SHELLEY, PERCY BYSSHE (1792–1822) angol költő
SHELLEY, PERCY BYSSHE (1792–1822) angol költő
Angol férfiak, mért arattok,
ha mindig a porban maradtok?
Mért szőssz, szegény angol takács,
ha a ruhád elhordja más?
ha mindig a porban maradtok?
Mért szőssz, szegény angol takács,
ha a ruhád elhordja más?
Dal – Anglia férfiaihoz – Külföldi versek könyve. (Vál.: Komlós Aladár.) Móra, Bp., 1964., 242. Kosztolányi Dezső;
Vess – s légy ura az aratásnak;
gyűjtsél – s ne engedj senki másnak!
Szőjj – s jó ruhád oda ne add;
kovácsolj kardot – s védd magad.
gyűjtsél – s ne engedj senki másnak!
Szőjj – s jó ruhád oda ne add;
kovácsolj kardot – s védd magad.
Uo.
Ó, te Szél,
késhet a Tavasz, ha már itt a Tél?
késhet a Tavasz, ha már itt a Tél?
Óda a nyugati szélhez – Uo. 248. Tóth Árpád;
Kifürkészhetetlen Tenger, ó Idő!
Hullámod: évek, mélységed: tiszta gyász,
És sós: mert könnyet ejt belé sok szenvedő!
Hullámod: évek, mélységed: tiszta gyász,
És sós: mert könnyet ejt belé sok szenvedő!
Idő – Kristó Nagy István;
Ha elhangzott a zene,
zeng az emlékezete
zeng az emlékezete
Ha elhangzott a zene – Szabó Lőrinc. Örök barátaink. I–II. Szépirodalmi, Bp., 1958. II. köt. 335. Szabó Lőrinc;
A költők, éppúgy, mint a filozófusok, festők, szobrászok és zenészek, egyik értelemben teremtői és másikban teremtményei koruknak.
A Megszabadított Prometheus. Előszó – Percy Bysshe Shelley versei. Magyar Helikon, Bp., 1963. 100. Weöres Sándor;
…ameddig a lélek nem tud szeretni és csodálni és bízni, remélni és tűrni, addig a morális viselkedés átgondolt elvei az élet országútjára szórt magok, s a tudatlan utas a porba tapossa, noha boldogsága gyümölcsét teremnék.
Uo. 101.;
…nem gyűlölök, mert bölccsé tett a baj.
I. m. I. felv. – Uo. 107.;
Az Igazság, ha győz, csupa irgalom,
Sok sérelmére nem sír bűntetést;
Nem bosszúl más, csak a vétkes.
Sok sérelmére nem sír bűntetést;
Nem bosszúl más, csak a vétkes.
Uo. 121.;
Ma kacag a virág
holnap nem él,
az, mit őrizni vágysz,
szálló levél.
holnap nem él,
az, mit őrizni vágysz,
szálló levél.
Változékonyság – Uo. 652. Végh György;
A bűn új bűnt, bosszú bosszút fogan…
Hellász – Áprily Lajos: Az aranyszarvas. Európa, Bp., 1964. 16. Áprily Lajos;
Nem vagyok-e meggyőződve, hogy semmiféle isten nem létezik? Miért félnék hát a haláltól? Miért félne bárki, aki lerázta az előítélet bilincseit, egy hamis és ártalmas babona téveszméit?
Id. Tótfalusi István: Shelley világa. Európa, Bp., 1971. 32. Tótfalusi István;
Minden új eszme első gyümölcsei bajok és keservek annak vallói és terjesztői számára; de semminek sem láthatjuk előre a végét, és az erény lényege a jelen előnyeire nem tekintő jó cselekedet.
Levél Southeyhoz – Uo. 146.;
Nagy szükség lenne a teremtőképességre, hogy elképzeljük, amit tudunk.
A képzelet … a dolgok korábban fel nem ismert kapcsolatait tárja fel; megszokott tárgyakat új és ismeretlen megvilágításban állít elénk … A költészet úgy erősíti ezt az adottságunkat, mely az ember erkölcsi lényének szerve, ahogy a gyakorlat edzi a tagokat.
A költő csalogány, aki a sötétben ülve önnön magányát deríti fel édes hangokkal; hallgatói, akiket a láthatatlan zenész dallama elragad, érzik a mély megindultságot, de nem tudják, honnan és miért.
A költők a világ el nem ismert törvényhozói.
A költészet védelme – Uo. 184.
