LESSING, GOTTHOLD EPHRAIM (1729–1781) német költő, drámaíró, esztéta | Kristó Nagy István: Gondolattár

LESSING, GOTTHOLD EPHRAIM (1729–1781) német költő, drámaíró, esztéta

…hogyan is zavarhatnák az utak biztonságát a zsidók, hiszen ezen
a földön oly keveset tűrnek meg közülük.

A zsidók, 2. j. – Drámák, versek, mesék. Európa, Bp., 1958. 10. Sándor Rudolf,;

Ahhoz, hogy két nép bízzék egymásban, és becsülje egymást, mindkettejüknek egyformán hozzá kell járulniok. De hát hogy legyen ez lehetséges, amikor az egyiknél csaknem hittétel és szinte dicséretreméltó cselekedetszámba megy, hogy a másikat üldözze.

I. m. 3. j. – Uo. 12.;

…goromba embernek ritkán van epéje.

Barnhelmi Minna, I. felv. 2. j. – Uo. 155. Kazinczy Ferenc;

A szív rettenetesen szeret a száj szerint szólani. Szólana viszont csak a száj is oly örömest a szív szerint, úgy régen lakat alatt hordanánk szájunkat.

Az ember ritkán emlegeti, ami jót bír; bezzeg igen, amit nem bír.

I. m. II. felv. 1. j. – Uo. 170.;

…rettenetesen hosszú az emberen az idő, mikor semmi újat nem hall.

Uo. 171.;

…édes gyermekem, a felséges polizei-hivatal mindent akar tudni, s leginkább, ami titok.

I. m. 2. j. – Uo. 174.;

Egyedül örülni szomorú portéka.

I. m. 3. j. – Uo. 177.;

Mit láthat a teremtő örömestebb, mint a maga víg teremtését?

I. m. 7. j. – Uo. 180.;

Ha szépek vagyunk, cifra nélkül legszebbek vagyunk.

…szükség-e, hogy szépek legyünk? Hogy magunkat szépnek véljük, talán csak az vala szükség.

Uo. 181.;

Nagy dolog is az, mikor az ember nem több, csupán becsületes.

I. m. III. felv. 2. j. – Uo. 187.;

Az ember ne akarjon gazdagabbnak látszani, mint amilyen.

I. m. 7. j. – Uo. 196.;

Aki nem fizethet, ne szedjen kölcsön.

Uo. 197.;

Katonáskodni hazánkért illik, vagy azon ügy szeretetéből, mely miatt a harc folyik.

Aki tőlem nem vesz, mikor neki nincs, és nekem van, nem ád az nekem, mikor nekem nem lesz, s neki lesz.

Uo. 198.…

…még kedvesünknek sem akarni köszönni szerencsénket, az büszkeség, megbecsülhetetlen büszkeség.

…egy hibájuk miatt nem szokás a férfiakon kiadni.

I. m. 12. j. – Uo. 204.;

Várni örömet maga is öröm.

I. m. IV. felv. 6. j. – Uo. 213.;

…lehetetlen, hogy a rossz, mely a szép tettből erede, tartós legyen! A valónak ki kell világosodni.

Nekem nincs szükségem kegyre: én csak igazságot kívánok.

Az semmirekellő szerelem, mely a maga tárgyát megvetésnek tudja kitenni.

Uo. 217.;

Tele szív nem fontolja meg a szót.

I. m. V. felv. 3. j. – Uo. 224.;

A hasonlóság legerősebb köteléke a szerelemnek.

I. m. 5. j. – Uo. 226.;

A nagyok szolgálata veszélyes szolgálat; nem érdemli meg a fáradságot, erőszakot, hunyászkodást, amibe kerül.

I. m. 9. j. – Uo. 231.;

…a művész is akarjon dolgozni … Nem úgy értem, hogy sokfélét – sokat. Keveset, de szorgalommal.

Emilia Galotti, I. felv. 2. j. – Uo. 246. Németh László;

A művészetnek úgy kell festenie, ahogy az alkotó természet – ha van ilyen – a képet elgondolta…

Egy művész, aki gondolkozik is, kétszer annyit ér.

I. m. 4. j. – Uo. 248.;

A szerelem szemével festünk – a szerelem szemének kéne megítélni is bennünket.

…az ember akkor dicséri igazán a művészt, ha művébe veszve a dicséretről is megfeledkezik.

Hogy nem festhetünk közvetlenül a szemünkkel! A hosszú úton, a szemből a karon át az ecsetig, mi minden megy veszendőbe!

Raffael nem lett volna akkor is a legnagyobb festőzseni, ha szerencsétlenségére kéz nélkül születik?

Uo. 249.;

A szépségről voltaképp mégis egyedül a festő tud ítélni.

Uo. 250.;

Az árut, amelyet első kézből nem kaphat meg az ember, megveszi másodikból.

…a tanács csak megtörtént dolgokon nem segít.

I. m. 6. j. – Uo. 256.;

Tedd, amit nem tenned nem lehet.

Fogja meg az ördög egy haja szálát az embernek, s övé mindörökre!

I. m. II. felv. 3. j. – Uo. 262.;

…ne akarjunk bölcsnek látszani, ahol csak szerencsések voltunk!

I. m. 4. j. – Uo. 263.;

Egy kéjenc, aki csodál, kíván.

Uo. 264.;

…az idegen vétek akaratunk ellenére is cinkossá tehet.

I. m. 6. j. – Uo. 265.;

A félelemnek külön érzékszervei vannak.

…a méreg, ami nem hat azonnal … attól nem kevésbé veszélyes méreg.

Uo. 267.;

…a gyöngy, a gyöngy könnyet jelent.

I. m. 7. j. – Uo. 269.;

…az, hogy egy lépésre vagyunk a céltól, vagy egyáltalán nem iramodtunk még neki, alapjában véve mindegy.

I. m. 8. j. – Uo. 270.;

Ha a bolond egyszer jó tanácsot ad, okos embernek kell megvalósítania.

I. m. III. felv. 1. j. – Uo. 276.;

…a legjobb tüdő is kimerül; egy asszonyé is. Ha nem képes rá többé, mind abbahagyja a kiabálást.

I. m. 6. j. – Uo. 284.;

…egy anya sem karmolja ki egy herceg szemét, amiért a lányát szépnek találja.

I. m. IV. felv. 1. j. – Uo. 288.;

Éjszaka jobb gondolata támad az embernek.

I. m. 3.j. – Uo. 292.;

A lélek csak azzal szemben közönyös, amire nem gondol. Olyasvalamivel szemben, ami semmi a szemében.

Uo. 293.;

…a „véletlen” szó istenkáromlás. Semmi sem véletlen a nap alatt.

Minden „de” egy megfontolás.

Uo. 294.;

A boldogtalanok oly szívesen kapcsolódnak egymáshoz.

Aki bizonyos dolgokon nem veszti el az eszét, annak nincs mit elveszítenie.

I. m. 7. j. – Uo. 300.;

A féltő szerelem túl messzire lát.

I. m. V. felv. 1. j. – Uo. 305.;

Nincs megvetésre méltóbb, mint egy viharzó kamaszfej, amelyet ősz haj fed!

I. m. 2. j. – Uo.;

Aki semmiféle törvényre nem ad, éppoly hatalmas, mint aki fölött nincs semmiféle törvény.

I. m. 4. j. – Uo. 307.;

…az igazság mérlegén a legmegalapozottabb meggyőződés annyi, mint semmi.

I. m. 5. j. – Uo. 310.;

…ki az az ember, aki egy embert kényszeríteni tud?

I. m. 7. j. – Uo. 313.;

…a természet az asszonyból akarta mesterművét készíteni! De elhibázta az anyagot; túl finomat választott.

Hatalom! Ki nem tud a hatalommal dacolni? Amit hatalomnak neveznek: semmi; a kísértés az igazi hatalom.

Egy ismeretlen barát is barát.

Uo. 314.;

Minden csodák közt legnagyobb, hogy a
Valóságos csodák természetessé
lehetnek – sőt, azzá kell lenniük.

