GANDHI, MOHANDÁSZ KARAMCSAND („Mahatma” – „Nagy Lélek”; 1869–1948) indiai államférfi
GANDHI, MOHANDÁSZ KARAMCSAND („Mahatma” – „Nagy Lélek”; 1869–1948) indiai államférfi
Annál, aki gyávaságból, meghunyászkodásból nem fog gyilkos fegyvert az elnyomó ellen, ezerszerte többre becsülöm azt, aki a szabadságért fegyvert ragad és öl; de mindennél nagyobb az, aki fegyvertelenül, bátran, önfeláldozóan áll a gyűlölet fegyvere elé, nem öl, de kész meghalni az igazságért.
Id.: Baktay Ervin: Mahátmá Gandhi az indiai szabadsághős könyve. Athenaeum, Bp. é. n. 19.;
Tény és való, hogy egyetlenegy olyan erény sincs, amely csupán az egyén jólétére törekednék, vagy meg volna elégedve azzal. Viszont nincs egyetlen oly erkölcsi vétség, amely közvetlenül vagy közvetetten nem ártana másoknak is a vétség elkövetőjén kívül.
Az erkölcsiség vallása. Az Erkölcsiség és az Egyetemes jó – Uo. 40. Baktay Ervin;
…mindaddig, míg nem érzünk rokonszenvet és szeretetet minden élőlénytársunk iránt, nem mondhatjuk, hogy megértettük az erkölcs törvényét.
Uo. 41.;
Az olyan köztársaság, amelynek nem az erkölcs az alapja, s amelynek tagjai nem önzetlenek, rosszabb bármely önkényuralomnál.
Uo. 42.;
Azoknak, akik az erény útját járják, nem szabad elveszteniük bátorságukat arra a gondolatra, hogy az erény oly ritka ezen a világon, és hogy az erkölcsös emberek a kisebbséget alkotják.
…a jól elvégzett munka egyedüli jutalma abban áll, hogy elvégezhettük.
Uo. 43.;
7 Az anya mindig gondosan ügyeljen arra, nehogy gyermekét helytelenül alkalmazott szeretetével elrontsa.
I. m. Végkövetkeztetés – Uo. 45.;
Csak aki a törvényeknek engedelmeskedni képes, lehet képes arra is, hogy az engedelmességet megtagadja. Csak annak szabad rombolnia, aki építeni is tud.
Mahátmá Gandhi politikai írásaiból. Tűnjön el a régi, jöjjön az új – Uo. 50.;
…az Igazság követése nem engedi meg erőszak alkalmazását az ellenféllel szemben. Az ellenfelet inkább türelemmel és szeretettel kell megnyernünk.
…vannak esetek – általában ugyan ritkák – amelyekben valamely törvény annyira igazságtalannak bizonyul, hogy szinte becstelenség volna engedelmeskedni neki.
I. m. A Szatjágraha-mozgalom – Uo. 54.;
Az erőszak-nélküliség a tökélynek egyik állapota. Jelenti a célt, amely felé az emberiség természettől fogva, ha talán öntudatlanul is, halad. Az ember nem válik istenivé, ha eléri azt a fokozatot, hogy a hibátlanság megtestesítője lesz. Talán csak akkor válik igazán emberré.
I. m. Az erőszak-nélküliség – Uo. 57.;
Minél nagyobb a haladás, annál nagyobb mértékben ismerjük meg fogyatékosságunkat. Az elégtétel a törekvésben rejlik, nem az elérésben.
Uo. 58.;
A szeretet lángjaiban a legkeményebb vasnak is meg kell olvadnia. Senki sem téríthet el engem ettől a meggyőződéstől, mert a tapasztalás tanított meg reá.
Uo. 59.;
Ha egy atya vétkes jogtalanságot követ el, a gyermekek kötelessége elhagyni az atyai házat. Ha egy iskola elöljárója erkölcstelen elvek szerint vezeti intézetét, a tanulóknak el kell hagyniok az iskolát. Ha egy egyesület elnöke korrupt, a tagoknak ki kell lépniök, hogy ezzel magukat a korrupció vádja alól tisztára mossák. S ugyanígy az alattvalónak is, ha a kormány súlyos jogtalanságot és igazságtalanságot követett el, meg kell attól vonnia együttműködését…
Szabadságot szenvedés nélkül nem lehet kivívni.
I. m. A szenvedés törvénye – Uo. 77.;
A tekintély erősbíti és nemesbíti a gyöngét, ha az értelemnek a műve, de lealacsonyítja, ha pótolni akarja az értelmet, amelyet a halk belső hang megszentelt.
I. m. A kasztok – Uo. 100.;
Az igazság kizárja az erőszak alkalmazását, miután az ember nem képes fölismerni az abszolút igazságot, s ezért ahhoz sincs joga, hogy büntessen.
I. m. Szatjágraha. Polgári engedetlenség. Passzív ellenállás. Együttműködés – Uo. 115.;
Minden ország kultúrája lengje körül a házamat. De egyik se szakítson el szülőföldem talajától.
I. m. Tanuljunk-e angolul? – Uo. 153.;
Az oly kultúra birtoklása, mely pusztán akadémikus és nem hatja át a nép tömegét, hasonló a bebalzsamozott holttesthez, amely talán egészen tetszetős látványt nyújt, de sem lelkesíteni, sem nemesbíteni nem képes az embert.
I. m. Nemzeti nevelés – Uo. 155.;
Csöbörből vödörbe esnénk, ha a bértöbbletet az italmérésekbe hordanánk, és a kiküzdött szabad órákat játékbarlangokban töltenénk el. A pénztöbbletet természetesen gyermekeink nevelésére, a megnyert időt pedig a magunk nevelésére kellene fordítanunk.
I. m. Bérek és értékek – Uo. 168.;
A hatalom birtokának az a hatása, hogy az emberek siketekké és vakokká válnak. Nem látják többé azt, ami az orruk előtt van, és nem hallják, ami a fülükbe harsog.
A bátrak ajkukon mosollyal lépnek a halál elé, de azért mégis óvatosak, és éberen vigyáznak…
I. m. A haláltól való félelem – Uo. 177.;
Fájdalmasan tudatában vagyok tökéletlenségeimnek, s ebben a megismerésben rejlik minden erőm…
I. m. Önmegismerés – Uo. 178.;
A tapasztalás meggyőzött afelől, hogy tartósan jó eredmény sohasem jöhet létre igazságtalanságból és erőszakból. És ha ez a hitem nem is volna több tetszetős önámításnál, el kell ismerni, hogy lenyűgöző erő rejlik benne.
I. m. Az én utam – Uo. 204.;
…jó cselekvésnek sohasem lehet rossz eredménye.
I. m. A tehén védelme – Uo. 205.
