BELINSZKIJ, VISSZARION GRIGORJEVICS (1811–1848) orosz esztéta
BELINSZKIJ, VISSZARION GRIGORJEVICS (1811–1848) orosz esztéta
Meg kell követelnünk a művészettől, hogy a valóságot mutassa, éspedig olyannak, amilyen, mert a valóság, akármilyen is, többre tanít, mint az erkölcsbírák kitalálásai és oktatásai.
Korunk hőse – Esztétikai szemelvények. Művelt Nép, Bp., 1955. 117. Honti Rezső
…a valóságos szenvedés többet ér, mint a képzelt öröm.
Uo. 118.;
Ilyen a mai művészet: megmutatja, hogy az ember fölött ítélőszéket tettei ülnek; ha kell, helyet ad a disszonanciának is, amely az erkölcsi lélek összhangját megbontja, de csak azért, mert meg akarja mutatni, hogyan áll elő a hangzavarból ismét összhang.
Uo- 119.;
Világos, hogy csak az az irodalom valóban nemzeti, amely egyszersmind általánosan emberi is. Egyik a másik nélkül ne létezzék, és nem is létezhet.
Az eszme és a forma egysége a művészetben olyan teljes, hogy sem hazug eszmei tartalom nem lehetséges szép formában, sem a szép forma nem lehet hamis eszme kifejezője.
A nemzeti irodalom általános eszméje – Uo. 185.;
…minél magasabb rendű az alkotás művészi szempontból, annál nemzetibb, és a nagy művészt alkotásainak nemzeti jellegéért dicsérni annyi volna, mint a nagy csillagászt megdicsérni azért, hogy számításaiban nem vétette el az egyszeregyet.
…a nagy tehetség teszi a költőt nemzetivé, de nem a nemzeti jelleg: ez utóbbi csak az előbbinek elengedhetetlen eszköze.
Uo. 186.;
A világ nagykorúvá érett: most már nem a képzelet tarka kaleidoszkópja kell neki, hanem az értelem mikroszkópja és teleszkópja, amely közelébe hozza, ami távol van, láthatóvá teszi, ami láthatatlan.
Előadás a kritikáról – Uo. 242.;
Valóság: ez a mai kor jelszava és utolsó szava!
Uo. 243.;
…a kritika a valóság öntudata.
Uo. 245.;
…ami a művészi termékben mulandó, azt nem a művész alkotó szellemének kell felróni, hanem a kornak, amelyben működött.
Uo. 247.;
…csak a madár énekel azért, mert az éneklés ösztöne hajtja, és nem érzi át madárfajtájának sem bánatát, sem örömét…
Uo. 249.;
Minden érzést, minden gondolatot képben kell kifejezni ahhoz, hogy költői legyen.
Gyerzsavin művei – Uo. 274.
