JÓZSEF ATTILA (1905–1937) költő

Teljes szövegű keresés

JÓZSEF ATTILA (1905–1937) költő
Mi vagyunk az Élet fiai,
a küzdelemre fölkent daliák,
megmozdulunk, hejh, összeroppan akkor
alattunk ez a régi világ!
Fiatal életek indulója;
Aki szegény, az a legszegényebb…
Aki szegény, az a legszegényebb;
Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.
Tiszta szívvel;
Egy jómódú leányt szerettem,
osztálya elragadta tőlem.
…földünkön az idő érik,
zajtalanul és félelmesen.
Végül;
Hosszú az Úristen,
rövid a szalonna,
nyavalyás a szegény ember,
mintha gazdag volna.
Hosszú az Úristen;
Kínában lóg a mandarin.
Gyilkolt ma is a kokain.
Aki majd főz is, csókol is,
kerül majd egyszer asszony is.
Biztató;
– Ejh, döntsd a tőkét, ne siránkozz
ne szisszenj minden kis szilánkhoz!
Ha odasujtsz körül a sorshoz,
az úri pusztaság rikoltoz
a széles fejsze mosolyog.
Favágó;
Munkát! kenyeret!
Munkát! kenyeret!
Jön a tömeg, a tömeg!
Mint a megriadt legyek,
röpülnek róla a kövek.
Éljen a munkásság, parasztság,
nem fogja polgári ravaszság,
fölrúgja milliónyi láb.
hú! tömegek, tovább, tovább!
Tömeg;
Éljen a Szovjet, a munkástanács!
Testvér, segítsd a lebukottakat.
Lebukott;
Le a kapitalizmussal! Hatalmat, húst a dolgozóknak!…
Böködj, böködj csak szüntelenül, kedves fegyverünk,
hadd tudjuk meg újra és újra, hogy véletlenül, tusa
nélkül csatát nem nyerünk.
Vers, eredj, légy osztályharcos! a tömeggel együtt majd felszállsz!…
Szocialisták;
…elvtársaim! – ez az a munkásság,
mely osztályharcban vasba öltözött.
Kiállunk érte, mint a kémény: lássák!
És búvunk érte, mint az üldözött.
A történelem futószallagára
szerelve ígyen készül a világ,
hol a munkásság majd a sötét gyárra
szegzi az Ember vörös csillagát!
Munkások;
Légy fegyelmezett!
Téli éjszaka;
A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok.
Reménytelenül;
Nő a buza, nő az ínség.
– Ide, aki földet szántott!
Ide, aki traktort gyártott!
Segítsetek, proletárok!
Zúg a búza!
Búza;
…ilyenek vagyunk.
Új nép, másfajta raj.
Másként ejtjük a szót, fejünkön
másként tapad a haj.
…a való anyag teremtett minket
e szörnyű társadalom
öntőformáiba löttyintve
forrón és szilajon,
hogy helyt álljunk az emberiségért
az örök talajon.
Papok, katonák, polgárok után
így lettünk végre mi hű
meghallói a törvényeknek…
Csak nézzétek, a drága jószág
hogy elvadult, a gép!
Velünk
nevelkedett a gép.
Kezes állat. No, szóljatok rá!
Mi tudjuk a nevét.
Ím itt vagyunk, gyanakvón s együtt,
az anyag gyermekei.
Emeljétek föl szívünket! Azé,
aki fölemeli.
…megvilágosúl gyönyörű
képességünk,a rend,
mellyel az elme tudomásul veszi
a véges végtelent,
a termelési erőket odakint s az
ösztönöket idebent…
A költő – ajkán csörömpöl a szó,
de ő (az adott világ
varázsainak mérnöke)
tudatos jövőbe lát
s megszerkeszti magában, mint ti
majd kint, a harmóniát.
A város peremén;
Proletár, folytatnám, de unnád,
tudod, hogy nem élsz lazacon,
amíg tőkések adnak munkát,
a tőkéseké a haszon.
A tőkések hasznáról;
…vas világ a rend.
Eszmélet, 2. sz.
…ügyeskedhet, nem fog a macska
egyszerre kint s bent egeret.
I. m. 3. sz.;
