KARTEZIANIZMUS ÉS PIETIZMUS
KARTEZIANIZMUS ÉS PIETIZMUS
Az Apáczai és köre munkássága révén meggyökeresedő kartezianizmust a második nemzedék viszi tovább. Az 1660-as években Martonfalvi Tóth György Debrecenben, Nadányi János, Enyedi Sámuel, Hunyadi Pál, Dézsi Márton a nagyenyedi kollégiumban teremti meg a hazai kartezianizmus fellegvárát. Kezük alatt nő fel a harmadik kartezianus tudósnemzedék.
Descartes filozófiáját Pápai Páriz Ferenc foglalta össze, és az 1690-es években adta tanítványai kezébe a kartezianus metafizika és fizika tankönyvét. Az igaz filozófia kezdete című (Tyrocinium philosophiae verae), latin nyelvű, kéziratban ránk maradt mű a teológia alól felszabadult filozófia szabatos meghatározását nyújtja: a természetes ésszel felfogható és az emberi gyakorlatban felhasználható igazságok ismerete. Miközben szabatosan elhatárolja a filozófiát a teológiától, alapvető elvként Descartes első princípiumát szögezi le: „amíg gondolkodom, létezem”.* Átveszi Descartes tudományrendszerét, és az igaz filozófiát a világ minél teljesebb megismerése kulcsának tekinti. Tanítványait a szabad vizsgálatokra ösztönözte, amikor kimondta, hogy „az igazságkeresőnek egyszer az életben bizonyára mindenben kételkednie kell”.* Talán senki nem írt olyan osztatlan elismeréssel Descartes-ról, mint Martonfalvi tanítványa, Apáti Miklós (1662–1724), az irracionális racionalizmus, a modern európai lélektan tanítómesterének tekinthető Poiret köréhez tartozó debreceni teológus. Nemcsak szellemében, 941az ember megismerőképességét korlátlannak tekintve követi Descartes-ot, hanem átveszi egész terminológiáját, módszertanát, és meggyőződéssel vallja, hogy akaratunk szabadsága öntudatunk legfőbb pillére, a világ megismerésének legfőbb eszköze pedig a matematika. Fő műve, a Vita triumphans civilis (1688) Amszterdamban jelent meg a városi tanács és talán az erdélyi fejedelem anyagi és erkölcsi támogatásával.
Tyrocinium philosophiae verae. Nagyenyed 1705 előtt (Pápai Páriz, Békességet. 315).
Uo. 317.
Nagyszeben szász iskolájában az Eperjesről távozni kényszerült Czabán Izsák tanította az atomista filozófiát. A kartezianus eszméken a szászok olyan kiváló képviselője nevelkedett fel, mint Teutsch András, aki önálló módszertani bevezetéssel adta ki Poiret legismertebb filozófiai munkáját (1696, 1708). Enyeden sajátította el Descartes filozófiáját Mihail Halici, a sokoldalú érdeklődésű kálvinista román tollforgató.
A Descartes filozófiája körül folyó nemzetközi vitába európai figyelmet keltve szólt bele Régeni Mihály Pál. Kézikönyvében (Specimen logicae Cartesianae, Lipcse 1689) síkraszáll a legnagyobb német karteziánus, a már Newtont előkészítő, szabad és független szellemű Tschirnhausen mellett, akinek a matematikai módszer csalhatatlanságát hirdető művét durva kritika érte az Arisztotelészt és Descartes-ot egyaránt elvető Thomasius részéről. Régeni Kolozsvárra hazatérve még két karteziánus tankönyvet ad ki (1689, 1700), az unitárius kollégium tanári katedráján a legjobb európai színvonalon tanít fizikát és logikát, de nagy terveit nem tudja már megvalósítani.
Az új filozófia úttörői mindvégig heves harcokat vívtak az ortodoxokkal, akik között olyan kiváló felkészültségűek szálltak síkra, mint Tofeus Mihály vagy Pósaházi János. Az erdélyi kartezianizmust nem is az elméleti fegyverek győzték le, az 1690–1700-as években a társadalmi hierarchia, a közöny futtatta zátonyra, miközben Nyugat-Európában az új filozófia fejlődését már Newton hatása szabja meg.
A Sárospatakról, a vallási üldözések elől menekült Pósaházi, a gyulafehérvári iskola rektora az újítóknak nem kizárólag teológiai és filozófiai, hanem politikai megfontolások alapján üzent hadat, mert úgy gondolta, hogy a magyarság és a protestantizmus védelme teljes egységet kíván vallásilag és gondolkodásbelileg is. Tofeus Mihállyal, a fejedelem udvari papjával közösen bírálják a coccejánus teológusokat és a karteziánus filozófusokat. Ez azonban nem akadályozta meg Pósaházit, hogy a fizikában már Descartes-ot kövesse. Mégis, a kétkedés jogát és a teológiával szemben a gondolkodás önállóságát hirdető filozófia képviselőinek, az újítóknak elítélésére 1673-ban összehívják a radnóti zsinatot. Csernátoni Pál, Dési Mihály, Hunyadi Pál és Pataki István, a nagyenyedi és a kolozsvári kollégiumok tanárai úgy védekeznek, hogy formálisan elfogadják a teológia elsőbbségét, de kitartanak a karteziánus alapelvek mellett. Apafi a filozofálás és a vita szabadsága mellett foglal állást, s bár az újítókat meginti, a harcot nem zárja le, s a vita folytatódik, 1690-ben külföldi visszhangja is támad.
942A harmadik karteziánus nemzedék úgyszólván legifjabb tagja, a segesvári származék Andreas Teutsch Utrechtben szerezte meg orvosi diplomáját, és a Lipcsében működő Spener közvetlen tanítványaként ismerkedett meg a pietizmus eszméivel. Az egyház belső reformját hirdető pietizmus művelődéspolitikai elveit a hallei egyetem tanára, Francke dolgozta ki. Erdélyben ezek az eszmék termékeny talajra találtak, mert a hit és a tudomány elválasztásának elveit már a puritánok és a coccejánizmus hívei lerakták. A pietizmus a hit vezérelvét az elmélyült érzelem zsinórja szerint megszabva, a vallásos élménnyel a misztikum irányába sodorja az egyént, de utat nyit az egyéniség kiteljesedése előtt. A racionális világban tevékenységet, tudománypártolást, iskolagondozást, a szegények, betegek, elesettek felkarolását követeli. Az új szellemi áramlat az önkritikus társadalomszemléletet fejlesztette, és a felekezeti harcokat elítélő tolerancia új hajtásait hívta életre.
A kor másik nagy, vallásos keretek között tudatosodó, egyéniséget formáló érzelmi élménye a közös ének. A protestánsok évszázados tapasztalattal ismerték már a közös éneklés összefogó erejét. Több száz énekeskönyvet adnak ki. Most válik a 18. századra is nélkülözhetetlenné Szenczi Molnár Albert zsoltároskönyve. A katolikus énekanyagot, sok protestáns és unitárius éneket is felvéve, Kájoni János ferences tartományfőnök gyűjtötte össze és adta ki Erdély első és egyetlen katolikus nyomdájában, a maga alapította csíksomlyói nyomdában (1676).
