ILF, ILJA (tkp. Ilja Arnoldovics Fajnzilberg; 1897–1937) szovjet-orosz regényíró, elbeszélő
ILF, ILJA (tkp. Ilja Arnoldovics Fajnzilberg; 1897–1937) szovjet-orosz regényíró, elbeszélő
Egy gép kellene, amely kinyomtatja, beköti, sőt el is olvassa a folyóiratot.
Az író jegyzetfüzeteiből – Nagyvilág, Bp., 1961. 390. E. Fehér Pál;
A tehetséges emberek különbözőképpen írnak, viszont minden tehetségtelen ember egyformán ír, még a kezevonásuk is egyforma.
A gátlásos természet végletes példája. A teremszolga, aki a zongora fedelét nyitja, szívszorongva vár minden koncertet.
A polgári ízléssel telezsúfolt lakásban magától megtermett a fikusz.
A filmetika professzora. Az egész etika mindössze annyi, hogy a rendezőnek nem kell együtt élnie a színésznőkkel.
A színészek nem szeretik, ha a négyfelvonásos dráma második felvonásában megölik őket.
Uo.;
Mondd meg, mit olvasol, és én megmondom – kitől loptad a könyvet.
Ne hencegjen azzal, hogy énekel. A szocializmusban mindenki dalolni fog.
A fantasztikus regényekben a rádió volt a legfontosabb elem. Tőle várták az emberiség boldogságát. Lám, megvan a rádió, de boldogság nincsen.
Neki csak az a fontos, hogy megtalálja a kellemes élet definícióját, és máris jobban érzi magát.
Nekem azt ígérték, hogy repülni fogok, de egész idő alatt villamoson zötyögtem.
Nálunk azt nevezik társadalmi munkának, amiért nem adnak pénzt.
A forradalom előtt egy tábornok alfele volt. A forradalom felszabadította függéséből, és önálló létet kezdett.
Ő híve a szovjethatalomnak, csak éppen naprendszerünkben nem érzi jól magát.
Nekünk szükségünk van a szocializmusra! – Igen, igen, csakhogy a szocializmusnak nem kelletek ti.
A könyvinfláció a cukorbajhoz hasonló súlyos betegség.
Az esti lap olyan büszkeséggel ír a napfogyatkozásról, mintha az ő érdeme volna.
7–17. Uo. 391.;
7–17. Uo. 391.;
Ha az olvasó nem ismeri az írót, abban nem az olvasó, hanem az író a vétkes…
Uo. 392.;