Akár egy halom hasított fa,
hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik determinált.
I. m. 4. sz.;
Im itt a szenvedés belül,
ám ott kívül a magyarázat.
I. m. 6. sz.;
…a törvény szövedéke
mindig fölfeslik valahol.
I. m. 7. sz.;
Az meglett ember, akinek
szívében nincs se anyja, apja,
ki tudja, hogy az életet
halálra ráadásul kapja
s mint talált tárgyat visszaadja
bármikor…
I. m. 10. sz.;
Láttam a boldogságot én,
lágy volt, szőke és másfél mázsa.
I. m. 11. sz.;
Jöjj el szabadság! Te szülj nekem rendet,
jó szóval oktasd, játszani is engedd
szép, komoly fiadat!
Levegőt!
Kit anya szült, az mind csalódik végül,
vagy Így, vagy úgy, hogy maga próbál csalni,
Ha küzd, hát abba, ha pedig kibékül
ebbe fog belehalni.
Kései sirató;
…Én dolgozni akarok. Elegendő
harc, hogy a multat be kell vallani.
A Dunának, mely mult, jelen s jövendő,
egymást ölelik lágy hullámai.
A harcot, amelyet őseink vívtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés.
A Dunánál, 3. sz.;
Jaj, szeressetek szilajon,
hessentsétek el nagy bajom!
Kiáltozás;
Magamban bíztam eleitől fogva…
Akárhogyan lesz, immár kész a leltár.
Éltem – és ebbe más is belehalt már.
Kész a leltár;
…a költő sose lódit:
az igazat mondd, ne csak a valódit…
…ne lohadjunk,
de mi férfiak férfiak maradjunk
és nők a nők – szabadok, kedvesek
s mind ember, mert ez egyre kevesebb…
Thomas Mann üdvözlése;
Költő vagyok – mit érdekelne
engem a költészet maga?
Más költők – mi gondom ezekkel?
Mocskolván magukat szegyig,
koholt képekkel és szeszekkel
mímeljen mámort mindegyik.
Én túllépek e mai kocsmán,
az értelemig és tovább!
Ehess, ihass, ölelhess, alhass!
A mindenséggel mérd magad!
Én nem fogom be pörös számat.
A tudásnak teszek panaszt.
Rám tekint, pártfogón, e század:
rám gondol, szántván, a paraszt;
engem sejdít a munkás teste…
…hol táborokba gyűlt bitangok
verseim rendjét üldözik,
fölindulnak testvéri tankok
szertedübögni rímeit.
Még nem nagy az ember.
De képzeli, hát szertelen.
Kisérje két szülője szemmel:
a szellem és a szerelem!
Ars poetica;
Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!
Születésnapomra;
Ős patkány terjeszt kórt miköztünk,
a meg nem gondolt gondolat…
Ős patkány terjeszt kórt…;
…föl kéne szabadulni már!
S a hozzáértő, dolgozó
nép okos gyülekezetében
hányni-vetni meg száz bajunk.
Hazám, 2. sz.;
A munkásnak nem több a bére,
mint amit maga kicsikart…
I. m. 5. sz.;
Fortélyos félelem igazgat
minket s nem csalóka remény.
I. m. 6. sz.;
S mégis, magyarnak számkivetve,
lelkem sikoltva megriad
édes Hazám, fogadj szivedbe,
hadd legyek hűséges fiad!
…adj emberséget az embernek.
Adj magyarságot a magyarnak,
hogy mi ne legyünk német gyarmat.
I. m. 7. sz.;
…dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
úgy érdemes.
Ne légy szeles…
Karóval jöttél, nem virággal,
feleseltél a másvilággal,
aranyat igértél nagy zsákkal
anyádnak és most itt csücsülsz.
mint fák tövén a bolondgomba …
Tejfoggal kőbe mért haraptál?
mért siettél, ha elmaradtál?
Magadat mindig kitakartad,
sebedet mindig elvakartad, …

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem