyagilag segíti Káldi György bibliafordítását.
A fejedelmi hatalom azonban természetesen elsősorban a konzervatív vagy ortodoxnak is nevezett reformátusokat támogatja, akiknél ez időben válik legfőbb tekintéllyé Kálvin, a sűrűn látogatott heidelbergi egyetem hatására. Ebben úttörő szerepe van a Debrecenből induló és meghalni Kolozsvárra jövő Szenczi Molnár Albertnek, aki 1607-ben adta ki a genfi zsoltároskönyvnek, 1624-ben pedig, Bethlen megbízásából, Kálvin Institutiójának magyar fordítását. A református ortodoxia irodalmi alkotásai főleg a katolikusokkal és az unitáriusokkal vitatkozó hitvédő és moralizáló, minden tartalmi szárazságuk ellenére ízes, nemegyszer a korszerű barokkba hajló magyar nyelven elmondott és leírt prédikációk. Legnevezetesebb képviselőjük Geleji Katona István, de féltucatnyi vele egyenrangú nevet lehetne még felsorolni. Majdnem mind a Partium vagy a hét vármegye szülöttei, onnan került nehányuk Erdélybe udvari papságra vagy püspökségre.
A teológiai konzervativizmussal sajátságosan összekapcsolódó misztikus természetfilozófia mellett azonban az angol puritanizmus és az általa felkarolt korai természettudományos gondolkodás is megjelent Erdélyben. Ennek legjelentősebb tanúsága Apáczai Csere János Magyar encyclopaediája volt. Copernicus, Descartes, Regius, Althusius, Ramus, Amesius gondolatainak első, a kor nemzetközi tudományos színvonalát megközelítő magyar nyelvű tolmácsolása. Hatása a század magyar tudományosságára a kartezianizmus győzelemre juttatásával és az anyanyelvű tudományos nyelvezet megalapozásával meghatározó fontosságú.
Az eszmék gyakorlati következményeként presbiteri egyházszervezetet szorgalmazó puritánok először a Partiumban és a hét, felső-magyarországi vármegyében tevékenykedtek, Sárospatakon és Váradon. Erdélybe a diplomatikus Medgyesi Pállal, majd a harciasabb Apáczaival hatolnak be. A két Rákóczi György radikális társadalmi nézeteik miatt a puritánus egyházszervezők közül nem egyet állásvesztésre, sőt börtönre ítélt, de elveik az értelmiség körében terjedtek. Ők tették népszerű kiadásokkal hozzáférhetővé 781a Bibliát és az angolból vagy hollandból fordított, még a 18. században is új kiadásokat érő vallásos népkönyveket. Az unitáriusoknál hasonló törekvések nem érvényesültek. Az erdélyi szász városok pedig a lutheri ortodoxia hűséges őrzői; a német pietizmus hatása ekkor még nem érinti őket.
Egyetlen ponton bizonyosan tudhatjuk, hogy a kor legnagyobb elméit foglalkoztató gondolatok messze túlterjedtek az értelmiség körén. Méghozzá – meglepő módon – olyan közegből származik a bizonyosság, amelyben képzett értelmiség tevékenysége nem jellemző: a szombatosok köréből.
Ez a – sztoicizmus furcsa megjelenési formájaként kialakult – vallásosság a 17. századra lép túl a magas szellemi és világi rangúak körén, hogy tanulatlanok és az alacsony társadalmi helyzetűek között is szétáradjon. Elterjedésének körét nagyon nehéz lenne pontosan megállapítani, hiszen az 1638-ban tetőfokára hágott üldözés nyilvánvalóan sok emlékét elsodorta. Éppen az ellene hozott törvények állandó megújítása és szigoruk tanúskodik azonban arról, hogy a szombatosság kiirthatatlanul befészkelte magát az erdélyi parasztok, főleg székelyek közé.
Minden üldözéssel dacoló makacsságában bizonyára ott van az erőszak által törvényszerűen fellobbantott emberi büszkeség, a hivatalos társadalommal való szociális és politikai szembenállás. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a szombatosság erősen érzékelhető kulturális vákuumot számol fel.
Ez az űr abból adódott, hogy éppen a 17. század első felében a népművelésnek nincsen gazdája Erdélyben. A hivatalos egyházak, még az unitárius is, ezt a szerepüket elvesztették. Ahogy szervezetük és helyzetük megszilárdult, elfordították szemüket a társadalom legmélyén élőkről. Az összefüggés nyilvánvaló: miután a falvak vallási hovatartozásának körvonalai kialakultak, és új térítés már csupán a meglevő viszonyok megbolygatásával lehetséges, az egyházak népművelő tevékenysége is ellanyhul. Nem véletlen, hogy az uralkodó egyházzá vált kálvinizmus aktívan népművelő tevékenységet a 16–17. század fordulójától csak a románok között folytat. Ezzel persze elvitathatatlan érdemeket szerez; a román anyanyelvűség kialakulását szinte erőszakoló törekvés a hivatalos erdélyi egyház elismerésre legméltóbb ténykedése e korban. Ezzel azonban nem feledteti a régi hívek szellemi igényeivel szemben tanúsított közönyét.
A szombatosság viszont, hiszen friss, téríteni vágyó vallás, hajlékonyan alkalmazkodik környezetéhez. E hozzáidomulás során állást foglal a híveit leginkább foglalkoztató kérdésekben, és beviszi a népművelést, a mindennapok ügyeiben való tájékoztatást a templomokba. Nagy térítő igyekezetében ő is felfedezi a verset a teológiai tanítás céljára. A hittudományi oktató versekről azonban nehezen képzelhető, hogy célt értek volna; végtelenül gördülő versszakaikat a régiek sem érezhették érdekesnek. Annál élőbbek viszont a 782szombatosok gyülekezeti énekei, amelyek a vallás minden mondanivalóját közvetlenül, kedvesen viszik közel a hallgatókhoz és az éneklőkhöz.
Legfeltűnőbb, hogy ezekből az énekekből hiányzik a többi felekezet komorsága és a másoknál állandóan szereplő bűn-büntetés motívum. Az ember Isten akaratát, a törvényt nem tudja megtartani, tanítják, az ő kegyelméből mégis üdvözülhet. És e tudatban nincsen semmi esetlegesség: az üdvözülés a szombatos énekek szerint a hívők számára kétségtelen tény. E biztos tudatban hangoztatják a „lelki vidámság” nyugalmát, és szólnak a szombathoz kapcsolódó testi örömökről: „Jó fiúi kedvünkből lelkünket vidámítsuk, Jó étel-ital mellett Mennyei urat áldjuk” – éneklik a zsidózók istentiszteleti helyein.* Egy másik ének szerint az emberek „testi javokért”,* a pihenés miatt kell megtartani az ünnepet.
RMKT V. Bp. 1970. 28.
Uo. 22.
Ez az emberközpontú szemlélet ismeri a világi hierarchiát, el is igazodik benne, de a sztoikusok nagy felismerését, a világi karrier hívságát most már a népnek is hirdeti. Sok kéziratos énekeskönyvbe belemásolták az egyébként anabaptista eredetű strófát:
Könnyű ez szép állapat regulája,
Mert áll csak Úr mívének tudásába,
De embernek címerlevél adása
Forog búba, gondba, vérbe és kardba.*
Mert áll csak Úr mívének tudásába,
De embernek címerlevél adása
Forog búba, gondba, vérbe és kardba.*
Uo. 58.
Mégsem önmagáért való, a világtól elfordult önművelés a zsidózóké, hanem a természet titkait kutatja, és a költői panteizmus nyugalmával hirdet biztonságot a világban. Mert „utát minden teremtött állat tartja … Oly nagy vagy küs féreg nincs ez világban, Ki ő célját hágná által valaha, Szél, felhő, zápor, jég, kő, villám, dara, Tavasz, nyár, ősz, tél marad határába.”* Ebben a biztonságban még Isten kiszámíthatatlan, hirtelen haragjának sincs helye. A természet jelenségeibe rejtett törvény hatalmát a szombatosok a ptolemaioszi világkép érvényessége mellett hirdetik: Isten „ez földet középben felfüggesztette”, mondja Péchi Simon egyik éneke. Sőt, még vitatkozik is: „emberség annak oka, Hogy erőtlen szemfény úgy nem láthattja”, ahogyan a valóságban az „egek” a föld körül forognak.* Igaz, mindez ellenkezik a kopernikuszi heliocentrikus állásponttal, de e felfogásban kora nem egy lángelméjével osztozik.
Uo. 92–93.
Uo. 242.
783A műveltséghez nehezen hozzáférők számára azonban a kérdések felvetése talán még lényegesebb, mint maga a válasz. Felébred ugyanis az érdeklődés; az embert foglalkoztatja az, amit minduntalan hall. A dolog másik oldala viszont: senki nem énekel szívesen érdektelent, nem másolgat a maga számára unalmas szövegeket. A természeti törvényekről szóló és az új világképpel vitatkozó strófák viszont egész sor kézzel összeírt énekeskönyvben fennmaradtak, világos jeleiként annak, hogy miközben az iskolai reformok a modern tudományosság idehozatalát készítik elő, széles körű társadalmi figyelem várja megjelenésüket.