Bölcs Náthán, I. felv. 2. j. – Uo. 326. Lator László;

Csodát sóvárgók…
Minek még egy angyalt fárasztani?

Uo. 328.;

Sokkal könnyebb az ájtatos rajongás,
Mint a helyes cselekvés. A henye
Azért rajong csak, ájtatoskodik,
- Ha nincs is mindig tisztában vele
Hogy jót ne kelljen cselekedni.

Uo. 331.

…az se jó, ha az
Uralkodó dögök közt keselyű,
Ám hogyha dög a keselyűk között,
Százszorta rosszabb.

I. m. 3. j. – Uo. 334.;

Hát nem bitangság
Százezreket gyötörni, szipolyozni,
Elnyomni, nyúzni, elcsigázni – és
A jótékonyt mimelni eggyel-eggyel?!

Uo. 336.;

…a szándék
Mérettetik meg, nem az adomány.

I. m. 5. j. – Uo. 338.;

…mindig igazad van, balgaság!

Uo. 339.;

Az ember sokszor más, mint aminek
Látszik.
De ritkán jobb.

I. m. 6. j. – Uo. 347.;

Tetszik nekem nagyon,
A jó, dacos tekintet, a kemény
Járás! A héj lehet csak keserű,
A mag nem.

I. m. II. felv. 5. j. – Uo. 364.;

A nagyoknak nagy hely kell mindenütt,
S ha sűrűn nőnek, egymás ágait
Zúzzák-törik csak.

…ne higgye minden kis halom
Magáról, hogy a világ teteje.

Nem választotta népét egyikünk se.

Uo. 367.;

…a ritkát
Nehéz feledni.

Uo. 368.;

A vizslató szem
Nemegyszer többet lát, mintsem szeretné.

I. m. 7. j. – Uo. 371.;

Kölcsönért
Házalni nem jobb, mint koldulni, és
Az uzsorára kölcsönzés se jobb,
Mint lopni.

Ki fontolgat, csupán
Okot keres a nemlehetre. Ki
Egyszerre el nem dönti, hogy magának
Él, mindig mások rabszolgája lesz.

I. m. 9. j. – Uo. 375.;

Rossznak kell lennem, hogy rossznak ne higgyen
A rossz.

Mit gondolhat ki női ész, amit
Nem tudna szépnek öltöztetni?

I. m. III. felv. 4. j. – Uo. 385.;

Az oroszlán, ha rókával vadászik:
Szégyelli persze – nem a cselt: a rókát!

Uo. 386.;

…ismerni törekedtél.
Töprengtél rajta, s ez magában is
Bölccsé tesz már.

I. m. 5. j. – Uo. 387.;

De hát a nagyoknak mi túl alantas?

Megátalkodott
Zsidónak lennem nem lehet, zsidónak
Egyáltalán nem lennem – mégkevésbé.

A mese nemcsak gyermeknek való
Táplálék.

I. m. 6. j. – Uo. 390.;

Ha háború fenyeget, kell a pénz.

I. m. 7. j. – Uo. 396.;

Egy jótettből – noha
Csak puszta indulatból született
Lám egyre újabb jótettek fakadnak.

Uo. 397.;

…az ellenség csak ellenség marad,
Ha százszor is megmentő angyalunk.

I. m. IV. felv. 1. j. – Uo. 408.;

…némely dolgot más akaratából
Rosszul csinálni inkább akarok,
Mint jól a magaméból.

A vallás is csak párt, s akármilyen
Pártatlannak hiszi magát az ember,
A magáéhoz szít, ha tán nem is
Tud róla.

Aki sokat tud, annak sok a gondja

Uo. 409.;

…az Isten adta észt
Mindenkinek használni kell, ahol
Helyénvaló. De hát helyénvaló-e
Mindig?

I. m. 2. j. – Uo. 411.;

Ha Isten jót tesz általunk,
Ilyen hidegnek lennünk nem szabad, még
Szerénységből sem.

I. m. 4. j – Uo. 418.;

A babona, amelyben nevelődtünk,
Ha később átlátunk is rajta már,
Hatalmát rajtunk nem veszíti el.
Nem mind szabad, ki láncán csúfolódik.

…a legeslegrosszabb babona
Legtűrhetőbbnek hinni a magunkét.

Uo. 420.;

…a száraz, könyvszagú tudás
…holt jelekkel rögződik csupán
Agyunkba.

I. m. V. felv. 6. j. – Uo. 449.;

A könyvek…
…ritkán hagynak meg annak,
Amik vagyunk.

Uo. 450.;

…csak a
Vér éppenséggel nem tesz még apává!

A pír
A legcsunyábbat is megszépiti,
Hát még a szépet szebbé hogyne tenné!

I. m. 7. j. – Uo. 455.;

…tinektek,
Kereskedőknek sem lehet soha
Elég sok pénzetek!

I. m. 8. j. – Uo. 456.;

Ki jót tesz, ám nagyon fejébe száll,
Lerontja jótettét.

Ha valamit
Megmentesz, még nem birtokod.

Uo. 457.;

Bizalmatlanságot gyanú követ.

Uo. 458.;

Klopstockunkat ki ne dicsérné?
Olvassa hát mindenki? – Nem.
Csodáljanak minket kevésbé,
De sok-sok olvasónk legyen.

Az epigrammák az olvasóhoz – Uo. 465. Nemes Nagy Ágnes;

…a mély mocsár dala, mely békát elragadtat,
mégis csak vartyogás lehet.

Egy bizonyos költőre – Uo. Soltész Gáspár;

Pap s gonosz lélek egyremegy,
Az egyik kutya, másik eb.

Kunz és Hinz – Uo. 472. Nemes Nagy Ágnes;

Világban élsz, mint mérlegen:
a könnyü fenn, a súlya lenn.

A nagyvilág – Uo. 473. Görgey Gábor;

Művészet és természet
A színpadon legyen csak egy;
Ha természetté vált már a művészet,
A természet művészi lett.

Egy színész emlékkönyvébe – Uo. 474. Nemes Nagy Ágnes;

Halál, szóltam a gonoszhoz,
Megfogadom, leszek orvos,
Kimélj, s hálából neked
Adom betegeimet!

A halál – Uo. 481. Jékely Zoltán;

Szerencsétlen főnix! Kemény sors jutott osztályrészéül: nincs se kedvese, se barátja; mert páratlan a maga nemében!

A főnix – Uo. 506. Rónay György;

Sikerült gyermekekért nem tehetnek elég sokat a szülők. De ha egy ostoba apa elfajzott fiáért ontja szíve vérét: a szeretet balgatagsággá válik.

A pelikán – Uo. 511. Rónay György;

Hitvány segítőtárs … aki nem tud úgy segíteni, hogy egyúttal ne ártson is!

A róka – Uo. 523. Rónay György;

Mit mondjunk a költőkről, akik oly szívesen szárnyalnak föl messze az olvasók többségének értelmi képességei fölé? Mi egyebet, mint amit a fülemüle mondott egyszer a pacsirtának: „Csak azért repülsz olyan magasra, barátom, hogy meg ne halljanak?”

A fülemüle és a pacsirta – Uo. 528. Rónay György;

…sok király sokkal nagyobb lett volna, ha éles értelmével nem ereszkedik le minden jelentéktelen apróságig.

A tündérek ajándéka – Uo. 529. Rónay György;

Sok dolog látszik megdönthetetlennek az elméletben, mígnem a lángésznek sikerül tettben bebizonyítani az ellenkezőt.

Laokoón, 4. f. – Franklin, Bp., 1900. 64. Braun Zsigmond;

…elképzelhető, hogy valaki mestere egy művészetnek, és mégis lehetnek hamis fogalmai a művészetről.

Hamburgi dramaturgia, 24. sz. – Esztétikai olvasókönyv. Kossuth, Bp., 1965. 107. (?);

…a bírálat nem árt meg az élvezetnek … egy színdarab legélesebb bírálói mindig azok, akik a legszorgalmasabban látogatják a színházat.

Uo. 109.;

…a költő, miközben eltávolodik a sajátos és különös igazságtól, annál
hívebben utánozza az általános igazságot.

I. m. 94. sz. – Uo. 121.

Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem