BUTLER, SAMUEL (1835–1902) angol prózaíró
BUTLER, SAMUEL (1835–1902) angol prózaíró
Minden időkben és minden országban az asszony határozza meg, hogy az emberek egy hibát megbocsássanak-e vagy sem.
Erewhon Revisited, 8. f. – Dupré, P.: Encyclopédie des Citations. Comité de Rédaction sous la présidence de Fernand Keller. Éditions de Trévise, Párizs, 1959. 6770. sz. Molnos Lipót;
Azt mondották, hogy a múltat még Isten sem tudja megváltoztatni: a történetírók képesek rá, és talán ezért is tűri meg őket az Isten, mert e tekintetben hasznára lehetnek.
I. m. 14. f. – The Oxford Dictionary of Quotations. Oxford University Press, Ely Houses London W. l., 1968. 111. 28. sz.;
Az élet olyan, mint a szerelem: minden okosság ellene, s minden egészséges ösztön mellette szól.
Note Books. Life and Love – The Oxford Dictionary of Quotations. Oxford University Press, Ely Houses London W. l., 1968. 112. 5. sz.;
Én nem bánom a hazugságot, de gyűlölöm a pontatlanságot.
I. m. Truth and Convenience – Uo. 7. sz.;
A csapást, ha fokonként érkezik, a legtöbb ember nagyobb lelki nyugalommál tudja elviselni, mint az egy élet folyamán szerzett nagy vagyont.
Minden testnek útja – Magvető, Bp., 1972. 5. f. 45. Kéry László;
Az írókkal pontosan annyit bajlódunk, amennyit akarunk, barátainktól viszont nem mindig szabadulunk meg egykönnyen.
Uo. 47.;
Könnyű helyes nézeteket vallani, mikor már mindenki vallja őket…
Uo. 49.;
…életünket és utódaink életét főként kevésbé tudatos gondolataink és kevésbé tudatos cselekvéseink formálják.
Uo. 50.;
Örülnék, ha a gyermekeket arra tanítanák: ha valamit nem szeretnek, ne mondják rá, hogy szeretik, csak azért, mert másoktól így hallják.
I. m. 7. f. – Uo. 62.;
Papák és mamák olykor megkérdezik a fiatalembereket, hogy szándékuk tisztességes-e a lányukkal szemben. Azt hiszem, néha a fiatalemberek is megkérdezhetnék a papákat és mamákat szándékuk tisztessége felől, mielőtt meghívást fogadnak el olyan házba, ahol férjhez menendő lányok vannak.
I. m. 9. f. – Uo. 70.;
Az erény igazi leszármazása régibb és tisztesebb, mint amilyet bárki is kitalálhat. Az embernek önnön jólétére vonatkozó tapasztalatából ered – s ez, ha nem is csalhatatlan, még mindig a legmegbízhatóbb összes tulajdonaink között. Az a rendszer, amelynek ennél biztosabb alapra van szüksége, annyira ingatag, hogy fel fog borulni, akármilyen talapzatra állítjuk.
I. m. 19. f. – Uo. 121.;
Nincs valamirevaló erény, amelybe ne vegyülne egy kis bűn, s alig vagy egyáltalán nem képzelhető el olyan bűn, amelyben ne lenne egy cseppnyi erény.
Uo. 123.;
Az angyalruhába bújt ördögöt bizony csak a legügyesebb szakértők képesek felismerni, s az ördög oly gyakran folyamodik ehhez az álöltözethez, hogy egyáltalán nem biztonságos dolog angyalokkal szóba állni.
Uo. 125.;
Fogalmam sincs róla, mi a zseni, de amennyire fel tudom mérni, meg kell állapítanom, hogy nem egyéb ostoba szónál, amelyet legjobb átengedni a tudományos és irodalmi klakőröknek.
…az igazi nagyság láthatatlanná tevő köpenyt visel, melynek leple alatt csendesen, észrevétlenül járkál az emberek között.
I. m. 22. f. – Uo. 135.;
Bolond az ember … ha egyhetesnél régebbi dolgokra emlékszik. kivéve, ha kellemes az emlék, vagy valami haszon származik belőle
I. m. 24. f. – Uo. 145.;
A paptól elvárják, hogy két lábon járó vasárnap legyen.
I. m. 26. f. – Uo. 152.;
Kétféle ember van ezen a világon: olyan, aki vétkezik, és olyan, aki ellen vétkeznek. Ha mindenáron tartozni kell valamelyik csoportba, jobb az elsőbe, mint a másodikba.
Uo. 154.;
Csak olyasmit tanulj, aminek a nem tudása miatt hosszú időn keresztül rosszul érezted magad. Ha úgy találod, hogy ennek vagy annak a tudására szükséged van … akkor azt jobb minél előbb megtanulnod, de addig inkább a csontjaid és izmaid fejlesztésére fordítsd az időd.
I. m. 31. f. – Uo. 179.;
A szellemi foglalkozás nagyon megfelel az olyanoknak, akiknek van összeköttetésük, befolyásuk és tőkéjük, de egyébként nem ér semmit.
I. m. 34. f. – Uo. 1914;
Némelyek azt állítják, hogy iskoláskoruk volt életük legboldogabb korszaka. Lehet, hogy így van, de én azért mindig gyanakvással nézem az ilyen embereket. Elég nehéz azt is megállapítani, hogy a jelenben boldog-e vagy sem, s még nehezebb egybevetni az emberélet különböző szakaszainak viszonylagos boldogságát vagy boldogtalanságát. A legtöbb, amit elmondhatunk, annyi, hogy mindaddig tűrhetően boldogok vagyunk, amíg nem érezzük magunkat határozottan nyomorultul.
I. m. 45. f. – Uo. 256.;
…kevesen bíznak abban, hogy akkor is helyesebb vagy jobb az igazságban hinni, mint a hazugságban, ha a hazugság első pillanatra kifizetődőbbnek látszik. De csak ezekről a kevesekről lehet elmondani, hogy egyáltalán hisznek valamiben.
I. m. 65. f. – Uo. 361.;
…a pénzveszteség elviselése a legnehezebb minden olyan egyén számára, aki elég idős már, és fel tudja fogni a veszteség jelentőségét… A pénzveszteség nemcsak hogy a legnagyobb fájdalom önmagában, hanem szülője minden más fájdalomnak is.
I. m. 66. f. – Uo. 369. 370.;
Jó, ha egy egész családban egy-két rendes ember akad, ennél többre nem lehet számítani.
Uo. 372.;
A rózsa akkor is rózsa, ha nem tudja, hogy ez a neve.
I. m. 68. f. – Uo. 368.;
…mivel a legtöbb területen túlzásba vittük az oktatást, elhanyagoltunk más területeket, amelyeken egy kis józan tanítás nem ártott volna meg.
I. m. 72.. f. – Uo. 406.;
Az ember barátságait, csakúgy, mint végrendeletét, a házasság érvényteleníti – de nemcsak saját házassága, hanem barátaié is.
I. m. 75. f. – Uo. 428.;
„Szeretni és elveszni jobb, mint nem veszni el sosem.”
(Egy Tennyson-idézet kiforgatása). I. m. 77. f. – Uo. 434.;
…valahányszor túlságosan határozott véleményünk van valami felől, önkéntelenül üldözőkké válunk.
I. m. 85. f. – Uo. 500.;
Minek panaszkodjam, ha a középszerűek csoportjába tartozom? Ha valaki nincsen alatta a középszernek, legyen hálás.
…a könyveknek egyszer … a maguk lábán kell megállaniok. Minél hamarabb kezdik, annál jobb.
I. m. 86. f. – Uo. 519.
