LENIN, VLAGYIMIR ILJICS (tk. Uljanov; 1870–1924) szovjet-orosz államférfi, az Októberi Forradalom vezetője, marxista gondolkodó, …

Teljes szövegű keresés

LENIN, VLAGYIMIR ILJICS (tk. Uljanov; 1870–1924) szovjet-orosz államférfi, az Októberi Forradalom vezetője, marxista gondolkodó, a Népbiztosok Tanácsának elnöke
…[a] történelmi materializmus először tette lehetővé azt, hogy természettudományos pontossággal kutassuk a tömegek életének társadalmi feltételeit és e feltételek változásait.
Karl Marx – Lenin válogatott művei. Kossuth, Bp. 1977. I. köt. 18.;
A munka társadalmasítása … a szocializmus elkerülhetetlen bekövetkezésének fő anyagi alapja.
A proletariátusnak a burzsoázia ellen vívott harca, amely különböző és tartalmilag egyre gazdagabb formákat ölt, elkerülhetetlenül politikai harccá válik, azzal a céllal, hogy a proletariátus kivívja a politikai hatalmat („proletárdiktatúra”).
A termelés társadalmasításának szükségszerű következménye a termelési eszközöknek a társadalom tulajdonába való átmenete, a „kisajátítók kisajátítása”.
Uo. 29.;
A szocializmus az osztályok megszüntetésével az állam megszüntetéséhez is vezet.
Uo. 30.;
…nem egyes nemes lelkű egyének megannyi jóindulatú próbálkozása, hanem a szervezett proletariátus osztályharca fogja az emberiséget megszabadítani a ránehezedő bajoktól.
…a szocializmus nem rajongók kitalálása, hanem a modern társadalom rendelkezésére álló termelőerők fejlődésének végső célja és szükségszerű következménye.
Mindeddig az egész írott történelem az osztályharc története volt, melynek során egyes társadalmi osztályok uralmai és győzelmei váltakozva követték egymást. És ez így fog folytatódni mindaddig, amíg csak el nem tűnnek az osztályharc és az osztályuralom alapjai: a magántulajdon és a tervszerűtlen társadalmi termelés.
Friedrich Engels – Uo. 45.;
Marxnak és Engelsnek a munkásosztály körül szerzett érdemeit néhány szóban így fejezhetjük ki: önmegismerésre és öntudatra tanították a munkásosztályt, s az álmodozások helyébe a tudományt állították.
Uo. 46.;
…nem a szellem fejlődése magyarázza a természet fejlődését, hanem ellenkezőleg, a szellem a természetben, az anyagban leli magyarázatát…
…a természeti jelenségekhez hasonlóan, amelyeknek anyagi okai vannak, az emberi társadalom fejlődését is anyagi erők fejlődése, a termelőerők fejlődése határozza meg.
A harcoló proletariátus pedig maga fog segíteni magán.
Uo. 47.;
…a szocializmus csak akkor lesz majd erővé, ha a munkásosztály politikai harcának céljává válik.
Uo. 48.;
Forradalmi elmélet nélkül nem lehet forradalmi mozgalom sem.
Mi a teendő? – Uo. 121.;
…a válás szabadsága valójában nem a családi kötelékek „felbomlását” jelenti, hanem azt, hogy ezek a kötelékek a civilizált társadalomban egyedül lehetséges és egyedül szilárd demokratikus alapokon tovább erősödnek.
A nemzetek önrendelkezési jogáról – Uo. 396.;
A nemzetek teljes egyenjogúsága; a nemzetek önrendelkezési joga; az összes nemzetek munkásainak egyesülése – erre a nemzeti programra tanítja a munkásokat a marxizmus…
Uo. 421.;
Szeretjük nyelvünket és hazánkat, a legtöbbet azon munkálkodunk, hogy hazánk dolgozó tömegeit (vagyis lakosságának kilenctized részét) tudatos demokrata és szocialista életre emeljük.
A nagyoroszok nemzeti büszkeségéről – Uo. 428.;
A nemzeti büszkeség érzése tölt el bennünket, és éppen ezért különösen gyűlöljük saját rabszolga múltunkat (amikor a nemesi földesurak azért vitték háborúba a muzsikot, hogy vérbe fojtsák Magyarország, Lengyelország, Perzsia, Kína szabadságát)…
Senki sem bűnös abban, hogy rabszolgának született; de az a rabszolga, aki nemcsak nem törekszik szabadságra, hanem még igazolja és szépítgeti is rabságát … az ilyen rabszolga a felháborodás, a megvetés, az undor jogos érzését keltő tányérnyaló és hitvány alak.
Uo. 429.;
…a tények, mint az angol közmondás tartja, makacs dolgok, és akarva, nem akarva számolni kell velük.
(Budgell, illetve Tindal nyomán – vö. Békés István: Napjaink szállóigéi. I–II. Gondolat, Bp., 1977., 246.) Az imperializmus mint a kapitalizmus lefelsőbb foka – Uo. 451.;
Az, hogy a sok iparág közül egy iparág, a sok ország közül egy ország stb. tőkései magas monopolprofitra tesznek szert, gazdaságilag lehetővé teszi számukra, hogy megvesztegessék a munkások bizonyos rétegeit, sőt átmenetileg meglehetősen jelentékeny kisebbségüket is, és az illető iparág vagy az illető nemzet burzsoáziája mellé állítsák őket valamennyi többivel szemben.
Uo. 529.;
Csodák a természetben. és a történelemben nincsenek, de a történelem minden éles fordulata, így minden forradalma is, a tartalom olyan gazdagságát mutatja, a harci formáknak és a harcolók közötti erőviszonyoknak olyan váratlanul sajátságos kombinációit tárja fel, hogy a nyárspolgári észjárás számára sok mindennek csodaszámba kell mennie.
Levelek a távolból. – Uo. II. köt. 28.;
A nagy forradalmároknak, amíg éltek, az elnyomó osztályok állandó üldözéssel fizettek, tanításaikat a legvadabb dühvel, a legtajtékzóbb gyűlölettel, a legféktelenebb hazugság- és rágalomhadjárattal fogadták. Haláluk után megkísérlik ártalmatlan szentképekké változtatni, úgyszólván szentté avatni őket, nevüket az elnyomott osztályok „vigasztalására” és elkábítására bizonyos dicsőséggel övezik, s ugyanakkor forradalmi tanításuk tartalmát kiherélik, kicsorbítják forradalmi élét, elsekélyesítik.
Állam és forradalom – Uo. 157.;
Az állam az osztályellentétek kibékíthetetlenségének terméke és megnyilvánulása. Állam ott, akkor és annyiban jön létre, ahol, amikor és amennyiben objektíve lehetetlen az osztályellentétek kibékítése. És fordítva: az állam léte bizonyítja, hogy az osztályellentétek kibékíthetetlenek.
Uo. 158.;
…nyilvánvaló, hogy az elnyomott osztály felszabadítása nemcsak hogy erőszakos forradalom nélkül lehetetlen, hanem lehetetlen annak az államhatalmi gépezetnek megsemmisítése nélkül is, amelyet az uralkodó osztály teremtett, és amelyben ez az „elidegenedés” megtestesül.
Uo. 161.;
A demokratikus köztársaság a kapitalizmus lehető legjobb politikai burka…
Uo. 165.;
…a dialektikának eklekticizmussá hamisítása téveszti meg legkönnyebben a tömegeket…
Uo. 170.;
A burzsoá államot a proletárállam nem válthatja fel erőszakos forradalom nélkül. A proletárállam megszűnése, azaz mindenféle állam megszűnése, nem mehet végbe másképp, csak „elhalás” útján.
Uo. 171.;
Az állam különleges hatalmi szervezet, valamely osztály elnyomására szolgáló erőszakszervezet.
A kizsákmányoló osztályoknak arra kell a politikai uralom, hogy a kizsákmányolást fenntartsák, azaz hogy megvédjék az elenyésző kisebbség önző érdekeit a nép túlnyomó többségével szemben. A kizsákmányolt osztályoknak a politikai uralom minden kizsákmányolás teljes megszüntetésére kell, azaz a nép túlnyomó többsége érdekében, az elenyésző kisebbség, a modern rabszolgatartók, vagyis a földbirtokosok és a kapitalisták ellen.
Uo. 172.;
Csak a proletariátus képes – a nagyiparban betöltött gazdasági szerepe következtében – az egész dolgozó és kizsákmányolt tömeg vezérévé lenni, annak a tömegnek a vezérévé, amelyet a burzsoázia sokszor nem kisebb mértékben, hanem még jobban kizsákmányol, leigáz és elnyom, mint a proletariátust, de amely felszabadulásáért nem tud önállóan harcolni.
Uo. 173.;
…a proletariátus nem döntheti meg a burzsoáziát, ha előbb nem hódítja meg a politikai hatalmat, ha nem szerzi meg a politikai uralmat, ha az államot nem alakítja át az „uralkodó osztállyá szervezett proletariátussá”.
Uo. 175.;
Az átmenet a kapitalizmusból a kommunizmusba természetesen okvetlenül létrehozza a politikai formák óriási gazdagságát és változatosságát, de a lényeg emellett elkerülhetetlenül ugyanegy lesz: a proletariátus diktatúrája.
Uo. 180.;
…mihelyt a nép többsége maga nyomja e) elnyomóit, akkor már nincs szükség az elnyomáshoz „külön hatalomra”! Ebben az értelemben az állam kezd elhalni.
Uo. 185.;
…a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet lehetetlen anélkül, hogy bizonyos fokig „vissza” ne térnénk a „primitív” demokratizmushoz (hiszen máskülönben hogyan lehetne áttérni arra, hogy az állami funkciókat a lakosság többsége, sőt kivétel nélkül az egész lakosság gyakorolja?)…
Uo. 186.;
Arról, hogy a hivatalnoksereget egyszerre, mindenütt és végleg megszüntessék, nem lehet szó. Ez utópia. De a régi hivatalnokgépezetet egy csapásra összetörni és ugyanakkor azonnal megkezdeni olyan új gépezet építését, amely módot ad arra, hogy fokozatosan megszüntessünk mindenféle hivatalnoksereget, ez nem utópia, ez a Kommün tapasztalata, ez a forradalmi proletariátus közvetlen, soronlevő feladata.
Uo. 189.;
…mi a szocialista forradalmat olyan emberekkel akarjuk, amilyenek ma vannak, akik alárendeltség és ellenőrzés, „felügyelők és könyvelők” nélkül nem tudnak meglenni.
Uo. 190.;
Az egész népgazdaságot át kell szerveznünk a posta mintájára, mégpedig úgy, hogy a technikusok, felügyelők, könyvelők és általában az összes hivatalos személyek a „munkásmunkabérnél” magasabb fizetést ne kapjanak, és a felfegyverkezett proletariátus ellenőrzése és vezetése alatt álljanak…
Uo. 191.;
…a minden társadalmi együttéléshez szükséges egyszerű, alapvető szabályok megtartásának szükségessége nagyon hamar szokássá fog válni.
Uo. 228.;
…kellemesebb és hasznosabb dolog „a forradalom tapasztalatait” végigcsinálni, mint írni róluk.
Uo. 242.;
A történelem nem bocsátja meg a késedelmeskedést a forradalmároknak, akik ma győzhetnek (és ma bizonyosan győzni fognak), holnap viszont azt kockáztatják, hogy sokat veszítenek, azt kockáztatják, hogy mindent elveszítenek.
Levél a Központi Bizottság tagjaihoz. 1917. október 24. (november 6.) – Uo. 250.;
Az állam akkor erős, ha a tömegek mindent tudnak, mindenről véleményt tudnak alkotni, és mindent tudatosan tesznek. Nincs mit félnünk attól, hogy megmondjuk az igazat…
A munkás- és katonaküldöttek szovjetjeinek második összoroszországi kongresszusa – Uo. 262.;
A szocializmus nemcsak nem fojtja el a versenyt, hanem ellenkezőleg, először teremti meg annak lehetőségét, hogy a versenyt valóban széles, valóban tömegméretekben alkalmazzák, hogy valóban a dolgozók többségét vonják be az olyan munkába, ahol megmutathatják, mit tudnak, ahol kifejleszthetik képességeiket…
Hogyan szervezzük meg a versenyt? – Uo. 284.;
„Nem az istenek égetik a fazekakat” – ezt az igazságot a munkásoknak és a parasztoknak erősen emlékezetükbe kell vésniük.
…minden a gyakorlaton fordul meg … elérkezett az a történelmi pillanat, amikor az elmélet gyakorlatba csap át, amikor a gyakorlat megeleveníti az elméletet, a gyakorlat kijavítja, a gyakorlat ellenőrzi az elméletet…
Uo. 289.;
„Aki nem dolgozik, ne is egyék” – ez a szocializmus gyakorlati parancsolata.
Uo. 290.;
…nem egyedül az erőszak a proletárdiktatúra lényege, és nem elsősorban az erőszak. A proletárdiktatúra legfőbb lényege a dolgozók vezető osztagának, élcsapatának, egyetlen vezetőjének, a proletariátusnak szervezettsége és fegyelmezettsége.
…a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetnek meglehetősen hosszú időszakára van szükség…
…a kispolgári és polgári gazdálkodás megszokottságának hatalmas erejét csak hosszú, kitartó harccal lehet leküzdeni.
A paraszt mint dolgozó a szocializmushoz húz, szívesebben látja a munkások diktatúráját, mint a burzsoázia diktatúráját. A paraszt mind gabonaeladó a burzsoáziához, a szabad kereskedelemhez húz, vagyis visszafelé húz a „megszokott”, régi, „ősi” kapitalizmushoz.
Üdvözlet a magyar munkásoknak – Uo. III. köt. 55.;
Mi elvetünk minden olyan ósdi előítéletet, hogy az állam általános egyenlőséget jelent – ez csalás: amíg kizsákmányolás van, nem lehet egyenlőség. A földbirtokos nem lehet egyenlő a munkással, az éhes ember a jóllakottal.
Az államról – Uo. 108.;
Középút sehol a világon nincs, és nem is lehet. Vagy a burzsoázia diktatúrája … vagy a proletariátus diktatúrája.
Levél a munkásokhoz és a parasztokhoz – Uo. 114.;
Elméletileg kétségtelen, hogy a kapitalizmus és a kommunizmus között bizonyos átmeneti időszak van. Ez az időszak szükségképpen egyesíti magában a társadalmi gazdaság mindkét formájának vonásait, illetve sajátosságait.
Gazdaság és politika a proletárdiktatúra korszakában, 1. sz. – Uo. 120.;
Országunk nagyfokú elmaradottsága és kispolgári jellege következtében Oroszországban a proletárdiktatúrának bizonyos sajátosságok tekintetében okvetlenül másnak kell lennie, mint a fejlett országokban.
I. m. 2. sz. – Uo. 121.;
Először a proletárdiktatúrában dolgozott a paraszt magának és táplálkozott jobban a városiaknál. Először látott a paraszt valóságos szabadságot: szabadon ehette a maga kenyerét, megszabadult az éhségtől.
Hogy megszüntessük az osztályokat … mindenkit dolgozóvá kell tenni.
…a gazdasági körülmények, az árugazdaság körülményei elkerülhetetlenül (nem mindig, de az esetek óriási többségében) kupeccá és spekulánssá teszik a parasztot.
I. m. 4. sz. – Uo. 124.;
Az osztályok a proletárdiktatúra korszakában megmaradtak és megmaradnak. Ha majd az osztályok eltűnnek, nem lesz szükség diktatúrára. De a proletariátus diktatúrája nélkül az osztályok nem tűnnek el.
I. m. 5. sz. – Uo. 125.;
Az osztályharc nem szűnik meg a proletárdiktatúrában, csak más formákat ölt.
A kizsákmányolók szét vannak verve, de nincsenek megsemmisítve. Megmaradt nemzetközi bázisuk, a nemzetközi tőke, amelynek egy részlegét alkotják. Részben tulajdonukban maradtak bizonyos termelési eszközök, megmaradt a pénzük, megmaradtak óriási társadalmi összeköttetéseik. Ellenállásuk ereje, éppen vereségük következtében, százszorosan, ezerszeresen fokozódott. Az állami, katonai, gazdasági igazgatás „művészete” nagy, igen nagy fölényt biztosít számukra, úgyhogy jelentőségük hasonlíthatatlanul nagyobb, mint a lakossághoz viszonyított számuk.
…a parasztok és általában a kispolgárok, mivel nagyon erősen ragaszkodnak a régihez, a megszokotthoz, a változatlanhoz, elkerülhetetlenül hol ide, hol oda pártolnak, ingadoznak, kapkodnak, tétováznak stb.
Uo. 126.;
A szabadságról, egyenlőségről, demokráciáról szóló általános frázisok valójában csak vak szajkózása azoknak a fogalmaknak, amelyek az árutermelési viszonyok lenyomatai.
Uo. 127.;
…minden irodalmi műfaj jó, kivéve az unalmasat.
Az OK(b)P IX. kongresszusa – Uo. 159.;
Hogy nagy dolgot érjünk el, a kicsivel kell kezdenünk.
Új munkafegyelmet teremteni, az emberek közötti társadalmi kapcsolat új formáit építeni, új formákat és módszereket teremteni az emberek munkába való bevonására – ez sok-sok évre, ez évtizedekre terjedő munka.
Az évszázados rend megsemmisítésétől egy új rend megteremtése felé – Uo. 162.;
A „baloldaliság”, a kommunizmus gyermekbetegsége
A „baloldaliság” a kommunizmus gyermekbetegsége – Uo. 163.;
…az orosz minta a világ minden országának mutat egyet-mást, méghozzá igen lényegeset, elkerülhetetlen és nem is távoli jövőjükből.
Uo. 167.;
…kisüzemi termelés állandóan, minden nap minden órájában magától és tömegméretekben szüli a kapitalizmust és a burzsoáziát.
Uo. 169.;
A polgári demokráciára lényegénél fogva jellemző, hogy általában az egyenlőség kérdését, így a nemzeti egyenlőség kérdését is, elvontan vagy formálisan teszi fel. A polgári demokrácia az emberi személyiség általában vett egyenlőségének a leple alatt a tulajdonos és a proletár, a kizsákmányoló és a kizsákmányolt közötti formális vagy jogi egyenlőséget hirdeti, amivel a legnagyobb mértékben becsapja az elnyomott osztályokat.
A nemzeti és a gyarmati kérdésről szóló tézisek első vázlata 1. sz. – Uo. 243.;
…a kommunista ifjúsági szövetségek és mindenféle más szervezet feladatait pedig különösképpen egyetlen szóval lehetne kifejezni: a feladat az, hogy tanuljanak.
Az ifjúsági szövetségek feladatai – Uo. 279.;
…számunkra nem létezik az emberi társadalmon kívül álló erkölcs: ez csalás.
Uo. 286.;
…a marxizmus korántsem vetette el a polgári korszak igen becses vívmányait, hanem ellenkezőleg, magáévá tette és feldolgozta mindazt, ami az emberi gondolkodás és kultúra több mint kétezer éves fejlődésében értékes volt.
A proletárkultúráról – Uo. 293.;
A proletariátusnak mint vezető, mint uralkodó osztálynak értenie kell a politika olyan irányításához, hogy elsősorban a leghalaszthatatlanabb, a „legkényesebb” feladatot oldja meg.
A terményadóról – Uo. 319.;
Támogassuk a kisipart, amely a paraszti mezőgazdaságot szolgálja és elősegíti felemelkedését…
A kommunisták ne féljenek „tanulni” a burzsoá szakemberektől, többek közt a kereskedőktől, a szövetkezeti kistőkésektől és a tőkésektől.
Uo. 337.;
A proletariátus osztályharca olyan államban, amely elismeri a föld, a gyárak stb. magántulajdonát, s amelyben a politikai hatalom a tőkésosztály kezében van, lényegesen különbözik a proletariátus osztályharcától olyan államban, amely nem ismeri el a földnek és a nagyvállalatok többségének magántulajdonát, s amelyben a politikai hatalom a proletariátus kezében van.
A szakszervezetek szerepe és feladatai – Uo. 365.;
Ha vezető intézményeink, vagyis a kommunista párt, a szovjethatalom, a szakszervezetek nem érik el azt, hogy minden egyes szakemberre, aki lelkiismeretesen, szakértelemmel és szeretettel végzi munkáját, úgy vigyázzunk, mint a szemünk fényére, még ha eszmeileg teljesen távol áll is a kommunizmustól, akkor szó sem lehet semmiféle komoly sikerről a szocialista építés terén.
Uo. 371.;
A kommunistáknak (mint általában azoknak a forradalmároknak, akik sikeresen kezdték meg a nagy forradalmat) egyik legnagyobb és legveszedelmesebb hibája az az elképzelés, hogy a forradalmat meg lehet valósítani egyedül a forradalmárok munkájával.
…a forradalmárok csakis mint egy valóban életképes és haladó osztály élcsapata játszhatnak szerepet. Az élcsapat csak akkor teljesíti az élcsapat feladatait, ha nem szakad el az általa vezetett tömegtől, hanem valóban előreviszi az egész tömeget. Szó sem lehet semmiféle eredményes kommunista építésről, ha a legkülönbözőbb munkaterületeken szövetségre nem lépünk a nem kommunistákkal.
A harcos materializmus jelentőségéről – Uo. 374.;
…forradalmi korszakban sokkal könnyebb a hatalmat kivívni, mint ezt a hatalmat helyesen felhasználni.
Igen nagy hiba lenne, s a legsúlyosabb hiba, melyet marxista elkövethet, ha azt hinnénk, hogy a sokmilliós néptömegek (különösen a parasztok és kisiparosok tömegei), amelyeket az egész modern társadalom sötétségre, tudatlanságra és előítéletekre kárhoztatott, csak a tisztán marxista felvilágosítás egyenes útján emelkedhetnek ki ebből a sötétségből.
Uo. 376.;
…az úgynevezett „modern demokrácia” (amely előtt olyan ostobán hajlonganak a mensevikek, a szociálforradalmárok és részben az anarchisták stb.) nem jelent mást, mint hogy szabad azt hirdetni, aminek hirdetése előnyös a burzsoázia számára…
Uo. 377.;
…fontos … a modern természettudomány azon képviselőivel való szövetség, akik a materializmus felé hajlanak, és nem félnek attól, hogy a materializmust védelmezzék, és hirdessék az úgynevezett „művelt társadalomban” az idealizmus és a szkepticizmus irányában megnyilvánuló divatos filozófiai ingadozásokkal szemben.
Nem szabad elfelejteni, hogy éppen a modern természettudomány napjainkban végbemenő gyökeres átalakulásából születnek lépten-nyomon reakciós filozófiai iskolák és iskolácskák, irányzatok és irányzatocskák.
…komoly filozófiai alapvetés nélkül semmiféle természettudomány, semmiféle materializmus nem állhatja meg a helyét a burzsoá eszmék támadása és a burzsoá világszemlélet visszaállítása ellen vívott harcban.
Uo. 378.;
…csak az nem követ el hibát, aki semmit sem csinál.
Uo. 379.;
Ha az, akit a kérdés érdekel, akár a legfelületesebben is megismerkedik a burzsoá országoknak a házasságra, a válásra és a házasságon kívül született gyermekekre vonatkozó törvényeivel, valamint az e téren uralkodó tényleges helyzettel, meggyőződhet róla, hogy a mai burzsoá demokrácia ebben a vonatkozásban a nővel és a házasságon kívül született gyermekkel szemben még a legdemokratikusabb burzsoá köztársaságokban is éppenséggel feudálisnak mutatkozik.
Uo. 380.;
Tegyük szabállyá: inkább mennyiségileg kevesebbet, de minőségileg jobbat.
Inkább kevesebbet, de jobban – Uo. 471.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages