PLATÓN (i. e. 427–347) görög filozófus, Szókratész tanítványa (Tanait dialógusok formájában Szókratész szájba adja)
PLATÓN (i. e. 427–347) görög filozófus, Szókratész tanítványa (Tanait dialógusok formájában Szókratész szájba adja)
Állam … akkor keletkezik, ha az egyén már nem önellátó, hanem sok mindenre szüksége van…
Az állam II. k. – Platón; Az állam (Vál.: Sándor Pál.) Gondolat, Bp., 1970. 33. Jánosy István;
…ha a munkában elszalasztjuk az alkalmas időpontot, kárt vallunk.
Uo. 35.;
…egy ember képtelen eredményesen űzni sokféle mesterséget.
Uo. 41.;
…nem azért alapítunk államot, hogy abban egy népréteg legyen különösen boldog, hanem hogy lehetőleg az egész állam az legyen.
I. m. IV. k. – Uo. 56.;
…e két állapot: a szegénység és a gazdagság megrontja a mesteremberek munkáját, és megrontja őket magukat is. … az utóbbi elpuhultsághoz, lomhasághoz és forrongásokhoz vezet, az előbbi pedig szolgalelkűséget és kontárkodást eredményez.
Uo. 59.;
…harcban áll egymással: a szegények és gazdagok „állama”…
Uo. 61.;
…ameddig az állam úgy növekszik, hogy egységes marad, addig növeljék, de tovább ne.
Uo. 61.;
…ha valaki a zenei formákat módosítja, ez kihat az állam legfőbb törvényeire…
Uo. 63.;
…amilyen irányba indul el valaki a nevelés folytán, olyan lesz későbbi fejlődése is. Hasonló hasonlót vonz…
…tisztességes, becsületes emberek közt … nem szükségesek a rendelkezések; a legtöbb dologban, amely törvényekre szorul, maguk is könnyen eligazodnak.
Uo. 65.;
…a világ legkedvesebb emberei: szabályokat alkotnak … ezeket örökösen javítgatják, abban reménykedve, hogy majdcsak véget vetnek valahogyan a jogügyekben adódó gazságoknak… Közben nem is sejtik, hogy lényegében csak hidrát metélnek.
Uo. 67.;
…alighanem ez az igazságosság, hogy ti. ki-ki végezze a maga munkáját.
Uo. 79.;
…saját tulajdonunk birtoklása és saját dolgunk végzése az igazságosság.
Uo. 80.;
…akár egy csöpp medencébe pottyanunk bele, akár az óceán közepébe, mindenképp úsznunk kell!
I. m. V. k. – Uo. 107.;
…a természetes alkalmasság egyformán osztódott szét mindkét nemben, és a nő – természete szerint – űzheti mindama szakmát, amit a férfi, csak a nő minden téren gyengébb.
Uo. 110.;
…ami hasznos, szép is, ami káros, az csúf.
Uo. 113.;
Amíg a mai államokban nem lesz a királyság a filozófusoké, vagy a mostani úgynevezett királyok nem szoknak rá becsülettel és megfelelően a filozófiára, amíg nem esik egybe: hatalom, politika és filozófia, … nem szűnik meg az államok és az emberi nem nyomorúsága…
Uo. 139.;
…a filozófus az, aki képes megragadni az örök változatlan létezőt; aki viszont nem, hanem a sok és sokféleképp változó dolgok között kószál, az nem filozófus.
I. m. VI. k. – Uo. 150.;
…a legnagyobb tudomány tárgya a jó eszméje, és az igazságosság meg a többi csak általa válik igazán hasznossá és üdvössé…
Uo. 182.;
…az igazságosság és a szépség dolgában sokan beérik a látszattal … a jóból viszont senkinek sem elég a látszat, az igazi jót kell birtokolnia…
Uo. 183.;
…a tudást és az igazságot helyes valami jóhoz hason/ónak vélnünk, de nem volna helyes bármelyikről is azt hinnünk, hogy az maga a jó.
Uo. 189.;
…a mennyiségtan-tehetségek szinte minden tudományban kiválók…
I. m. VII. k.– Uo. 211.;
…a lélekben … nem marad meg semmi beléerőszakolt ismeret.
…ne kényszerrel oktasd a gyermekeket, hanem játszva, úgy, hogy előbb fürkészd ki a hajlamaikat.
Uo. 217.;
Aki a dolgokat összefüggéseiben látja, az dialektikus, aki nem, az nem.
Uo. 218.;
… ifjú emberek, amikor ismerkednek a dialektikával, csak merő játékként kezelik, örökösen csak ellentmondanak, és a cáfolókat utánozva, maguk is iparkodnak megcáfolni másokat, s mint a kutyakölykök, boldogak, ha okoskodó érveikkel ráncigálhatják, akit csak érnek.
Uo. 221.;
…a szertelenség mindig nagy változást robbant ki az ellenkezi végletbe…
I. m. VIII. k. – Uo. 255.;
…nagy-nagy szerencséje is volna az ifjaknak, ha csak egy ember rontaná őket, és a többi mind javítaná.
Szókratész védőbeszéde, XII. f. – Szókratész védőbeszéde. Kritón. Szókratész halála. Európa, Bp., 1957. 17. Devecseri Gábor;
…a vizsgálódás nélküli élet nem embernek való élet…
I. m. XXVII. f. – Uo. 34.;
…az igazi bölcsek valósággal készülnek a halálra, s a halál minden ember közt rájuk nézve a legkevésbé félelmetes.
Phaidón, XII. f. – Filozófiatörténeti szöveggyűjtemény. I–II. (Szerk.: Simon Endre.) Tankönyvkiadó, Bp., 1958. és 1960., I. köt. 57. Gyomlai Gyula;
…ha rám hallgattok, nem törődtök Szókratésszal, de annál inkább az igazsággal…
I. m. XL. f. – Uo. 77.;
…a helytelen kifejezés nemcsak önmagában hibás, hanem rossz hatással van a lelkekre is.
Kritón, LXIV. f. – Szókratész védőbeszéde. Kritón. Szókratész halála, Európa, B., 1957. 64. Devecseri Gábor.
… könnyebb ám kérdezgetni, mint felelni …
… az igazságosság nem más, mint az erősebbnek az érdeke.
Előbb fogjuk … mesére a gyermekeket, mint tornázásra.
… minden dologban a kezdet a legfőbb, különösen akármilyen fiatalnál és gyöngénél.
… ha nagy nevetésnek adja magát valaki, ennek rendesen nagy sírás szokott a vége lenni.
Ha tehát egyáltalán valakinek, akkor a város uralkodóinak mindenesetre lehet csalniok akár az ellenség, akár a polgárok miatt s az állam haszna szempontjából. De más emberfiának senkinek se szabad ezt tennie.
… a szót nyomon követi a tett …
… nem a zenében rejlik-e a leghatásosabb nevelés, mivel a ritmus és az összhangzat hatol be leginkább a lélek bensejébe …
… akik tisztán csak a testgyakorlást űzik, azok kelleténél jobban eldurvulnak, akik pedig csak a zenét, azok meg elpuhultabbakká lesznek …
… akkor pusztul el az állam, mikor a vas és az érc fog őrködni felette.
… fehér holló az olyan ember, aki fel tud magához a széphez emelkedni s őt a maga mivoltjában szemlélni.
… a bizonyosan létező bizonyosan meg is ismerhető, a teljességgel nem-létező pedig egyáltalán megismerhetetlen.
… az igazi kormányos … kötelessége ám szemmel tartani az esztendőt, a napokat, az eget, a csillagokat, a szeleket, szóval mindent, ami a mesterséghez tartozik, ha valósággal ügyesen akar uralkodni a hajóján…
… képzelj embereket valami földalatti és barlangszerű lakásban …, lebilincselt népség! Szakasztott a hasonmásunk … Mert hiszed-e, hogy az ilyenek önmagukból is, meg egymásból is más egyebet látnak először, mint csakis a tűztől a barlangnak velök szemközt levő oldalára vetődött árnyákokat?
… a művészetekkel való ezen egész foglalkozásnak megvan az az ereje, hogy fel tudja emelni a lélekben a legnemesebbet a létezők közt a legjobbnak a szemléletéhez.
… a demokrácia úgy keletkezik, azt gondolom, hogy a szegények diadalt aratnak s az ellenpártból némelyeket megölnek, másokat száműznek, a többiekkel pedig egyformán megosztják az államot is és az uralkodást is.
… minden emberben valami félelmetes, vad és törvényt nem ismerő fajtája lakozik a vágyaknak, bárha még oly mérsékeltnek tűnik is fel egynémelyikünk.
A szabadságba és az igaz barátságba a zsarnok természet soha sem igen kóstolt bele.
… a jó költőnek, ha mindazt, amiről ír, szépen is akarja megteremteni, szükségképpen tudatosan is kell költenie, vagy különben nem is költhet.
… se a köztisztelettől, se a kincsektől, se valamilyen tisztségtől, se a költészettől ösztönöztetve nem érdemes az igazságosságot és a többi erényt elhanyagolnunk.
Az állam (vagyis az igazságosságról), Franklin Társulat, Bp., 1903. Simon József Sándor
