BÜCHNER, GEORG (1813–1837) német drámaíró
BÜCHNER, GEORG (1813–1837) német drámaíró
Édeskeveset tudunk egymásról. A bőrünk vastag, nyújtogatjuk egymás felé a kezünket, de hiába, csak a durva bőrt kaparjuk le egymásról. Egyedül vagyunk.
Danton halála, I. felv. – Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1955.7. Kosztolányi Dezső;
A kártya is olyan, akár a szerelem. Ha vesztünk, fizetni kell.
Uo. 8.;
Csak a gyáva hal meg a szabadságért, a jakobinus öl érette.
Uo. 14.;
A forradalmi kormányzat a szabadság zsarnoksága a zsarnokság ellen.
Uo. 16.;
Az emberiség ellenségeit megbüntetni: irgalom; megbocsátani: barbárság.
A bolondok, a részegek meg a gyermekek mindig az igazságot mondják.
Keserves, hogy a természet – akár Médeia az öccsét – feldarabolta a szépséget, s részenként illesztette a testbe.
Uo. 18.;
…a forradalom, akárcsak Saturnus, fölfalja saját fiait.
Uo. 22.;
…a nép olyan, akár a gyermek: mindent össze kell törnie, hogy megnézze, mi van belül.
Uo. 23.;
…aki nyakamba borul, amikor fegyvert akarok ragadni, az ellenségem, bármi legyen is a célja; aki megakadályoz abban, hogy védjem magamat, az nem ölel, hanem – öl.
…aki félmunkát végez a forradalomban, az tulajdon sírját ássa meg.
A lelkiismeret az a tükör, amely előtt csak majmok gyötrődnek.
Uo. 24.;
Az, aki egy előretörő tömegben megáll, éppoly kerékkötő, mintha ellene szegülne. Azt széttiporják.
Uo. 25.;
Egy óra alatt szellemünk annyi elképzelhető tettet visz véghez, amennyit lomha szervezetünk egy életen át sem képes valóra váltani. A bűn a gondolatokban él, hogy valóra válik-e vagy sem, az merő véletlen.
Uo. 26.;
…örökké színházat játszunk, akkor is, amikor igazán leszúrnak bennünket.
…az élet nem éri meg a fáradságot, amelybe fenntartása kerül.
Azt hiszed, hogy a hazámat magammal vihetem a cipőm talpán?
I. m. II. felv. – Uo. 31.;
Kacérkodom a halállal, egészen kellemes, így, bizonyos távolságból lornyonon keresztül szemezni vele.
Uo. 37.;
…ha az Istennek teremtenie muszáj, és csak tökéletlent tud teremteni, okosabb, ha hozzá sem fog.
I. m. III. felv. – Uo. 46.;
A fájdalom legcsekélyebb rángása; még akkor is, ha csak atomnyi, végtől végig repeszti az egész teremtést.
Uo. 47.;
…elítélem az egyéni vakmerőséget, de igenis, az erények erényének tartom … a nemzeti vakmerőséget … a szabadságért.
Uo. 51.;
…nem is olyan kellemetlen a saját bűzünket szagolni.
…a haláltól nem félek, csak a fájdalomtól.
Uo. 54.;
Ha valakinek szabad egy embert megölni, akkor kettőt, hármat, sőt többet is szabad.
Uo. 58.;
A semminél nincs nagyobb nyugalom, és ha Istenben van a legnagyobb nyugalom, akkor Isten a semmi. Csakhogy én ateista vagyok.
…a halál egyszerű, az élet bonyolultabb, szervezettebb rothadás.
Uo. 59.;
Sok jó ember kis helyen is megfér.
I. m. IV. felv. – Uo. 103. Thurzó Gábor;
Azok a közönséges rögeszmék, amelyeket az egészséges ész teremt, elviselhetetlenül unalmasak. A legboldogabb ember az volt, aki azt képzelte, hogy ő az atyaisten, a fiú s a szentlélek.
Uo. 68.;
…nincs ostobább dolog, mint összepréselni az ajkunkat, amikor fáj valamink. – A görögök és az istenek ordítottak, a rómaiak és a sztoikusok hősi pofát vágtak.
A világ a Káosz. A Semmi a születendő Világisten.
Uo. 70.;
Ó, ha egyszer valaki láthatná a saját feje tetejét! Ez egyike az ideáljaimnak.
Leonce és Léna. I. felv. – Uo. 103. Thurzó Gábor;
Nálunk szegényeknél … pénz beszél, kutya ugat. Akinek nincs pénze … az olyanfajta tesz a morálra a világban!
…ha úr volnék … és tudnék szép előkelően beszélni, akkor már én is erényes akarnék lenni.
Woyzeck. A kapitánynál – Uo. 138. Thurzó Gábor;
A gyűlölet éppúgy megengedett, mint a szeretet, és én a legteljesebb mértékben átérzem azokkal szemben, akik nem ismernek mást, mint megvetést.
Levele családjához – Larousse des citations françaises et étrangeres. (Publ. sous la direction de Robert Carlier, Pierre Josserand, Samuel S. de Sacy, avec le concours de Jean-Louis Lalanne.) Larousse, Párizs, 1976. C 56. 1. sz. Molnos Lipót.
