LESSING, GOTTHOLD EPHRAIM (1729–1781) német költő, drámaíró, esztéta

Teljes szövegű keresés

LESSING, GOTTHOLD EPHRAIM (1729–1781) német költő, drámaíró, esztéta
…hogyan is zavarhatnák az utak biztonságát a zsidók, hiszen ezen
a földön oly keveset tűrnek meg közülük.
A zsidók, 2. j. – Drámák, versek, mesék. Európa, Bp., 1958. 10. Sándor Rudolf,;
Ahhoz, hogy két nép bízzék egymásban, és becsülje egymást, mindkettejüknek egyformán hozzá kell járulniok. De hát hogy legyen ez lehetséges, amikor az egyiknél csaknem hittétel és szinte dicséretreméltó cselekedetszámba megy, hogy a másikat üldözze.
I. m. 3. j. – Uo. 12.;
…goromba embernek ritkán van epéje.
Barnhelmi Minna, I. felv. 2. j. – Uo. 155. Kazinczy Ferenc;
A szív rettenetesen szeret a száj szerint szólani. Szólana viszont csak a száj is oly örömest a szív szerint, úgy régen lakat alatt hordanánk szájunkat.
Az ember ritkán emlegeti, ami jót bír; bezzeg igen, amit nem bír.
I. m. II. felv. 1. j. – Uo. 170.;
…rettenetesen hosszú az emberen az idő, mikor semmi újat nem hall.
Uo. 171.;
…édes gyermekem, a felséges polizei-hivatal mindent akar tudni, s leginkább, ami titok.
I. m. 2. j. – Uo. 174.;
Egyedül örülni szomorú portéka.
I. m. 3. j. – Uo. 177.;
Mit láthat a teremtő örömestebb, mint a maga víg teremtését?
I. m. 7. j. – Uo. 180.;
Ha szépek vagyunk, cifra nélkül legszebbek vagyunk.
…szükség-e, hogy szépek legyünk? Hogy magunkat szépnek véljük, talán csak az vala szükség.
Uo. 181.;
Nagy dolog is az, mikor az ember nem több, csupán becsületes.
I. m. III. felv. 2. j. – Uo. 187.;
Az ember ne akarjon gazdagabbnak látszani, mint amilyen.
I. m. 7. j. – Uo. 196.;
Aki nem fizethet, ne szedjen kölcsön.
Uo. 197.;
Katonáskodni hazánkért illik, vagy azon ügy szeretetéből, mely miatt a harc folyik.
Aki tőlem nem vesz, mikor neki nincs, és nekem van, nem ád az nekem, mikor nekem nem lesz, s neki lesz.
Uo. 198.…
…még kedvesünknek sem akarni köszönni szerencsénket, az büszkeség, megbecsülhetetlen büszkeség.
…egy hibájuk miatt nem szokás a férfiakon kiadni.
I. m. 12. j. – Uo. 204.;
Várni örömet maga is öröm.
I. m. IV. felv. 6. j. – Uo. 213.;
…lehetetlen, hogy a rossz, mely a szép tettből erede, tartós legyen! A valónak ki kell világosodni.
Nekem nincs szükségem kegyre: én csak igazságot kívánok.
Az semmirekellő szerelem, mely a maga tárgyát megvetésnek tudja kitenni.
Uo. 217.;
Tele szív nem fontolja meg a szót.
I. m. V. felv. 3. j. – Uo. 224.;
A hasonlóság legerősebb köteléke a szerelemnek.
I. m. 5. j. – Uo. 226.;
A nagyok szolgálata veszélyes szolgálat; nem érdemli meg a fáradságot, erőszakot, hunyászkodást, amibe kerül.
I. m. 9. j. – Uo. 231.;
…a művész is akarjon dolgozni … Nem úgy értem, hogy sokfélét – sokat. Keveset, de szorgalommal.
Emilia Galotti, I. felv. 2. j. – Uo. 246. Németh László;
A művészetnek úgy kell festenie, ahogy az alkotó természet – ha van ilyen – a képet elgondolta…
Egy művész, aki gondolkozik is, kétszer annyit ér.
