CICERO, MARCUS TULLIUS (i. e. 106–43) római politikus, író
CICERO, MARCUS TULLIUS (i. e. 106–43) római politikus, író
Meddig élsz még vissza, Catilina, béketűrésünkkel?
Első beszéd Catilina ellen, I. f. – Válogatott művei. Európa, Bp., 1974. 51. Borzsák István;
Ó, idők, ó, erkölcsök!
Uo. 52.;
[A] konzul ügyeljen, semmi károsodást ne szenvedjen a köz…
I. m. 2. f. – Uo.;
… az életben semmi másra nem érdemes nagy erővel törekedni, csak a dicsőségre és a becsületre, ennek a megszerzésében viszont a test minden gyötrelmét, a halál és a számkivetés minden veszedelmét kevésbe kell venni…
…tele van minden könyv, tele vannak a bölcsek kijelentései, tele van az egész régiség példaképekkel, s ezek mind homályban maradnának, ha a betűk hozzájárulása fényt nem árasztana rájuk. Írók, görögök és latinok, hány kiváló férfi jellemképét rajzolták meg és hagyták reánk, nemcsak azért, hogy szemléljük, hanem hogy utánozzuk is őket.
Archias, a költő védelmében, 6. f. – Uo. 79. Trencsényi-Waldapfel Imre;
…a dicsőség és az érdem szempontjából gyakran többet ér a természetes tehetség tudomány nélkül, mint a tudomány természetes tehetség nélkül…
…[a tanulmányokkal való foglalkozás] a léleknek emberhez legméltóbb és legnemesebb pihentetése. … – ez a foglalatosság az ifjúságot neveli, az öregséget gyönyörködteti, a szerencsés körülményeket még szebbé teszi, a balsorsban menedéket és vigasztalást nyújt, gyönyörködtet otthon, nem akadályoz a fórumon, velünk tölti az éjszakát, velünk vándorol, és velünk vonul el falura.
I. m. 7. f. – Uo. 80.;
…mindnyájunkat a hírnév vágya von maga után, és minél derekabb valaki, annál inkább vezeti a dicsőség.
…a derék ember a vállalt küzdelmekért és veszedelmekért semmi más jutalmat nem kíván, csak az elismerést és a dicsőséget.
I. m. II. f. – Uo. 84.;
Fegyverzaj közepette … hallgatnak a törvények.
Milo védelmében, 4. f. – Uo., 89. Boronkai Iván;
…aki gyűlölet, halál és büntetés árnyékában is változatlan buzgalommal védi a hazáját, azt talpig férfinak kell tartanunk.
I. m. 30. f. – Uo. 117.;
Ebül szerzett jószág ebül vész el.
Antonius ellen. Második philippica, 27. f. – Uo. 159. Maróti Egon;
…nem lehet meggondoltságot kívánni attól, aki sose józan.
I. m. 32. f. – Uo. 164.;
…a filozófusok tudománya nélkül nem tudjuk megkülönböztetni valamely dolog nemét és faját, sem magát a dolgot meghatározni és kifejteni, sem osztályokba sorolni; nem tudjuk megítélni, mi az igaz, mi a téves, sem a következményeket felismerni, sem az ellentmondásokat észrevenni s a kétes dolgokban dönteni.
A szónok, 4. f. – Uo. 184. Kárpáty Csilla;
A magántulajdon nem természettől való…
A kötelességek, I. k. 7. f. – Uo. 265. Havas László;
Az igazságosság alapja. pedig a hűség, vagyis szavaink és megállapodásaink állandósága és valódisága.
Uo. 266.;
A legjogosabb a legjogtalanabb lehet.
I. m. 10. f. – Uo. 269.;
… barátok közt minden közös.
…adj tüzedből lángot annak, aki kér.
…lásd el jó tanáccsal, aki arra vár.
Ami hasznos annak, aki kapja, nincs terhére annak sem, aki adja.
I. m. 16. f. – Uo. 275.;
…sosem szerzett dicsőséget, aki a bátorság hírnevét álnok és gyalázatos módon vívta ki.
I. m. 19. f. Uo. 278.;
Nem sokat érnek odakint a fegyverek, ha hiányzik idebent a bölcs tanács.
I. m. 22. f. – Uo. 282.;
A politikai események során tanúsított bátorság … nem alávalóbb a katonai vitézségnél, sőt több erőfeszítést és rátermettséget igényel.
Uo. 283.;
…inkább a halált kell választanunk, mint a szolgaságot és a gyalázatot.
I. m. 23. f. – Uo. 284.;
Inkább szabad magunkat veszélynek kitennünk, mint a hazát…
I. m. 24. f. – Uo.;
Vigyázzunk, nehogy nagyobb legyen a büntetés, mint a bűn…
I. m. 25. f. – Uo. 286.;
Nincs értelme a természet ellen harcolni, sem olyan után törekedni, amit nem tudunk elérni. … semmit sem illik Minerva ellenére tenni, azaz ha a természet ellenzi és visszautasítja.
I. m. 31. f. – Uo. 293.;
Az élvezethajhászás minden életkorban visszataszító, ám legundorítóbb vénség idején.
I. m. 34. f. – Uo. 297.;
…nem a ház szerez tiszteletet urának, hanem az úr a házának.
… ha magad építkezel, … ne lépd túl a mértéket költségben és pompában.
I. m. 39. f. – Uo. 302.;
Sohasem dicsérhetjük … eléggé méltó módon a filozófiát, mert ha utána indulunk, egész életünket kellemetlenség nélkül tölthetjük el.
Az idősebb Cato vagy az öregségről, I. f. – Uo. 310. Némethy Géza;
…aki nem képes a maga erejéből jó és boldog életre tenni szert, annak minden életkor terhes; aki ellenben minden javát önmagából meríti, az előtt semmi sem tűnhetik fel rossznak, amit a természet rendje hoz magával. Márpedig az ilyen dolgok közé tartozik különösen az öregség; elérni mindenki kívánja, és mégis vádolják, ha elérték.
I. m. 2. f. – Uo.;
Én abban az egyben vagyok bölcs, hogy a természetet, a legjobb vezért, .mint valamely istent követem, s neki engedelmeskedem; … elkerülhetetlen, hogy az életnek valahol vége legyen, és … a teljes érettség után fonnyadás és lehullás következzék; ezt azonban a bölcsnek megadással kell tűrnie.
Uo. 311.;
…ki-ki a magához hasonlókkal társalog legszívesebben…
I. m. 3. f. – Uo.;
…az öregség leghatalmasabb védőfegyvere a tudományokkal való foglalkozás és az erénynek gyakorlása; ezek ugyanis, ha minden időben foglalkoztunk velök, miután sokáig és sokat éltünk, bámulatos gyümölcsöket teremnek, … soha cserben nem hagynak, még késő vénségünkben sem…
…a jól eltöltött élet tudata és a sok szép tettre való visszaemlékezés a legnagyobb öröm forrása.
Uo. 312.;
…a leghatalmasabb államokat a fiatalok ingatták meg, az öregek támogatták és állították helyre.
A meggondolatlanság … a virágzó korral, az okosság az öregséggel jár együtt.
I. m. 6. f. – Uo. 316.;
…nemcsak testünket kell istápolnunk, hanem elménket és lelkünket még sokkal inkább. Mert az ész fénye is, mint a lámpás, ha olajat belé nem csepegtetünk, kialszik öregkorban.
I. m. 11. f. – Uo. 322.;
…semmi sem bánt bennünket, amire nem kívánkozunk.
I. m. 14. f. – Uo. 326.;
…hiányt nem szenved az, akiben nincs vágy…
Uo., 327.;
…a gazdák életmódja jár a legközelebb a bölcs élethez; mert nekik a földdel van dolguk, amely sohasem tagadja meg a szolgálatot, és sohasem adja vissza kamat nélkül azt, amit kapott.
I. m. 15. f. – Uo. 328.;
…a jól művelt földnél nincsen jövedelem tekintetében hasznosabb, sem a szemnek szebb dolog.
I. m. 16. f. – Uo. 330.;
…az öregség koronája a tekintély.
I. m. 17. f. – Uo. 331.;
…amint nem minden bor, úgy nem minden természet ecetesedik meg az ódonságtól.
I. m. 18. f. – Uo. 333.;
…minél jobban közeledem a halálhoz, annál inkább úgy érzem magam, mintha látnám már a szárazföldet, és mintha hosszú hajózás után valahára révbe jutnék.
I. m. 19. f. – Uo. 334.;
…a legjobb vége az életnek az, ha mielőtt még elménk épségét és érzékeink megbízhatóságát elvesztenők, maga a természet rombolja szét azt a művet, amelyet maga alkotott meg.
I. m. 20. f. – Uo. 335.;
…az életből úgy távozom, mint valami fogadóból, nem úgy, mint a saját házamból. Mert a természet nekünk e földön csak ideiglenes szállást, nem állandó lakást adott.
I. m. 23. f. – Uo. 339.;
Ha … az a nézet igazabb, hogy a testtel együtt a lélek is elpusztul, s az öntudat teljesen megszűnik, akkor ahogy semmi jót nem jelent a halál, úgy nyilván semmi rosszat sem.
Laelius vagy a barátságról, 4. f. – Uo. 344. Maróti Egon;
…se víznek, se tűznek nem vesszük inkább hasznát, mint a barátságnak.
I. m. 6. f. – Uo. 347.;
…semmi sem szeretetreméltóbb, mint az erény.
I. m. 8. f. – Uo. 349.;
…barátainktól csak becsületes dolgot kérjünk…
I. m. 13. f. – Uo. 354.;
…nemcsak a szerencse vak, többnyire azokat is elvakítja, akiket kegyeibe fogad.
I. m. 15. f. – Uo. 357.;
A barátsággal … sosem szabad betelni úgy, mint egyéb dolgokkal: minél régebbi, annál édesebb, miként a borból is az, amelyik kiállta az idő múlását.
… sok véka sót kell együtt megenni ahhoz, hogy a barátság betöltse hivatását.
I. m. 19. f. – Uo. 362.;
Nincs … annál nagyobb szégyen, mint korábbi meghitt barátunkkal háborúskodni.
I. m. 21. f. – Uo. 364.;
…minden kiválóság ritka.
…az igazi barát olyan, mintha második énünk volna.
Uo. 365.;
… a természet az erények segítőtársául rendelte a barátságot, nem pedig a vétkek csatlósának.
I. m. 22. f. – Uo. 366.;
…a levél nem pirulós természetű…
Levele Lucceiushoz, i. e. 56. jún. – Uo. 398. Szepessy Tibor;
Nyilvánítsa ki … először az a véleményét, akinek nincs esze.
Levele Atticushoz, i. e. 50. okt. 16. – Uo. 418. Havas László;
…már nem maradhatunk középutasok.
…nehéz időkben nem lehet olyan megoldást találni, amely ne járna kockázattal.
Levele Atticushoz, i. e. 49. máj. 2. – Uo. 434.;
…az államot két dolog tartja fenn: a jutalom és a büntetés.
Levele Brutushoz, i. e. 43. júl. – Uo. 447. Havas László;
Más szeleket is láttam én már…
In Pisonem – Tóth Béla: Szájrul szájra. A magyarság szálló igéi. Athenaeum, Bp., 1907. 295.;
Neveket említeni nem tanácsos.
Pro Roscio Amer. – Uo. 291.;
A szokás természetté válik.
De finibus, 5. k. – Uo. 292. Pápai Pariz Ferenc;
A kisebbik rosszat kell választani.
De Officiis, 3. k. – Uo. 294. (X)
Az a mienk, amit megeszünk.
Tusculanae disputitationes. 5. k. – Uo. (X).
