PÉLDABESZÉDEK (Mislé; i. e. 500 után) az Ótestamentum bölcseleti könyve
PÉLDABESZÉDEK (Mislé; i. e. 500 után) az Ótestamentum bölcseleti könyve
Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint…
3. r. 7. v. - Szent Biblia, Bp., 1970. Károlyi Gáspár;
…színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és simább az olajnál az ő ínye. De annak vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű tőr.
5. r. 3–4. v.;
Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő utait, és légy bölcs!
6. r. 6. v.;
A bölcsességnek kezdete az Úrnak félelme…
9. r. 10. v.;
Szegénnyé lesz, aki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.
10. r. 4. v.;
Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.
Uo.
Ahol nincs vezetés, elvész a nép.
v.; 7. 11. r. 14. v.;
Mint a disznó orrában az aranyperec, olyan a szép asszony, akinek nincs okossága.
Uo. 22. v.;
A derék asszony koronája az ő férjének…
12. r. 3. v.;
Az igaz az ő barmának érzését is ismeri…
Uo. 9. v.
Van olyan, aki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.
Uo. 17. v.;
A halogatott reménység beteggé teszi a szívet…
13. r. 12. v.;
Aki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; aki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.
Uo. 20. v.;
Aki megtartóztatja az ő vesszejét, gyűlöli az ő fiát…
Uo. 24. v.;
Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
14. r. 15. v.;
Még az ő felebarátjánál is utálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
Uo. 20. v.;
Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
Uo. 23. v.;
Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
Uo. 34. v.;
Jobb a paréjnak étele, ahol szeretet van, mint a hizlalt ökör, ahol van gyűlölség.
15. r. 17. v.;
Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
16. r. 8. v.;
M int aki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete…
17. r. 14. v.;
A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszárasztja a csontokat.
Uo. 22. v.;
Még a bolond is, mikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
Uo. 28. v.;
Aki értelmet szerez, szereti az életét…
19. r. 8. v.;
A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
20. r. 4. v.;
Az ő cselekedetiből ismerteti meg magát még a gyermek is…
Uo. 11. v.;
Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
Uo. 14. v.;
Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az ősz haj.
Uo. 29. v.;
Jobb a tető ormán lakni, mint háborgó asszonnyal, és közös házban.
21. r. 9. v.;
Aki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.
Uo. 13. v.;
Aki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.
Uo. 23. v.;
A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
22. r. 7. v.;
Aki vet álnokságot, arat nyomorúságot…
Uo. 8. v.;
Bölcsesség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
24. r. 3. v.;
…ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért…
Uo. 16. v.;
Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
Uo. 23. v.;
Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!
25. r. 11 v.;
Ritkán tedd lábadat a te felebarátodnak házába; hogy be ne teljesedjék teveled, és meg ne gyűlöljön téged.
Uo.- 17. v.;
Igen sok mézet enni nem jó; hát a magunk dicsőségét keresni dicsőség?
Uo. 27. v.;
Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is őhozzá hasonlatos…
26. r. 4. v.;
Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.
Uo. 7. v.;
Aki vermet ás másnak, abba belé esik; és aki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.
Uo. 27. v.;
Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap tereád.
27. r. 1. v.;
Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.
Uo. 2. v.; 45. Uo. 5. v.;
Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.
Uo. 5. v.;
A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.
Uo. 7. v.;
Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, aki elbujdosott az ő lakóhelyétől.
Uo. 8. v.;
Mint a sír és a pokol meg nem elégednek, úgy az embernek szemei meg nem elégednek.
Uo. 20. v.;
…aki hirtelen akar gazdagulni, büntetlen nem marad.
28. r. 20. v.;
Amely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
29. r. 12. v.;
…e négy dolgot nem tudom: A keselyűnek útát az égben, a kígyónak, útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.
30. r. 18. v.;
Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját, és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.
Uo. 20. v.;
A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét…
Uo. 25. v.;
A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.
Uo. 28. v.
