CURIE, PIERRE (1859–1906) francia fizikus
CURIE, PIERRE (1859–1906) francia fizikus
A nő, még sokkal inkább, mint a férfi, azért él, hogy éljen: a zseniális nők ritkák.
Id.: Eve Curie: Madame Curie, 10. f. – Révai, Bp. 1938. 112. Just Béla;
Az anya mindenekelőtt gyermeke szeretete után áhítozik, még akkor is, ha ez a gyermek fejlődésére káros. A kedves is hatalmában akarja tartani a férfit, s természetesnek találná, ha a világ legnagyobb szellemét egy szerelmes óráért feláldoznák. A harc majdnem mindig egyenlőtlen, mert az igazság a nők oldalán van: az élet és a természet nevében akarnak bennünket visszatéríteni.
Uo.;
Az életet álommá kell átalakítani, s álmunkból valóságot formálni.
Uo. 120.;
…ha a tudományt műveljük, nyugodtan állíthatjuk, hogy teszünk valamit: a talaj itt biztos, s minden felfedezés, még a legkisebb is, megmarad.
Uo. 125.;
…gyöngeségünk vagy erősségünk tudatának arányában több vagy kevesebb engedményt teszünk. De ha nem teszünk eleget, egyszerűen eltaposnak. Ha pedig az engedmény túl sok, lealacsonyodunk, és még önmagunkkal szemben is undort érzünk.
Uo. 126.;
Van ember, aki agyondolgozza magát, mégis nyomorultul él; ez vérlázító dolog, de ezért még semmi sem változik meg. A változás valószínűleg azért következik majd be, mert az ember bizonyos mértékig gép, s a gazdasági szempont azt diktálja, hogy okosabb, ha valamilyen gépet ésszerűen dolgoztatunk…
Uo. 128.;
…egyáltalán nem érzem a kitüntetés szükségességét, de nagyon nagy szükségem lenne egy laboratóriumra.
I. m. 14. f. – Uo. 190.;
…vajon van-e haszna az emberiségnek abból, ha ismeri a Természet titkait: vajon eléggé érett-e már arra, hogy ezeknek előnyeit élvezze, vagy ez a tudás csak ártalmára van? Nobel felfedezéseinek példája jellemző: a hatalmas erejű robbanószerek csodálatos munkák elvégzését tették lehetővé. Ugyanakkor azonban a rombolás borzalmas eszközévé is váltak azok bűnös kezei között, akik a népeket háborúra késztetik.
I. m. 17. f. – Uo. 235.