I. m. 4. j. – Uo. 248.;
A szerelem szemével festünk – a szerelem szemének kéne megítélni is bennünket.
…az ember akkor dicséri igazán a művészt, ha művébe veszve a dicséretről is megfeledkezik.
Hogy nem festhetünk közvetlenül a szemünkkel! A hosszú úton, a szemből a karon át az ecsetig, mi minden megy veszendőbe!
Raffael nem lett volna akkor is a legnagyobb festőzseni, ha szerencsétlenségére kéz nélkül születik?
Uo. 249.;
A szépségről voltaképp mégis egyedül a festő tud ítélni.
Uo. 250.;
Az árut, amelyet első kézből nem kaphat meg az ember, megveszi másodikból.
…a tanács csak megtörtént dolgokon nem segít.
I. m. 6. j. – Uo. 256.;
Tedd, amit nem tenned nem lehet.
Fogja meg az ördög egy haja szálát az embernek, s övé mindörökre!
I. m. II. felv. 3. j. – Uo. 262.;
…ne akarjunk bölcsnek látszani, ahol csak szerencsések voltunk!
I. m. 4. j. – Uo. 263.;
Egy kéjenc, aki csodál, kíván.
Uo. 264.;
…az idegen vétek akaratunk ellenére is cinkossá tehet.
I. m. 6. j. – Uo. 265.;
A félelemnek külön érzékszervei vannak.
…a méreg, ami nem hat azonnal … attól nem kevésbé veszélyes méreg.
Uo. 267.;
…a gyöngy, a gyöngy könnyet jelent.
I. m. 7. j. – Uo. 269.;
…az, hogy egy lépésre vagyunk a céltól, vagy egyáltalán nem iramodtunk még neki, alapjában véve mindegy.
I. m. 8. j. – Uo. 270.;
Ha a bolond egyszer jó tanácsot ad, okos embernek kell megvalósítania.
I. m. III. felv. 1. j. – Uo. 276.;
…a legjobb tüdő is kimerül; egy asszonyé is. Ha nem képes rá többé, mind abbahagyja a kiabálást.
I. m. 6. j. – Uo. 284.;
…egy anya sem karmolja ki egy herceg szemét, amiért a lányát szépnek találja.
I. m. IV. felv. 1. j. – Uo. 288.;
Éjszaka jobb gondolata támad az embernek.
I. m. 3.j. – Uo. 292.;
A lélek csak azzal szemben közönyös, amire nem gondol. Olyasvalamivel szemben, ami semmi a szemében.
Uo. 293.;
…a „véletlen” szó istenkáromlás. Semmi sem véletlen a nap alatt.
Minden „de” egy megfontolás.
Uo. 294.;
A boldogtalanok oly szívesen kapcsolódnak egymáshoz.
Aki bizonyos dolgokon nem veszti el az eszét, annak nincs mit elveszítenie.
I. m. 7. j. – Uo. 300.;
A féltő szerelem túl messzire lát.
I. m. V. felv. 1. j. – Uo. 305.;
Nincs megvetésre méltóbb, mint egy viharzó kamaszfej, amelyet ősz haj fed!
I. m. 2. j. – Uo.;
Aki semmiféle törvényre nem ad, éppoly hatalmas, mint aki fölött nincs semmiféle törvény.
I. m. 4. j. – Uo. 307.;
…az igazság mérlegén a legmegalapozottabb meggyőződés annyi, mint semmi.
I. m. 5. j. – Uo. 310.;
…ki az az ember, aki egy embert kényszeríteni tud?
I. m. 7. j. – Uo. 313.;
…a természet az asszonyból akarta mesterművét készíteni! De elhibázta az anyagot; túl finomat választott.
Hatalom! Ki nem tud a hatalommal dacolni? Amit hatalomnak neveznek: semmi; a kísértés az igazi hatalom.
Egy ismeretlen barát is barát.
Uo. 314.;
Minden csodák közt legnagyobb, hogy a
Valóságos csodák természetessé
lehetnek – sőt, azzá kell lenniük.
Bölcs Náthán, I. felv. 2. j. – Uo. 326. Lator László;
Csodát sóvárgók…
Minek még egy angyalt fárasztani?
Uo. 328.;
Sokkal könnyebb az ájtatos rajongás,
Mint a helyes cselekvés. A henye
Azért rajong csak, ájtatoskodik,
- Ha nincs is mindig tisztában vele
Hogy jót ne kelljen cselekedni.
Uo. 331.
…az se jó, ha az
Uralkodó dögök közt keselyű,
Ám hogyha dög a keselyűk között,
Százszorta rosszabb.
I. m. 3. j. – Uo. 334.;
Hát nem bitangság
Százezreket gyötörni, szipolyozni,
Elnyomni, nyúzni, elcsigázni – és
A jótékonyt mimelni eggyel-eggyel?!
Uo. 336.;
…a szándék
Mérettetik meg, nem az adomány.
I. m. 5. j. – Uo. 338.;
…mindig igazad van, balgaság!
Uo. 339.;
Az ember sokszor más, mint aminek
Látszik.
De ritkán jobb.
I. m. 6. j. – Uo. 347.;
Tetszik nekem nagyon,
A jó, dacos tekintet, a kemény
Járás! A héj lehet csak keserű,
A mag nem.
I. m. II. felv. 5. j. – Uo. 364.;
A nagyoknak nagy hely kell mindenütt,
S ha sűrűn nőnek, egymás ágait
Zúzzák-törik csak.
…ne higgye minden kis halom
Magáról, hogy a világ teteje.
Nem választotta népét egyikünk se.
Uo. 367.;
…a ritkát
Nehéz feledni.
Uo. 368.;
A vizslató szem
Nemegyszer többet lát, mintsem szeretné.
I. m. 7. j. – Uo. 371.;
Kölcsönért
Házalni nem jobb, mint koldulni, és
Az uzsorára kölcsönzés se jobb,
Mint lopni.
Ki fontolgat, csupán
Okot keres a nemlehetre. Ki
Egyszerre el nem dönti, hogy magának
Él, mindig mások rabszolgája lesz.
I. m. 9. j. – Uo. 375.;
Rossznak kell lennem, hogy rossznak ne higgyen
A rossz.
Mit gondolhat ki női ész, amit
Nem tudna szépnek öltöztetni?
I. m. III. felv. 4. j. – Uo. 385.;
Az oroszlán, ha rókával vadászik:
Szégyelli persze – nem a cselt: a rókát!
Uo. 386.;
…ismerni törekedtél.
Töprengtél rajta, s ez magában is
Bölccsé tesz már.
I. m. 5. j. – Uo. 387.;
De hát a nagyoknak mi túl alantas?
Megátalkodott
Zsidónak lennem nem lehet, zsidónak
Egyáltalán nem lennem – mégkevésbé.
A mese nemcsak gyermeknek való
Táplálék.
I. m. 6. j. – Uo. 390.;
Ha háború fenyeget, kell a pénz.
I. m. 7. j. – Uo. 396.;
Egy jótettből – noha
Csak puszta indulatból született
Lám egyre újabb jótettek fakadnak.
Uo. 397.;
…az ellenség csak ellenség marad,
Ha százszor is megmentő angyalunk.
I. m. IV. felv. 1. j. – Uo. 408.;
…némely dolgot más akaratából
Rosszul csinálni inkább akarok,
Mint jól a magaméból.
A vallás is csak párt, s akármilyen
Pártatlannak hiszi magát az ember,
A magáéhoz szít, ha tán nem is
Tud róla.
Aki sokat tud, annak sok a gondja
Uo. 409.;
…az Isten adta észt
Mindenkinek használni kell, ahol
Helyénvaló. De hát helyénvaló-e
Mindig?
I. m. 2. j. – Uo. 411.;
Ha Isten jót tesz általunk,
Ilyen hidegnek lennünk nem szabad, még
Szerénységből sem.
I. m. 4. j – Uo. 418.;
A babona, amelyben nevelődtünk,
Ha később átlátunk is rajta már,
Hatalmát rajtunk nem veszíti el.
Nem mind szabad, ki láncán csúfolódik.
…a legeslegrosszabb babona
Legtűrhetőbbnek hinni a magunkét.
Uo. 420.;
…a száraz, könyvszagú tudás
…holt jelekkel rögződik csupán
Agyunkba.
I. m. V. felv. 6. j. – Uo. 449.;
A könyvek…
…ritkán hagynak meg annak,
Amik vagyunk.
Uo. 450.;
…csak a
Vér éppenséggel nem tesz még apává!
A pír
A legcsunyábbat is megszépiti,
Hát még a szépet szebbé hogyne tenné!
I. m. 7. j. – Uo. 455.;
…tinektek,
Kereskedőknek sem lehet soha
Elég sok pénzetek!
I. m. 8. j. – Uo. 456.;
Ki jót tesz, ám nagyon fejébe száll,
Lerontja jótettét.
Ha valamit
Megmentesz, még nem birtokod.
Uo. 457.;
Bizalmatlanságot gyanú követ.
Uo. 458.;
Klopstockunkat ki ne dicsérné?
Olvassa hát mindenki? – Nem.
Csodáljanak minket kevésbé,
De sok-sok olvasónk legyen.
Az epigrammák az olvasóhoz – Uo. 465. Nemes Nagy Ágnes;
…a mély mocsár dala, mely békát elragadtat,
mégis csak vartyogás lehet.
Egy bizonyos költőre – Uo. Soltész Gáspár;
Pap s gonosz lélek egyremegy,
Az egyik kutya, másik eb.
Kunz és Hinz – Uo. 472. Nemes Nagy Ágnes;
Világban élsz, mint mérlegen:
a könnyü fenn, a súlya lenn.
A nagyvilág – Uo. 473. Görgey Gábor;
Művészet és természet
A színpadon legyen csak egy;
Ha természetté vált már a művészet,
A természet művészi lett.
Egy színész emlékkönyvébe – Uo. 474. Nemes Nagy Ágnes;
Halál, szóltam a gonoszhoz,
Megfogadom, leszek orvos,
Kimélj, s hálából neked
Adom betegeimet!
A halál – Uo. 481. Jékely Zoltán;
Szerencsétlen főnix! Kemény sors jutott osztályrészéül: nincs se kedvese, se barátja; mert páratlan a maga nemében!
A főnix – Uo. 506. Rónay György;
Sikerült gyermekekért nem tehetnek elég sokat a szülők. De ha egy ostoba apa elfajzott fiáért ontja szíve vérét: a szeretet balgatagsággá válik.
A pelikán – Uo. 511. Rónay György;
Hitvány segítőtárs … aki nem tud úgy segíteni, hogy egyúttal ne ártson is!
A róka – Uo. 523. Rónay György;
Mit mondjunk a költőkről, akik oly szívesen szárnyalnak föl messze az olvasók többségének értelmi képességei fölé? Mi egyebet, mint amit a fülemüle mondott egyszer a pacsirtának: „Csak azért repülsz olyan magasra, barátom, hogy meg ne halljanak?”
A fülemüle és a pacsirta – Uo. 528. Rónay György;
…sok király sokkal nagyobb lett volna, ha éles értelmével nem ereszkedik le minden jelentéktelen apróságig.
A tündérek ajándéka – Uo. 529. Rónay György;
Sok dolog látszik megdönthetetlennek az elméletben, mígnem a lángésznek sikerül tettben bebizonyítani az ellenkezőt.
Laokoón, 4. f. – Franklin, Bp., 1900. 64. Braun Zsigmond;
…elképzelhető, hogy valaki mestere egy művészetnek, és mégis lehetnek hamis fogalmai a művészetről.
Hamburgi dramaturgia, 24. sz. – Esztétikai olvasókönyv. Kossuth, Bp., 1965. 107. (?);
…a bírálat nem árt meg az élvezetnek … egy színdarab legélesebb bírálói mindig azok, akik a legszorgalmasabban látogatják a színházat.
Uo. 109.;
…a költő, miközben eltávolodik a sajátos és különös igazságtól, annál
hívebben utánozza az általános igazságot.
I. m. 94. sz. – Uo. 121.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT