ANAKREÓN (i. e. 572? – 487? ) görög költő
ami vár rám, hideg és szűk, a lejárat is ijesztő,
s aki egyszer lemegy, az már soha fel nem jön a fényre…
háborut emleget és lélekölő viadalt.
S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák
szép adományairól zengve szeretni tanít.
a nő, ha szép, legyőzi.
hogy a lomb között a fákon,
cseppnyi harmatot ha ittál,
mint király dalolsz kevélyen…
Az öregség sem kinoz meg,
Föld szülötte, dal barátja,
vértelen, bölcs, illetetlen!
istenekhez vagy hasonló.