HEGEL, GEORG FRIEDRICH WILHELM (1770–1831) német filozófus
HEGEL, GEORG FRIEDRICH WILHELM (1770–1831) német filozófus
A keresztény vallásnak sok mártírja volt – a szenvedés hősei, de nem a cselekvés hősei.
Hegels theologische Jugendschriften – Sándor Pál (szerk.): A klasszikus német filozófia. Gondolat, Bp., 1960. 166. Rózsahegyi Zoltán és Timár Ilona;
Az egyetlen gondolat … amelyet a filozófia magával hoz, az értelem egyszerű gondolata, hogy ugyanis az ész uralkodik a világon, tehát a világtörténelemben is ésszerűen folynak a dolgok.
Előadások a világtörténet filozófiájáról – Uo. 177.;
A forradalom fürdője a francia nemzetet … sok olyan intézménytől tisztította meg, amelyekből az emberi szellem mint gyermekcipőiből régen kinőtt.
Levele Zellmannhoz, 1807, január 23. – Uo. 188.;
A bimbó eltűnik a virág kifakadásakor, s azt lehetne mondani, hogy a bimbót megcáfolja a virág; éppígy a gyümölcs a növény nem igazi létezésének nyilvánítja a virágot s ennek helyébe lép, mint igazsága. Ezek a formák nemcsak különböznek egymástól, hanem ki is szorítják egymást mint egymással összeférhetetlenek. Szüntelenül tevékeny természetük azonban egyúttal a szerves egység mozzanataivá teszi őket, amelyben nemcsak nem ellenkeznek egymással, hanem az egyik éppoly szükségszerű, mint a másik; és csak ez az azonos szükségszerűség alkotja az egésznek életét.
A szellem fenomenológiája. Előszó – Akadémiai, Bp., 1979. 10. Szemere Samu;
A filozófiának … óvakodnia kell attól, hogy épületes akarjon lenni.
A szellem ereje csak akkora, mint ennek az erőnek a megnyilvánulása, mélysége csak olyan mély, amennyire erőkifejtésében kiterjedni és elveszni mer.
Uo. 13.;
Amikor egy tölgyet szeretnénk látni törzsének erejében, szétterjeszkedő ágaival és lombozatának tömegeivel, akkor nem vagyunk megelégedve, ha ehelyett egy makkot mutatnak nékünk. Így a tudomány, a szellem egy világának koronája, nem tökéletes a kezdetén.
Uo. 14.;
…az, ami értelmes, már ismert és közös eleme a tudománynak és a tudománytalan tudatnak, s emezt közvetlenül képesíti arra, hogy belépjen a tudományba.
Uo. 15.;
Az igaz az egész. Az egész pedig csak fejlődése által kiteljesülő lényeg.
Uo. 18.;
…az ész a célszerű tevékenység.
Uo. 19.;
…az, ami előző korszakokban a férfiak érett szellemét foglalkoztatta, a gyermekkor ismereteivé, gyakorlataivá, sőt játékaivá süllyedt le, s a pedagógiai haladásban megismerjük majd a világ műveltségének mintegy árnyékképben utánarajzolt történetét.
Uo. 22.;
Amit általában ismerünk, csak azért, mert is ismerjük, még nem megismert valami.
Uo. 24.;
…bár mindenkinek van szeme, és vannak ujjai, azért még nem képes cipőt csinálni, ha kap bőrt és szerszámot – mégis mindenki közvetlenül ért a filozófiához és a filozófia megítéléséhez, mert megvan hozzá a mértéke saját természetes eszében; mintha éppígy nem volna meg a cipő mértéke is a maga lábában.
Uo. 43.;
Az emberellenes, az állati abban van, hogy az ember megáll az érzelemben, és csak ezáltal tud megnyilatkozni.
Uo. 44.;
…az igaznak természete az, hogy akkor érvényesül, amikor elérkezett az ideje, és hogy csak akkor jelenik meg, ha ez az idő elérkezett, s ezért sohasem jelenik meg túl korán, sem pedig nem talál éretlen közönséget…
Uo. 45.;
…a módszer a tudat arról a formáról, amelyben tartalmának belső önmozgása végbemegy.
A logika tudománya, I. r. Bevezetés – Akadémiai, Bp., 1979. I. köt. 29. Szemere Samu;
A tiszta lét és a tiszta semmi … ugyanaz.
I. m. I. k. 1. szakasz, 1. f. – Uo. 58.;
Ki ne tudná, hogy száz valóságos tallér különbözik száz pusztán lehetséges tallértól? hogy különbséget jelentenek vagyoni állapotomban? Mivel a száz talléron szembeszökő ez a különbözőség, azért a fogalom, azaz a tartalmi meghatározottság mint üres lehetőség és a lét különbözik egymástól…
(Kant hasonlata nyomán) – Uo. 65.;
…hozzátartozik a véges dolgok létéhez mint olyanhoz, hogy az elmúlás csíráját mint magában-való létüket hordják magukban: születésük órája – haláluk órája.
I. m. 2. f. – Uo. 103.;
…minden dolog önmagában ellentmondó…
…az ellentmondás … minden mozgás és elevenség gyökere; valami csak azért mozog, csak azért törekszik és tevékenykedik, mert ellentmondást rejt magában.
I. m. II. k. 2. f. – Uo. II. köt. 51.;
Hogy valami mozog, nem azt jelenti, hogy ebben a pillanatban itt van, s a másik pillanatban amott, hanem azt, hogy egyazon pillanatban itt van és nincs itt, hogy egyazon helyen egyszerre van és nincs.
Uo. 52.;
…a természetben valamit is világosabbá teszünk-e azáltal, hogy a múlt sötétségébe visszük vissza?
Encyclopädie der phil. Wissenschaften – Id. Sándor Pál: Az ár ellen. Magvető, Bp., 1970. 163. Sándor Pál…
Az idő olyan lét, amely van, amikor nincs, és nincs, amikor van…
Nem a tégla üti agyon az embert, mert ez a hatás csak az elért gyorsulás – azaz az idő és tér mennyiségi viszonya – útján jön létre, tehát az embert az idő és tér üti agyon.
Uo. 165.;
Műveletlen emberek és rendek megelégszenek határozatlan képzetekkel…
Uo. 192.;
…a lélek alany, a test állítmány…
Uo. 170.;
…érdek nélkül semmi sem jön létre…
Uo. 173.;
…akinek nincs joga, annak nincs kötelessége sem, és fordítva.
Uo. 174.;
…semmi nagy a világon soha nem jött létre szenvedély nélkül…
Az idea a lét és mulandóság adóját nem önmagából fizeti meg, hanem az egyének szenvedélyéből.
Vorlesungen über die Philosophie der Geschichte – Uo. 183.;
A szabadság megtalálta a módját, hogy fogalmát mint igazságát realizálja – és ez a célja a világtörténelemnek.
Uo. 185.;
…csak szellemi talajon végbemenő változásokból fakad valami új.
I. m. – Id. Sándor Pál: A filozófia is közügy! Magvető, Bp., 1968. 330.;
…az érték az én véleményem a dologról.
Jenenser Realphilosophie – Uo. 352.;
…mindenki korának gyermeke; így a filozófia is: kora gondolatokba foglalva. Éppoly ostobaság azt gondolni, hogy bármilyen filozófia túlhaladhatja saját korának határait, mint az, hogy az egyén átugorhatja saját korát.
Grundlinien der Philosophie des Rechts – Uo. 317.;
Minerva baglya is csak az alkonyat beálltával kezdi meg repülését.
Uo. 353.;
Az öntudat csak egy más öntudatban találja meg kielégülését.
A szellem fenomenológiája. Akadémia, Bp., 1979. 100. Szemere Samu;
…az egyén a maga szükségleteiért végzett munkájával épp annyira kielégíti a többiek szükségleteit, mint a magáéit, s a maga szükségleteinek kielégítését csak a többiek munkája révén éri el.
Uo. 124.;
…az ember gyakorlati tevékenység által válik magáértvalóvá, mivel ösztöne arra készteti, hogy abban, ami számára közvetlenül adva van, ami külsőleg létezik a számára, önmagát alkossa meg, s benne magára ismerjen.
Esztétika. Bevezetés az esztétikába. A művészeti szép fogalma – Gondolat, Bp. 1974. 18. Tandori Dezső;
…a műalkotás nem a műértők és a tudósok kedvéért létezik, hanem a közönség élvezetére és javára; a kritikusoknak nem kellene annyira finnyáskodniok, hiszen ők is a közönséghez tartoznak…
I. m. I. r. 3. f. B) – Uo. 155.;
Csak semmi modorosságot! – ez volt kezdettől fogva az egyetlen nagyszabású modor, és Homéroszt, Szophoklészt, Raffaellót, Shakespeare-t csakis ebben az értelemben nevezhetjük eredetinek.
I. m. C) – Uo. 162.
A lét a meghatározatlan közvetlen.
… az ok egyszerűen az, aminek okozata van, és az okozat, aminek oka van …
… a szükségszerűség nem azáltal lesz szabadság, hogy eltűnik, hanem hogy csak a még mindig belső azonossága manifesztálódik.
… a fogalom logikai formái a képzetek vagy gondolatok halott, hatás nélküli és közömbös tartói …
… a műalkotásban az érzéki elem – a természet dolgainak közvetlen létezésével összehasonlítva – puszta látszattá emelkedett, és a műalkotás közepén áll egyrészt a közvetlen érzékiség, másrészt az eszmei gondolat között.
