FEUERBACH, LUDWIG (1804–1872) német filozófus
FEUERBACH, LUDWIG (1804–1872) német filozófus
A csoda megfosztja hitelétől a tapasztalatot; tehát a csoda maga sem érdemel hitelt.
A csodáról – Filozófiai kritikák és alapelvek. Magyar Helikon, Bp., 1978. 10. Endreffy Zoltán;
…a fantázia lényegi tevékenysége nem más, mint ellentmondó dolgok önkényes összekapcsolása egymással és átváltoztatása egymásba. Semmilyen csoda nem mond ellent a fantáziának, semmilyen csoda nem csoda, nem érthetetlen., idegenszerű dolog a fantáziának.
Uo. 48.;
Milyen együgyű igyekezet, ha valaki a gőzgépeket és a répacukorgyárakat mozgásba akarja hozni, a nagy gondolkodó gépet, a fejet azonban örökre le akarja állítani! Micsoda ötlet, ha valaki a vallási bonyodalmakat úgy akarja elsimítani, hogy egyszerre csak nem gondolkozik többé a vallásról, vagy hogy vallási dolgokban stante pede vadállattá alacsonyodik a német nemzeti érdekek, vagyis a gőzgépek és répacukorgyárak kedvéért!
„A kereszténység lényege” című írás megítéléséhez – Uo. 190.;
Ameddig értelmünk elér, addig terjed hivatásunk, jogunk, kötelességünk. Amit képesek vagyunk megismerni, azt meg kell ismernünk. Az emberiség elméleti feladata azonos erkölcsi feladatával.
5 Aki nem ura saját magának, annak ahhoz sincs ereje, ahhoz sincs joga, hogy az anyagi és politikai elnyomás alól felszabadítsa magát.
Uo. 191.;
Az iskolának nem az iskola, hanem az iskolától való szabadság az igazi célja.
Uo. 197.;
Röviden, az enyém a feje tetejére állított vagy inkább igazi alapjára helyezett vallásfilozófia, az eddigi vallási spekuláció fordítottja, beleértve a hegelit is.
A filozófiai tevékenység lényegi tendenciája egyáltalán nem is lehet más, mint hogy a filozófust emberré s az embert filozófussá tegye.
Uo. 200.;
A legegyszerűbb igazságok mindig éppen azok, amelyekhez a legkésőbb jut el az ember. Az egyszerű kopernikuszi rendszert a bonyolult ptolemaioszi rendszer előzte meg.
Uo. 203.;
Az „ateizmus” fordított „panteizmus”.
Előzetes tézisek a filozófia megreformálásához – Uo. 209.;
Az „abszolút szellem” a teológia „elválasztott szelleme”, amely a hegeli filozófiában még mindig ott bolyong kísértetként.
Uo. 212.;
A tisztesség és becsület minden dolognak hasznára van – a filozófiának is.
Uo. 218.;
A filozófia annak megismerése, ami van. A dolgokat és lényeket úgy gondolni el, úgy ismerni meg, ahogy vannak – ez a filozófia legmagasabb törvénye, legmagasabb feladata.
Azt, ami van, úgy, ahogy van – tehát az igazat igaz módon kimondani felszínesnek látszik; azt, ami van, úgy, ahogy nincs – tehát az igazat nem igaz módra, fordítva kimondani mély értelműnek látszik.
Uo. 219.;
Csak a szükséget szenvedő lény a szükségszerű lény. A szükséglet nélküli egzisztencia – fölösleges egzisztencia.
Egy szükség nélküli lény ok nélküli lény. Csak ami tud szenvedni, az érdemli meg, hogy egzisztáljon.
Uo. 221.;
Egy új elv mindig új névvel lép fel; vagyis egy nevet alantas helyzetéből, mellőzöttségéből uralkodói rangra emel – a legmagasabbnak a megjelölésévé teszi.
Uo. 232.;
A filozófiának ismét szövetséget kel! kötnie a természettudománnyal, a természettudománynak pedig a filozófiával. Ez a kölcsönös igényre belső szükségszerűségre alapozott szövetség tartósabb, szerencsésebb és termékenyebb lesz, mint a filozófia és teológia közötti eddigi mésalliance.
Uo. 235.;
Az újabb kor feladata isten megvalósítása és emberiesítése volt – a teológia átváltoztatása és feloldása antropológiává.
A jövő filozófiájának alapelvei, 1. § – Uo. 241.;
A fej, mivel ő veszi a legkomolyabban a dolgokat szabad is a legkésőbb lesz. Az elméleti szabadság, legalábbis sok dologban, az utolsó szabadság.
I. m. 17. § – Uo. 279.;
A lét nem általános, a dolgoktól elválasztható fogalom. A lét egy azzal, ami van… A lét a lényeg állítása. Ami a lényegem, az a létem.
I. m. 27. § – Uo. 299.;
Igazság, valóság, érzékiség azonosak. Csak egy érzéki lény igazi, valóságot lény, csak az érzékiség igazság és valóság.
I. m. 32. § – Uo. 313.;
…csak az valami, ami szeret valamit – semminek sem lenni és semmit sem szeretni ugyanaz. Minél több valaki, annál jobban szeret és megfordítva.
I. m. 36. § – Uo. 318.;
Amit egyedül én látok, abban kételkedem; csak az a bizonyos, amit a másik is lát.
I. m. 42. § – Uo. 325.;
Az ember realitása csak tárgyának realitásától függ. Ha nincs semmid, akkor semmi sem vagy.
I. m. 44. § – Uo. 328.;
Csak azért akarunk teret és időt megtakarítani, hogy teret és időt nyerjünk.
I. m. 45. § – Uo. 331.;
A valóság törvényei a gondolkodásnak is törvényei.
I. m. 46. § – Uo. 332.;
Csak az emberi az igaz és valóságos; mert csak az emberi az ésszerű, az ember az ész mértéke.
I. m. 51. § – Uo. 338.;
„Homo sum, humani nihil a me alienum puto” – ez a tétel, ha legegyetemesebb és legmagasabb rendű jelentésében vesszük, az új filozófia jelmondata.
(Ember vagyok, semmi emberi nem idegen tőlem – Terentius) I. m. 56. § – Uo. 343.;
Az igazság nem a gondolkodásban, nem a magáértvaló tudásban egzisztál. Csak az emberi élet és lényeg totalitása az igazság.
I. m. 60. § – Uo. 345.;
A magányosság végesség és korlátoltság, a közösség szabadság és végtelenség.
I. m. 62. § Uo.;
Az igazi dialektika nem a magányos gondolkodó monológja önmagával, hanem dialógus Én és Te között.
I. m. 64. § – Uo. 346.;
…a filozófia legmagasabb és végső elve az embernek az emberrel való egysége.
I. m. 65. § – Uo.;
Ha a népet jobbá akarjátok tenni, ahelyett hogy a bűnök ellen szónokolnátok, adjatok neki jobb ennivalót. Az az ember, amit elnyel.
Die Naturwissenschaft und die Revolution. Blätter für literarische Unterhaltung, 1850. november 8. 268. sz. – Zitatenschatz der Weltliteratur. 7. kiadás. Hesse & Becker, Leipzig, é. n., 407. h. Kristó Nagy István;
A nőstény állat fő tulajdonsága a szeretet, ezért értelmesebb, meggondoltabb és elővigyázatosabb, mint a hím, amelyben a szeretet csak tünékeny mozzanat.
Tanulmány Karl Bayer „Die Idee der Freiheit” című munkájáról – A klasszikus német filozófia. Gondolat, Bp., 1966. 211. Rózsahegyi Zoltán és Timár Ilona.
