DOSZTOJEVSZKIJ, FJODOR MIHAJLOVICS (1821–1881) orosz regényíró, elbeszélő
DOSZTOJEVSZKIJ, FJODOR MIHAJLOVICS (1821–1881) orosz regényíró, elbeszélő
Istenem! Az üdvösség egy teljes perce! Hát nem elég ez egy egész életre?
Fehér éjszakák. Befejezés – Elbeszélések és kisregények. I. köt. Magyar Helikon, Bp., 1973. 487. Devecseriné Guthi Erzsébet;
…bov úr és a művészet kérdése – Tanulmányok, levelek, vallomások. Magyar Helikon, Bp., 1972. 234. Kulcsár Aurél;
A művészet épp olyan szükséglete az embernek, mint az evés és ivás.
Az eszmék változnak, de a szív ugyanaz marad.
…Európát és rendeltetését Oroszország dönti el.
Levél A. Ny. Majkovnak – Uo. 478. Grigássy Éva;
…valamennyi emberi erény alapja a legmélyebb önzés.
Megalázottak és megszomorítottak 3. r. 10. f. – Magyar Helikon, Bp., 1970. 263. Institoris Irén;
…bizony, szívós teremtés az ember! Azt hiszem, az embert legjobban ezzel jellemezhetjük: olyan lény, aki mindent megszokik.
Feljegyzések a holtak házából, I. r. 1. f. – Uo. 374. Wessely László;
…ha valakit teljesen meg akarnék semmisíteni, széttaposni, a legszörnyűbb büntetéssel akarnám sújtani, amelytől még a legszörnyűbb gyilkos is megremegne és összeroskadna, nem kellene egyebet tenni, mint a munkáját teljesen haszontalanná és értelmetlenné tenni.
I. m. 2. f. – Uo. 387.;
A szabadságtól megfosztott fogoly reménye teljesen más természetű, mint az odakünn élő emberé … sorsát nem tekintheti tökéletesnek, véglegesnek, a valóságos élet részének.
I. m. 7. f. – Uo. 464.;
A hóhértulajdonság csírájában megtalálható jóformán minden mai emberben, de a vadállati tulajdonságok nem egyenlő mértékben fejlődnek ki… Kétfajta hóhér van: némelyek önként, mások viszont akaratuk ellenére, kényszerűségből lesznek azzá.
I. m. 2. r. 3. f. – Uo. 567.;
…okos embernek a XIX. században mindenekelőtt gyenge akaratú lénynek kell tennie, ez erkölcsi kötelessége; az erős akaratú, a cselekvő embernek pedig mindenekelőtt korlátoltnak kell lennie.
Negyven éven túl élni illetlenség, alávalóság, erkölcstelenség!
Feljegyzések az egérlyukból. I. r. 1. f. – Elbeszélések és kisregények I. köt. Magyar Helikon, Bp., 1973. 673. Makai Imre;
…miről beszélhet egy rendes ember a legnagyobb élvezettel? A felelet: saját magáról.
Uo. 674.;
Az ember mindennapi életéhez bőven elég lenne az átlagos emberi tudat, tehát a fele, a negyede is annak az adagnak, amely a mi szerencsétlen XIX. századunk fejlett emberének osztályrészül jut.
I. m. 2. f. – Uo.;
A fogfájásban is van gyönyör.
I. m. 4. f. – Uo. 681.;
…becsülheti magát valamelyest is egy fejlett tudattal rendelkező ember?
Uo. 682.;
A civilizáció csak az érzetek sokféleségét fejleszti ki az emberben, semmi mást a világon…
…ha az ember nem is lett vérszomjasabb a civilizációtól, mindenesetre gonoszabbul és galádabbul áhítozik a vérre, mint annak előtte.
I. m. 7. f. – Uo. 689.;
…az ember, bárki legyen is, mindig és mindenütt úgy szeretett cselekedni, ahogy akart, nem pedig úgy, ahogy a józan ész és az előny parancsolta, akarni pedig akarhat bárki bármit tulajdon érdekei rovására is, sőt néha határozottan kell is akarnia.
Uo. 691.;
Van egy eset, igaz, csak egyetlenegy eset, amikor az ember tudatosan, szántszándékkal kíván magának akár még káros, ostoba, sőt igen-igen ostoba dolgot is, nevezetesen azt, hogy legyen joga akár a legostobább dolgot is kívánni magának, és ne verje bilincsbe az a kötelesség, hogy csakis okosat kívánjon.
…az ember legjobb meghatározása: kétlábú és hálátlan élőlény.
I. m. 8. f. – Uo. 694.;
…a világtörténelemről mindent el lehet mondani, mindent, ami csak eszébe juthat akár a legkuszább képzeletűeknek is. Csak egyet nem lehet mondani: azt, hogy ésszerű.
Uo. 695.;
…átkozódni csakis az ember tud (ez az ő előjoga, amely a leginkább megkülönbözteti a többi állattól)…
…minden emberi dolognak valóban csakis az a lényege, hogy az ember pillanatonként bebizonyítsa magának: ő ember, nem pedig orgonasíp!
Uo. 696.;
Ha könyvek nélkül magunkra hagynak bennünket, mindjárt zavarba esünk, eltévedünk: nem tudjuk mihez tartsuk magunkat, hová pártoljunk, mit szeressünk, mit gyűlöljünk, mit tiszteljünk, mit nézzünk le. Még az is nehezünkre esik, hogy emberek, igazi hús-vér emberek önmagunk legyünk…
I. m. 2. r. 10. f. – Uo. 785.;
…kezünkben tartjuk a sorsunkat, és minden kicsúszik a markunkból. mert gyávák vagyunk.
Bűn és bűnhődés, 1. r. 1. f. – Magyar Helikon, Bp., 1970. 6. Görög Imre és G. Beke Margit;
Van úgy, hogy találkozunk valakivel, talán sohase láttuk addig, de alighogy rápillantunk, érdekel, még mielőtt egy szót is váltottunk volna.
I. m. 2. f. – Uo. 13.;
Csak élni … élni … élni… Akárhogyan is, de élni! És mennyire igaz ez! Úristen, mennyire igaz! Hitvány az ember … és hitvány, aki emiatt hitványnak mondja.
I. m. 2. r. 6. f. – Uo. 159.;
…erőt csak erővel szerezhetünk.
I. m. 7. f. – Uo. 190.;
Aki segíteni akar, előbb szerezzen jogot hozzá…
I. m. 3. r. 3. f. – Uo. 226.;
Nagy elme és mély érzés szenvedésre, fájdalomra kötelez. Az igazán nagy emberek, azt hiszem, igen nagy fájdalmat hordoznak ezen a földön…
I. m. 5. f. – Uo. 264.;
Sokszor éppen a legszegényebbeket, a leginkább elnyomottakat fogja el a büszkeség és hiúság … lázrohama, és néha fékezhetetlen, korbácsoló szükségletté növekszik bennük.
I. m. 5. r. 2. f. – Uo. 379.;
Az ítélet alapján való gyilkolás összehasonlíthatatlanul borzalmasabb, mint a rablógyilkosság.
…épp abban rejlik a legszörnyűbb kín, hogy biztosan nem menekülsz meg, és ez a leggyötrőbb kín a világon.
A félkegyelmű, I. r. 2. f. – Magyar Helikon, Bp., 1970. 26. Makai Imre;
A gyermeknek mindent el lehet mondani … mindent; engem mindig megdöbbentett az a felismerés, hogy milyen rosszul ismerik a felnőttek a gyermekeket, még az apák és anyák is a saját gyermekeiket.
…a gyermek még a legnehezebb ügyekben is igen-igen fontos tanácsot tud adni.
I. m. 6. f. – Uo. 78.;
…hazudni szégyen a gyermekeknek … úgyis tudnak ők mindent…
Uo. 83.;
A szépség: talány.
I. m. 7. f. – Uo. 90.;
…szépséggel fel lehet fordítani a világot!
Uo. 95.;
Jegyezzétek meg mindnyájan: vagy tisztességes növel tartsatok kapcsolatot, vagy tisztességtelennel … csak egy választás lehetséges! Máskülönben okvetlenül belegabalyodik az ember…
I. m. 16. f. – Uo. 198.;
…Kolumbusz nem akkor volt boldog, amikor felfedezte Amerikát, hanem akkor, amikor még csak kereste…
I. m. III. r. 5. f. – Uo. 454.;
…tulajdon hitványságunk és gyengeségünk tudatában a szégyennek van egy olyan határa, amelynél tovább már nem mehet az ember, és amelynél már éppen a szégyenében kezd érezni valami óriási élvezetet…
I. m. 7. f. – Uo. 478.;
Túlságosan megalázzuk a gondviselést, amikor a saját fogalmainkat tulajdonítjuk neki, amiatti bosszúságunkban, hogy nem tudjuk megérteni.
Ha hatalmamban lett volna, hogy ne szülessek meg, bizonyára nem vállaltam volna az életet ilyen nevetséges feltételekkel. De még hatalmamban van meghalni…
Uo. 479.;
44. Az ateizmus csak a semmit hirdeti, de a katolicizmus ennél is továbbmegy: egy eltorzított, megrágalmazott, meggyalázott Krisztust, Krisztus ellentétét hirdeti!
A római katolicizmus szerintem nem is hit, hanem csakis a nyugatrómai birodalom folytatása…
I. m. IV. r. 7. f. – Uo. 627.;
Aki szülőföldjét megtagadja, az az istenét is megtagadja.
Uo. 630.;
Teljes szabadság akkor lesz, amikor mindegy lesz, élni vagy nem élni. Ez mindennek a célja.
Ördögök, 1. r. 3. f. – Magyar Helikon, Bp., 1972. 125. Makai Imre;
Akinek mindegy lesz: élni vagy nem élni, az lesz az új ember.
Aki legyőzi a fájdalmat meg a rettegést, az maga lesz isten. Akkor új élet, akkor új ember, minden új lesz… Akkor a történelmet két részre fogják osztani: a gorillától az isten megsemmisítéséig és az isten megsemmisítésétől a … föld és az ember fizikai megváltoztatásáig.
Uo. 126.;
Hogy az igazságot valószerűvé tegyük, okvetlenül hazugságot keli belekeverni.
I. m. 2. r. 1. f. – Uo. 234.;
Nincs ravaszabb dolog, mint a saját mivoltunk, mert annak senki se hisz.
Uo. 240.;
Az Isten az egész nép összetett személyisége… A nemzeti jelleg megsemmisülésének jele az, ha az istenek kezdenek közössé válni.
Minél erősebb egy nép, annál sajátabb az istene. Sose volt még nép vallás nélkül, vagyis a rosszról és jóról alkotott fogalom nélkül.
Uo. 274.;
…a féltudomány az emberiség legszörnyűbb átka.
Uo. 275.;
Ha egy nagy nép nem hiszi, hogy csakis őbenne van az igazság … ha nem hiszi, hogy csakis ő képes és hivatott mindenkit új életre kelteni és megmenteni az ő igazságával, akkor nyomban néprajzi anyaggá változik, és nem marad többé nagy nép.
Uo. 276.;
…a teljes istentagadás tiszteletreméltóbb a világi közönynél.
I. m. 9. f. – Uo. 472.;
Ha van Isten, akkor minden akarat az övé, és az ő akaratából én nem vehetek el semmit. Ha nincs, akkor minden akarat az enyém, és köteles vagyok tanúsítani szuverenitásomat … szuverenitásom legfőbb pontja: megölni önmagamat.
I. m. 3. r. 6. f. – Uo. 710.;
Aki önmagának hazudik, az tud megsértődni a legkönnyebben. Mert hisz megsértődni néha nagyon kellemes, nem igaz?
A Karamazov testvérek, I. r. 2. k. 2. f. – Magyar Helikon, Bp., 1971. I. köt. 56. Makai Imre;
A szív sugallatában – csupán hinni lehet!
I. m. II. r. 5. k. 5. f. – Uo. 319.;
Az ember lázadónak teremtődött; hát lehetnek boldogok a lázadók?
Uo. 324.;
…néhány század múlva az emberiség a saját bölcsességének és tudományúak a szájával azt fogja hirdetni, hogy nincs bűncselekmény, tehát vétkesség sincs, csak éhes emberek vannak. „Tartsd jól őket, és aztán kérd számon az erényt.”
Uo. 326.;
Nincs állandóbb és gyötrőbb gondja az embernek, mint az, hogy – ha szabad maradt – minél előbb keressen valakit, aki előtt meghajolhat. De az ember olyasvalami előtt igyekszik meghajolni, ami már vitathatatlan, annyira vitathatatlan, hogy mindenki egyszerre, egyetemesen hajlandó meghajolni előtte.
Uo. 327.;
…emberek szabadságát csak az veheti birtokába, aki megnyugtatja lelkiismeretüket.
…az emberi lét titka nem abban rejlik, hogy éljen, hanem abban, hogy miért éljen. Az ember, ha nincs szilárd elképzelése arról, hogy miért éljen, nem hajlandó élni, és inkább elpusztítja magát, semhogy e földön maradjon, még ha csupa kenyérrel rakják is körül.
Nincsen csábítóbb az ember számára, mint lelkiismeretének szabadsága, de nincs gyötrelmesebb sem.
Uo. 328.;
…az ember nem annyira az Istent keresi, mint inkább a csodákat. És mivel az ember nem tud meglenni csoda nélkül, teremt magának újabb és újabb, immár saját csodákat…
Uo. 330.;
Az emberiség a maga egészében mindig arra törekedett, hogy okvetlenül egyetemesen rendezkedjék be.
…kik uralkodjanak az embereken, ha nem azok, akik uralkodnak a lelkiismeretükön, és akiknek kezében a kenyerük van?
Uo. 332.;
Nem valami nagy erkölcsi boldogság elérni az akarat tökéletességét, ha ugyanakkor arról győződik meg az ember, hogy Isten többi teremtményének milliói továbbra is csak arra jók, hogy gúnyt űzzenek belőlük; hogy ezek sohasem tudnak megbirkózni a szabadságukkal…
Uo. 337.;
…mi nem tudjuk felfogni, hogy az élet paradicsom, pedig csak akarnunk kellene, hogy felfogjuk, és rögtön beköszönt teljes pompájában, és mi összeölelkezünk, és sírva fakadunk!
I. m. 6. k. 2. f. – Uo. 385.;
…minden ember a saját bűnein kívül is felelős mindenért és mindenkiért … ha az emberek megértik ezt a gondolatot, akkor eljön számukra a mennyeknek országa, immár nem álmaikban, hanem a valóságban.
…most mindenki azon igyekszik, hogy minél jobban elkülönítse a saját személyét, és egymagában akarja élvezni az élet teljességét, holott minden ilyen erőfeszítésnek csak teljes öngyilkosság lehet a következménye az élet teljessége helyett, mert saját lénye érvényesülésének teljessége helyett ki-ki a legtökéletesebb magányba süllyed.
Uo. 390.;
…az egyén igazi biztonsága nem az elkülönült egyéni erőfeszítésben, hanem az egész emberi közösségben rejlik.
…ha másképp nem lehet, legalább egy-egy ember mutasson példát, és vezesse ki lelkét a magányból a testvérszerető érintkezés ősi útjára, akár a szent őrült szerepében is.
Uo. 391.;
A népből ered a menekvés – az ő hitéből és jámborságából.
I. m. 3. f. – Uo. 406.;
Ne féljetek az emberek bűnétől, testvéreim, bűnében is szeressétek az embert…
Aki minden tárgyat szeret, az felfedezi a tárgyakban az isteni titkot.
Szeressétek az állatokat: az Isten megadta nekik a gondolkodás csíráját és a zavartalan örömet.
Uo. 411.;
Különösen azt jegyezd meg, hogy nem lehetsz bírája senkinek. Mert e földön senki se lehet bírája egy bűnösnek, amíg a bíró maga rá nem ébred, hogy ő is pontosan olyan bűnös, mint az előtte álló, és hogy talán elsősorban ő a felelős az előtte álló bűntettéért.
Uo. 414.;
Az igaz ember eltávozik, de a fénye megmarad.
Uo. 415.;
Megtanultam, hogy gazemberként nemcsak élni lehetetlen, hanem lehetetlen gazemberként még meghalni is … meghalni becsületesen kell!
I. m. III. r. 9. k. 7. f. – Uo. II. köt. 220.;
Tamás nem azért nyerte vissza hitét, mert meglátta a feltámadt Krisztust, hanem azért, mert már előbb is hinni akart.
I. m. IV. r. 11. k. 9. f. – Uo. 402.;
…ha az ördög be is van bizonyítva, ebből még nem következik, hogy be van bizonyítva Isten is!
Uo. 403.;
Mi történik a világűrben a fejszével? … Ha valahova jó messzire kerül, akkor, azt hiszem, afféle mellékbolygóként keringeni kezd a Föld körül, bár maga se tudja, miért.
Uo. 408.;
Ha minden ésszerű lenne a földön, akkor nem is történne semmi.
…épp a szenvedés az élet. Szenvedés nélkül vajon mi élvezet volna benne; egyetlen végtelen hálaadás lenne, ami istenes dolog ugyan, de egy kicsit unalmas.
Uo. 410.;
Ha egyszer az emberiség egyöntetűen megtagadja az Istent (márpedig én hiszem, hogy ez a korszak … bekövetkezik), akkor emberevés nélkül, magától összeomlik az egész addigi világnézet, és ami fő, az egész addigi erkölcsiség, és valami egészen új köszönt be. Az emberek összefognak, hogy elvegyenek az élettől mindent, amit adhat, de okvetlenül azért, hogy boldogok legyenek és örüljenek, csakis ebben az egy, itteni világban.
Uo. 419.;
Ki nem kívánja az apja halálát?
I. m. 12. k. 5. f. – Uo. 467.;
…lángolunk a legnemesebb eszményekért, csak éppen azzal a feltétellel, hogy maguktól váljanak elérhetővé … és főleg ingyen.
Fizetni borzasztóan nem szeretünk, viszont kapni nagyon szeretünk és ez mindenben így van.
I. m. 6. f. – Uo. 483.;
És ha a többi nép egyelőre még ki is tér a hanyatt-homlok száguldó trojka elől, lehet, hogy korántsem tisztelettel teszik, ahogy a költő szerette volna, hanem csupán iszonyattal…
I. m. 9. f. – Uo. 514.;
…nincs a jövő életre hasznosabb, egészségesebb, erősebb és magasztosabb, mint valami jó emlék, kivált az, amely még a gyermekkorból, s szülői házból származik… Ha az ember sok ilyen emléket visz magával az életbe, akkor meg van mentve egész életére.
I. m. Epilógus, 3. f. – Uo. 579.;
Gyermekeim, ó, drága barátaim, ne féljenek az élettől! Olyan szép élet, amikor valami jót és igazat cselekszik az ember!
Uo. 580.
