HORATIUS FLACCUS, QUINTUS (i. e. 65–8) római költő

Teljes szövegű keresés

HORATIUS FLACCUS, QUINTUS (i. e. 65–8) római költő
Látod mely rövid mulandó ez világ.
Elmúlik higyjed mint szinte az virág,
Mert nincsen benne állandóság,
Folyása néki állhatatlanság.
Ódák, II. k. 14. sz. – Trencsényi-Waldapfel Imre (szerk.): Magyar Horatius. Officina, Bp., 1943. 19. Tasnádi Péter;
Járása üdőnek soha meg nem áll,
Mint víznek folyása, soha meg nem száll,
Nem kémél senkit meg az halál…
Uo.;
Az arany középben vagyon a boldogság…
I. m. 10. sz. – Uo. 23. Báró Orczy Lőrinc;
Szoros szerencsédben mutass bátor szívet,
Változó ügyedben el ne ejtsd kedvedet.
Könnyebb gyengén úszó hajót kormányozni.
Uo. 25.;
Okos tanács nélkűl az erő lerogy…
I. m. III. k. 4. sz. – Uo. 71. Virág Benedek;
…nagy s kicsinynek mér azonos szabály
Szerint a Végzet…
I. m. 1. sz. – Uo. 83. Székács József;
…a Gond…
…háta mögött megül a lovasnak.
Uo. 87.;
Elődeinknél már szüleink kora
Satnyább, s mi nálok, – és belőlünk
Még gonoszabb unokák erednek!
I. m. 6. sz. – Uo. 93. Szász Károly;
Szép agg napokkal tiszta elmét
Adj nekem és citerát, Apollo!
I. m. I. k. 31. sz. – Uo. 103. Jámbor Pál;
Holnap mi vár rád, – azt ne kutasd, ne kérdd.
Minden napod nézd kész nyereség gyanánt…
I. m. 9.sz. – Uo. 105. Vargha Gyula;
Emléket hagyok itt, mely ércnél maradóbb…
Meg nem halhatok én. Azt, ami bennem a jobb,
Sír se födheti már: átnövök az Időn…
I. m. III. k. 30. sz. – Uo. 113. Kosztolányi Dezső;
Nemességet nem ád a kincs.
Epodosok, 4. sz. – Uo. 121. Csengery János;
Rómát magát önnön hatalma dönti meg…
I. m. 16. sz. – Uo. 123. Csengery János;
Enged a tél a tavasz meg a langy szelek édes ostromának…
Ódák, I. k. 4. sz. – Uo. 131. Szabó Lőrinc;
S hogy ne felejtsd a halált, int folyton az év meg a perc, mely
Elviszi szép napodat.
Tudjuk-e, adnak-e a mai naphoz az égiek újat,
Adnak-e holnapot is?
I. m. IV. k. 7. sz. – Uo. 135. Szabó Lőrinc;
Az nem jut csak a kapzsi utódra, amit magad élsz fel,
Te magad és feleid.
Uo. 137.;
Tűr az ember akármi bajt,
Nincsen előtte szent, folyton előre tör…
Nincs az ember előtt nehéz.
I. m. I. k. 3. sz. – Uo. 145. Rónai Pál;
Béke, téged kér kegyes istenétől
A hajós, ha nyilt vizen éri orkán.,
Ha a hold elbujt s a vezérlő csillag
Fénye kialszik.
Egyszerű asztalt ki terít magának,
Régi sótartót közepére állít,
Kincsre nem vágyik, kicsivel beéri,
Édes az álma.
Életünk egy perc – mire jó a hajsza?
Még ha földedről menekülsz is, el tudsz
Futni magadtól?
I. m. II. k. 16. sz. – Uo. 149. Rónai Pál;
A jelent élvezd, a jövőt ne firtasd,
Ami bánat sujt, mosolyogva tűrd el.
E világon még sose volt halandó
Boldog egészen.
Uo. 151.;
Kedves, csak ne kutasd, tudni tilos, hogy nekem és neked
Mit szántak, mi jövőt isteneink, kár Babylon sötét
Számításait is kérdeni, jobb tűrni, akármi lesz…
Szűrd meg bölcsen a bort, balga reményt tilt az irígy idő
Hosszan szőni. Amíg szánkon a szó, már tovatűnt a nap:
Tépd le, virága tiéd; holnapokat, Leukonoé, ne várj.
I. m. I. k. 11. sz. – Uo. 171. Trencsényi-Waldapfel Imre;
Olykor bölcs a bolondozás.
I. m. IV. k. 12. sz. – Uo. 175. Vas István;
Fogd ki, ha bölcs vagy, az agg paripát idejében, amíg nem
botlik meg kikacagva s a páráját kilehelve.
Episztolák, I. k. 1. sz. 8. s. – Quintus Horatius Flaccus összes versei. Corvina, Bp. 1961. 487. Horváth I. Károly;
Ércfalként álljon a jellem;
mit nem rettent bűntudat és vétek sose sáppaszt.
I. m. 60. s. – Uo. 489.;
Hogy gyilkoljanak, éj közepén fölkelnek a rablók.
Hogy megmentsd magadat, mért nem serkensz idején föl?
I. m. 2. sz. 33. s. – Uo. 493. Urbán Eszter;
Oly rövid örjöngés a harag! Ha az indulatod nem
szolgád, ő lesz az úr, zabolázd, láncold idején meg.
I. m. 62. s. – Uo.;
Bánat is érhet még, harag is, de borúra derű jön:
minden felragyogó napod úgy vedd, mint az utolsót.
I. m. 4. sz. 12. s. – Uo. 499. Trencsényi-Waldapfel Imre;
Semmit se csodálj meg.
I. m. 6. sz. 1. s. – Tóth Béla: Szájrul szájra. A magyarság szálló igéi. Athenaeum, Bp., 1907. 275.;
Ős-természetet űzz villával, visszafut úgyis,
áttöri finnyásságod lassan, lopva, de győztes.
I. m. 10. s. 24. s. – Quintus Horatius Flaccus összes versei. Corvina, Bp., 1961. 515. Takáts Gyula;
Otthon ül az, ki kudarctól fél.
I. m. 17. sz. 37. s. – Uo. 533. Radó György;
Száll a kiröppent szó, nem hívhatod azt sose vissza.
I. m. 18. sz. 71. s. – Uo. 539. Urbán Eszter;
…rád is tartozik az, ha a szomszédod fala lángol.
I. m. 84. s. – Uo.;
Míg a hajód nyílt tengeren úszik,
megfordulhat a szél, légy résen, vissza ne hajtson.
I. m. 87. s. – Uo.;
Juppiter ad s elvesz; mást, mint éltet s kenyeret nem
kérek tőle: magam szerzem meg a lelki nyugalmat.
I. m. 111. s. – Uo. 541;
Durva legyőzőjén győzött a levert Görögország,
s pór népét Latiumnak művészetre kapatta.
I. m. II. k. 1. sz. 156. s. – Uo. 557. Muraközy Gyula;
Futnak, s lassanként kirabolnak minket az évek.
I. m. 2. sz. 55. s. – Uo. 565. Muraközy Gyula;
…szigorú bíró lelkét vegye az fel,
hogyha a tollhoz nyúl, aki értékest akar írni.
I. m. 109. s. – Uo. 569.;
Élni ha nem vagy elég bölcs, add helyed át okosabbnak!
I. m. 213. s. – Uo. 575.;
Mindenkor akármit
merhettek költők s festők, megvolt a joguk rá!
Tudjuk, s kérjük is ezt a jogot, s ugyanúgy meg is adjuk.
I. m. 3. sz. Ars poetica, 9. s. – Uo. Muraközy Gyula;
Bármibe fogsz, legyen egyöntésű, teljes egésszé!
I. m. 23. s. – Uo.;
Mit tömörítve szeretnék
írni, homályos lesz…
I. m. 25. s. – Uo.;
Tárgyat erőtökhöz képest válasszatok, írók!
Fontolgassa soká ki-ki, hogy mit bír meg a válla
és mit nem.
I. m. 38. s. – Uo. 577.;
Létünk és müvünk a halálé!
I. m. 63. s. – Uo.;
…a gyakorlat,
… legfőbb mérték, törvény, bíró a beszédben.
I. m. 71. s. – Uo., 579.;
…tragikus hős … nem mond száműzve, szegényen
öblös, másfélmérföldes szavakat, ha szeretne
hatni a nézőnek szívére, baján keseregve.
I. m. 95. s. – Uo.;
…előbb te zokogj, ha
könnyeztetni akarsz…
I. m. 102. s. – Uo.;
Nem könnyű a közösnek egyéni vonásokat adni…
I. m. 128. s. – Uo. 581.;
Hegy vajudik, s végül nevetést keltő egeret szül!
I. m. 139. s. – Uo.;
Nem hal füstbe a láng, de a füstből szít ragyogást…
I. m. 143. s. – Uo. 583.;
Sok baj környezi azt, aki vén…
I. m. 169. s. – Uo.;
Sok-sok szép adományt hoznak, míg jönnek, az évek,
s lassan visszaveszik távozva.
I. m. 175. s. – Uo.;
Ti görög mintáitok éjjel
s nappal szüntelenül forgassátok kezetekben.
I. m. 268. s. – Uo. 589.;
Szolgálok hát, mint köszörűkő, mely az acélnak
jó élt ád, noha ő maga metszeni tompa; nem írok,
s hogy mi a költőnek hivatása s tiszte, tanítom…
I. m. 304. s. – Uo. 591.;
…ha a tárgyat
jól átgondoltad, majd önként jönnek a szók is.
I. m. 310. s. – Uo.;
Szellemet és kicsiszolt szólást a görögnek adott a
Múzsa…
I. m. 323. s. – Uo.;
Szórakozást nyújt vagy használni szeretne a költő,
vagy mi az életben gyönyörű s jó, mondani együtt.
I. m. 333. s. – Uo. 593.;
Bármi tanácsot is adsz, röviden tedd! Így fogan az meg
gyorsan a lelkünkben s mélyen bele így gyökeredzik…
I. m. 335. s. – Uo.,
Osztatlan tetszést az arat, mi a hasznosat, édest
jól elegyítve tanít, s közben komoly élvezetet nyújt.
I. m. 343. s. – Uo.;
…a jó öreg is szundítgat néha: Homerus.
I. m. 359. s. – Uo.;
…közepes költőn soha ember,
isten s könyvesboltkirakat nem fog könyörülni!
I. m. 372. s. – Uo. 595.;
Te kilenc évig tartsd vissza a műved,
jól elzárva. Amit ki nem adsz, azon egyre törölhetsz…
I. m. 388. s. – Uo.;
Édes és dicső meghalni a hazáért.
Ódák, III. k. 2. sz. – Tóth Béla: Szájrul szájra. A magyarság szálló igéi. Athenaeum, Bp., 1907. 305;
Mit nevetsz? A mese rólad szól, csak a név más.
Mindennek van mértéke.
Szatírák, I. k. 1. sz. – Uo. 306.;
Gyakran fordítsd meg az íróvesszőt.
I. m. 10. sz. – Uo. 307.;
Ha a királyok eszelősködnek, a görög nép bánja meg.
Episztolák, I. k. 2. sz. 14. s. – Uo. 308.;
Vétkeznek a falak közt is, a falakon kívül is.
I. m. 17. s. –Uo.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages