EDDINGTON, ARTHUR (1882–1944) angol csillagász
EDDINGTON, ARTHUR (1882–1944) angol csillagász
Kérlelhetetlen törvénye a külvilággal való kapcsolatunknak, hogy minden, amit megismerhetünk, átalakul a megismerés folyamán.
A természettudomány új útjai. 1. f. – Franklin Társulat, Bp., é. n. 11. Domhoffer Szilárd;
Mennyiben figyelhető meg az elektron kevésbé, mint a csillag? Nem vagyok benne bizonyos, vajon mondhatom-e, hogy láttam elektront, de ugyanúgy kételkedem abban is, hogy láttam-e a csillagokat. Ha láttam az egyiket, láttam a másikat is.
Uo. 23.;
A természettudomány célja szükségképpen eltér a bölcseletétől, de azt nem vagyok hajlandó elismerni, hogy kevésbé érdemes cél.
Uo. 27.;
Helyes elv, hogy ne bízzunk túlságosan az elméletben, mielőtt a megfigyelés azt meg nem erősítette. Remélem, nem botránkoztatom meg nagyon a kísérleti fizikusokat, ha még hozzáteszem a második, a helyes elvet, hogy a megfigyeléses eredményekben sem kell túlzottan bízni, míg azokat meg nem erősítette az elmélet.
I. m. 10. f. – Uo. 203.;
A kutatás természetét, legalább a természettudós számára, nagyrészt az a körülmény szabja meg, hogy az egyének tapasztalásuk egy részét egymással közölhetik.
I. m. 13. f. – Uo. 268.;
A „látszat csal” tana mérsékelten. alkalmazva kitűnő; de már annyira elhatalmasodott, hogy figyelmeztetésre szorulunk, hogy a látszat világa az, melyhez életünkben alkalmazkodnunk kell.
A Földnek gömb alakban való elképzelése, úgy hiszem, senkinek sem okoz nehézséget. Bevallom, hogy nekem annyira vérembe ment át a gondolat, hogy az Ausztráliában lefolyó, válogatott krikettmérkőzést képzeletemben fejjel lefelé játsszák.
I. m. 14. f. – Uo. 300.;
Nem vagyok bizonyos benne, hogy a matematikus jobban megérti világunkat, mint a költő vagy a misztikus. Talán csak arról van szó, hogy jobban tud összeadni.
Szó sincs arról, hogy a természettudomány hatalma csökkenne, hanem csak tisztábban látjuk, hogy mivel járulhat az emberi fejlődéshez és kultúrához most és a jövőben.
Uo. 309.;
…azt hiszem, hogy a tudomány haladását nem az eldöntött, hanem a felvetett kérdésekkel kellene mérni.
Uo. 310.;
Azért látunk messzebbre, mint elődeink, mert a vállukon állunk és nem csodálatos, hogy míg oda. felkapaszkodunk, néhány rúgást is kapnak?
Uo. 311.
