BLANQUI, LOUIS AUGUSTE (1805–1881) francia forradalmár

Teljes szövegű keresés

BLANQUI, LOUIS AUGUSTE (1805–1881) francia forradalmár
…a nép nem alamizsnát kér; önmaga akarja megszerezni jólétét. Ő akarja és fogja is hozni a törvényeket, amelyek kormányozzák; akkor ezek a törvények többé nem ellene irányulnak … mert ő csinálta őket.
Védőbeszéde, 1832. január 12. – Válogatott művei. (Vál.: Jemnitz János.) Gondolat, Bp., 1968. 90. Remsey Flóra;
Nem szabad az, aki a munkaeszközöktől megfosztva, kényre-kegyre ki van szolgáltatva a kiváltságosoknak – a munkaeszközök letéteményeseinek.
A föld és a tőkék átörökítése az állampolgárokat a tulajdonosok igájába hajtja. Szabadságuk mindössze annyi, hogy megválaszthatják gazdájukat.
Aki a levest főzte, az egye meg – Uo. 112.;
Egy napon a tulajdonjog el fog tűnni az utolsó kiváltságokkal együtt…
Uo. 116.;
Csakis az egyéni tulajdon helyébe kerülő szövetkezés az, ami az egyenlőség révén megalapítja majd az igazságosság uralmát.
Uo. 116.;
…a szocializmus, az maga a forradalom. Nem egyéb, a mint forradalom. Ha elfojtják a szocializmust, a nép lángolása kialszik…
Levél Maillardhoz – Uo. 140.;
Óvakodjunk a meghatározás nélküli szavaktól, mert ez az intrikusok kedvenc eszköze… Nem akarják, hogy a két ellenfél tábora az igazi nevet viselje: proletariátus, burzsoázia.
Uo. 142.;
Tudatlanság és közösség összeegyeztethetetlen. A műveltség általánossá válása kommunizmus nélkül és a kommunizmus a műveltség általánossá válása nélkül … egyaránt lehetetlenség.
A társadalmi kritika – Uo. 161.;
A kommunizmusnak, amely maga a forradalom, őrizkednie kell az utópista színezetű magatartástól, és soha nem szabad elszakadnia a politikától.
Uo. 176.;
A forradalom üdvéhez az kell, hogy egyesíteni tudja a megfontoltságot az eréllyel.
A kommunizmus nem kényszerítheti rá magát az országra dekrétumokkal, hanem csak az ország szabad határozataitól várhatja győzelmét, s ezek a határozatok csak a felvilágosodás általános elterjedéséből származhatnak.
Uo. 181.;
Csakis az ember cselekszik, a tőke nem cselekszik. A tőke csak passzív eszköz a dolgozó kezében. Semmi rész nem jár tehát neki a termékből.
Uo. 197.;
A jólét minden hódítása az értelem műve, nem a tőkéé … amely megfosztotta tőlük a tömeget a kisebbség javára.
Uo. 211.;
…megakadályozni a háborút, ez a legmagasztosabb cél, amelynek megvalósításán a bölcs és jó szándékú emberek fáradozhatnak, ez a legnemesebb cél valamennyi politikai megfontolás, mindenfajta katonai és diplomáciai törekvés között.
Valamennyi nemzet dolgozói testvérek, s csak egyetlen ellenségük van, az az elnyomó, amely arra kényszeríti őket, hogy a csatamezőkön elvágják egymás torkát.
(Id.: Jemnitz János) – Uo. Bevezetés, 69.;
A háború sohasem a dolgozó osztályok műve, akik a háborúért csak könnyeikkel és vérükkel fizetnek.
Uo. 70.;
A társadalmi szervezet nem lehet sem egy, sem néhány ember munkájának eredménye, sem a jóakaraté, sem az önzetlen odaadásé, sőt még a zsenialitásé sem. S nem lesz improvizáció sem.
Az akadályokat le lehet dönteni, hidat lehet emelni, de senki nem állíthatja, hogy ő alkotta a folyót.
Uo. 77.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT