MARX, KARL (1818–1883) német gondolkodó, közgazdász, újságíró, a nemzetközi proletariátus vezéralakja

Teljes szövegű keresés

MARX, KARL (1818–1883) német gondolkodó, közgazdász, újságíró, a nemzetközi proletariátus vezéralakja
…a vallás annak az embernek az öntudata és az önérzete, aki vagy még nem szerezte meg önmagát, vagy már ismét elvesztette.
A hegeli jogfilozófia kritikájához – Marx-Engels Válogatott Művei. Kossuth, Bp. 1977. I. köt. 7.;
Az ember az az ember világa, az állam, a társadalom.
A vallás az emberi lényeg fantasztikus megvalósulása…
A vallási nyomorúság a valóságos nyomorúság kifejezése, s egyszersmind tiltakozás a valóságos nyomorúság ellen.
A vallás a nép ópiuma.
A vallást mint a nép illuzórikus boldogságát megszüntetni annyi, mint a nép valóságos boldogságát követelni.
Uo.;
…a filozófiának, amely a történelem szolgálatában áll, feladata, hogy – miután az ember önmagától való elidegenülésének szent formája lelepleződött – önmagától való elidegenülését világi formáiban leleplezze.
Uo. 8.;
A modern ancien régime már csak komédiása egy világrendnek, melynek valódi hősei meghaltak.
Egy világtörténelmi forma utolsó fázisa a komédiája. Görögország isteneinek, akik már egyszer tragikusan halálos sebet kaptak Aiszkhülosz Leláncolt Prométheuszában, még egyszer komikusan meg kellett halniok Lukianosz Beszélgetéseiben.
…az emberiség derűsen váljék meg múltjától.
Uo. 10.;
…mi, németek utótörténetünket gondolatban éltük meg, a filozófiában.
A német filozófia a német történelem eszmei meghosszabbítása.
Uo. 11.;
A kritika fegyvere … nem pótolhatja a fegyverek kritikáját, az anyagi hatalmat anyagi hatalommal kell megdönteni, ám az elmélet is anyagi hatalommá válik, mihelyt a tömegeket megragadja.
Uo. 13.;
Az elmélet egy népben mindig csak annyira valósul meg, amennyire a nép szükségleteit valósítja meg.
Uo. 14.;
Semmi vagyok, és mindennek kellene lennem.
Uo. 16.;
Ha a proletariátus az eddigi világrend felbomlását hirdeti, ezzel csak saját létezésének titkát mondja ki, mert ő ennek a világrendnek tényleges felbomlása.
…a szolgaság semmilyen faját nem lehet megtörni anélkül, hogy a szolgaság minden faját meg ne törnék.
A filozófia nem valósíthatja meg magát a proletariátus megszüntetése nélkül, a proletariátus nem szüntetheti meg magát a filozófia megvalósítása nélkül.
Uo. 18.;
Az egyedüli kerekek, amelyeket a nemzetgazdász mozgásba hoz, a kapzsiság és a kapzsik közötti háború, a konkurrencia.
Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből, Kossuth, Bp., 1977. 92.;
A dolgok világának értékesedésével egyenes arányban nő az emberek világának elértéktelenedése.
A munka nemcsak árukat termel; önmagát és a munkást is mint árut termeli, mégpedig abban a viszonyban, amelyben egyáltalában árukat termel.
…a munka terméke mint idegen lényeg, mint a termelőtől független hatalom lép vele szembe.
Uo. 93.;
Minél inkább kidolgozza magát a munkás, annál hatalmasabb lesz az idegen, tárgyi világ, amelyet magával szemben létrehoz, annál szegényebb lesz ő maga, az ő belső világa, annál kevesebb lesz az ő sajátja.
A munkás beleteszi az életét a tárgyba; de az immár nem az övé, hanem a tárgyé.
Uo. 94.;
A nemzetgazdaságtan a munka lényegében való elidegenülést elrejti azzal, hogy nem a munkás (a munka) és a termelés közötti közvetlen viszonyt veszi szemügyre.
Uo. 96.;
A munka idegensége tisztán előtűnik abban, hogy mihelyt nem egzisztál fizikai vagy egyéb kényszer, úgy menekülnek előle, mint a dögvész elől.
…az ember (a munkás) már csak állati funkcióiban – evés, ivás és nemzés, legfeljebb még lakás, ékesség stb. – érzi magát szabadon tevékenynek, emberi funkcióiban pedig már csak állatnak. Az állati lesz az emberivé és az emberi az állativá.
Uo. 98.;
A tudatos élettevékenység különbözteti meg az embert közvetlenül az állati élettevékenységtől.
Uo. 101.;
…az ember egyetemesen termel…
…az ember még a fizikai szükséglettől szabadon is termel, és az attól való szabadságban termel csak igazán…
A munka tárgya … az ember nembeli életének tárgyiasulása: amikor magát nemcsak – mint a tudatban – intellektuálisan, hanem dolgozva- tevékenyen, valóban megkettőzi. és ennélfogva önmagát egy általa teremtett világban szemléli.
Uo. 102.;
A magántulajdon … a külsővé-idegenné vált munka, azaz a külsővé-idegenné vált ember, az elidegenült munka … az elidegenült ember fogalmából adódik.
Uo. 106.;
…a férfinak a nőhöz való viszonya az embernek az emberhez való legtermészetesebb viszonya. Benne tehát megmutatkozik, mennyire lett az ember természetes viszonyulása emberivé…
Uo. 131.;
…a természet emberi lényege csak a társadalmi ember számára létezik, mert csak itt létezik a természet az ember számára mint az emberrel való kötelék, mint a maga létezése a másik számára és a másiké az ő számára…
Uo. 135.;
A magántulajdon oly ostobákká és egyoldalúakká tett bennünket, hogy egy tárgy csak akkor a mienk, ha bírjuk, ha tehát tőkeként egzisztál számunkra, illetve ha közvetlenül birtokoljuk, megesszük, megisszuk, testünkön viseljük, lakjuk stb., egyszóval használjuk.
Uo. 138.;
…a társadalmi ember érzékei másérzékek, mint a nem-társadalmié…
Az öt érzék kiképződése az egész eddigi világtörténelemnek munkája.
Uo. 141.;
…az egész úgynevezett világtörténelem nem más, mint az embernek az emberi munka által való létrehozása, mint a természetnek az ember , számára való létrejövése…
Uo. 147.;
Minden ember arra spekulál, hogy a másiknak új szükségletet teremtsen…
A tárgyak tömegével … nő azoknak az idegen lényegeknek a birodalma, amelyeknek igájában van az ember…
Uo. 149.;
A pénz szükséglete … az igazi, a nemzetgazdaság által termelt szükséglet…
Uo. 150.;
Amikor a kommunista kézművesek egyesülnek, akkor számukra először is a tanítás, propaganda stb. a cél. De egyszersmind elsajátítanak ezáltal egy új szükségletet, a társaság szükségletét, és ami eszközként jelenik meg, céllá vált.
Uo. 160.;
…a munkától megkeményedett alakokból az emberiség nemessége világít felénk.
Uo. 161.;
Az a kérdés, hogy az emberi gondolkodást tárgyi igazság illeti-e meg – nem az elmélet kérdése, hanem gyakorlati kérdés.
A gyakorlatban kell az embernek gondolkodása igazságát, vagyis valóságát és hatalmát, evilágiságát bebizonyítania.
Tézisek Feuerbachról – Marx-Engels Válogatott Művei. Kossuth, Bp. 1977. I. köt. 70.
Az olyan gondolkodás valóságáról vagy nem-valóságáról folytatott vita, amely el van szigetelve a gyakorlattól- tisztára skolasztikus kérdés.
A körülmények megváltozásáról és a nevelésről szóló materialista tanítás megfeledkezik arról, hogy a körülményeket az emberek változtatják meg, és a nevelőt magát is nevelni kell.
Uo. 71.;
A körülmények változtatásának és az emberi tevékenységnek vagy önmegváltoztatásnak egybeesését csak mint forradalmi gyakorlatot lehet felfogni és racionálisan megérteni.
Az emberi lényeg a maga valóságában a társadalmi viszonyok összessége.
Uo. 72.;
A régi materializmus álláspontja a polgári társadalom; az újnak az álláspontja az emberi társadalom vagy a társadalmi emberiség.
A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; a feladat az, hogy megváltoztassuk.
Uo. 73.;
Minden emberi történelem első előfeltétele természetesen eleven emberi egyének létezése.
A német ideológia – Uo. 77.;
Azzal, hogy létfenntartási eszközeiket termelik, az emberek közvetve magát az anyagi életüket termelik.
Uo. 78.;
Az emberek agyában lévő ködképződmények is az ő … anyagi előfeltételekhez kötött életfolyamatuk szükségszerű párlatai.
Uo. 79.;
Ott, ahol a spekuláció végéhez ér, a valóságos életnél kezdődik … a valódi, pozitív tudomány, az emberek gyakorlati tevékenykedésének, gyakorlati fejlődési folyamatának ábrázolása.
Uo. 80.;
…ipar és kereskedelem nélkül hol volna a természettudomány?
Uo. 82.;
…maga a kielégített első szükséglet, a kielégítés cselekvése és a kielégítésnek már megszerzett szerszáma új szükségletekhez vezet – és az új szükségleteknek ez a megteremtése az első történelmi tett.
Uo. 83.;
…egy meghatározott termelési mód vagy ipari fejlődési fok mindig az együttműködés meghatározott módjával vagy meghatározott társadalmi fejlődési fokkal jár együtt, és az együttműködésnek ez a módja maga is „termelőerő”…
Uo. 84.;
A tudat … már eleve társadalmi termék, és az is marad, ameddig emberek egyáltalában léteznek.
Uo. 85.;
A munka megosztása csak attól a pillanattól válik valóban megosztássá, amikor bekövetkezik az anyagi és szellemi munka megosztása.
Uo. 86.;
A kommunizmus szemünkben nem állapot, amelyet létre kell hozni nem eszmény, amelyhez a valóságnak hozzá kell igazodnia. Mi kommunizmusnak a valóságos mozgalmat nevezzük, amely a mai állapotot megszünteti.
Uo. 89.;
…nem a kritika, hanem a forradalom a hajtóereje a történelemnek…
Uo. 94.;
Az uralkodó osztály gondolatai minden korszakban az uralkodó gondolatok, vagyis az az osztály, amely a társadalom uralkodó anyagi hatalma, az egyszersmind uralkodó szellemi hatalma is.
Az uralkodó gondolatok nem egyebek, mint az uralkodó anyagi viszonyok eszmei kifejezése, a gondolatként megfogalmazott uralkodó anyagi viszonyok…
Uo. 98.;
Minden új osztály … amely egy előtte uralkodó osztály helyébe lép, kényszerül, már csak azért is, hogy célját keresztülvigye, a maga érdekét a társadalom valamennyi tagjának közösségi érdekeként feltüntetni, vagyis eszmeileg kifejezve: gondolatainak az általánosság formáját adni, azokat úgy feltüntetni, mint egyedül ésszerű, általános érvényű gondolatokat.
A forradalmasító osztály … mint az egész társadalom képviselője lép fel, a társadalom teljes tömegeként jelenik meg az egyedüli, uralkodó osztállyal szemben.
…minden új osztály csupán szélesebb bázison hozza létre az uralmát, mint amilyen az addig uralkodó osztályé volt, viszont később aztán annál élesebben és mélyebben fejlődik is ki a nem uralkodó osztályok ellentéte a most uralkodóval szemben.
Uo. 99.;
…a társadalom … Az emberek kölcsönös tevékenységének a terméke.
Azzal az egyszerű ténnyel, hogy minden későbbi nemzedék az előbbi nemzedék által szerzett termelőerőket talál, amelyek neki új termelés nyersanyagául szolgálnak, összefüggés jön létre az emberek történetében, létrejön az emberiség története, amely annál inkább az emberiség története, minél inkább gyarapodtak az emberek termelőerői és ennek következtében társadalmi viszonyaik.
Levél P. V. Annyenkovhoz – Uo. 3. köt. 676.;
…az emberek társadalmi története sohasem más, mint egyéni fejlődésük története, akár tudatában vannak ennek, akár nem. Anyagi viszonyaik alkotják minden viszonyuk alapját.
…hogy a civilizáció gyümölcseit el ne veszítsék, az emberek kénytelenek minden hagyományos társadalmi formájukat megváltoztatni, mihelyt érintkezésük módja nem felet meg többé a megszerzett termelőerőknek.
Uo. 677.;
A forradalmi elemek osztállyá szerveződése feltételezi, hogy már megvannak mindazok a termelőerők, amelyek a régi társadalom méhében kifejlődhettek.
A munkásosztály felszabadulásának feltétele minden osztály eltörlése, mint ahogy a harmadik rend, a polgári rend felszabadulásának feltétele az összes rendek eltörlése volt.
A munkásosztály, fejlődése folyamán, a régi polgári társadalmat olyan társulással fogja helyettesíteni, amely kizárja az osztályokat és antagonizmusukat, és akkor nem lesz többé voltaképpeni politikai hatalom, mert a politikai hatalom éppen a polgári társadalomban meglevő antagonizmus hivatalos summázása.
A filozófia nyomorúsága – Uo. 1. köt. 135.;
Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete.
Minden eddigi társadalom története osztályharcok története.
A kommunista párt kiáltványa – Uo. 137.;
A mi korszakunkat, a burzsoázia korszakát … az jellemzi, hogy egyszerűsítette az osztályellentéteket. Az egész társadalom mindinkább két nagy ellenséges táborra szakad, két nagy, egymással homlokegyenest szemben álló osztályra: burzsoáziára és proletariátusra.
Uo. 138.;
A modern államhatalom nem más, mint az egész burzsoá osztály közös ügyeit igazgató bizottság.
A burzsoázia, ahol uralomra jutott, szétrombolt minden hűbéri, patriarchális, idillikus viszonyt. Könyörtelenül széttépte a tarkabarka hűbéri kötelékeket, melyek az embert természetes feljebbvalójához fűzték, s nem hagyott meg más köteléket ember és ember között, mint a meztelen érdeket, az érzés nélküli „készpénzfizetést”.
Uo. 139.;
A burzsoázia megfosztotta dicsfényüktől az összes eleddig tisztelt és jámbor félelemmel szemlélt tevékenységeket. Fizetett bérmunkásává változtatta az orvost, a jogászt, a papot, a költőt, a tudomány emberét.
A burzsoázia leszaggatta a családi viszonyról meghatóan szentimentális fátylát, és e viszonyt puszta pénzviszonyra redukálta.
Csak a burzsoázia mutatta meg, mit tud az emberi tevékenység létrehozni. Különb csodaműveket létesített, mint az egyiptomi piramisok, a római vízvezetékek és a gótikus katedrálisok, különb hadjáratokat vitt véghez, mint a népvándorlás és a keresztes hadjáratok.
A burzsoázia nem létezhet anélkül, hogy ne forradalmasítsa folyton a termelési szerszámokat, tehát a termelési viszonyokat, tehát az összes társadalmi viszonyokat.
A burzsoá korszakot minden előbbi korszaktól a termelés folytonos átalakítása, az összes társadalmi állapotok szakadatlan megrendítése, az örökös bizonytalanság és mozgás különbözteti meg.
Az egyre kiterjedtebb piac szükséglete, amelyen termékeit eladhatja, végigkergeti a burzsoáziát az egész földgolyón.
A burzsoázia a világpiac kiaknázása által valamennyi ország termelését és fogyasztását kozmopolitává formálta.
Uo. 140.;
Az egyes nemzetek szellemi termékei közkinccsé válnak. A nemzeti egyoldalúság és korlátoltság mindinkább lehetetlenné válik, és a sok nemzeti és helyi irodalomból világirodalom alakul ki.
A burzsoázia az összes termelési szerszámok gyors tökéletesítése, a végtelenül megkönnyített közlekedés révén valamennyi nemzetet, még a legbarbárabbakat is, belerántja a civilizációba. Áruinak olcsó ára az a nehéztüzérség, amellyel rommá lő minden kínai falat…
…a burzsoázia a saját képmására formált világot teremt magának.
Uo. 141.;
A polgári termelési és érintkezési viszonyok, a polgári tulajdonviszonyok, a modern polgári társadalom, amely oly hatalmas termelési és érintkezési eszközöket varázsolt elő, ahhoz a boszorkánymesterhez hasonlít, aki nem ura többé az általa felidézett földalatti hatalmaknak.
A válságokban olyan társadalmi járvány tör ki, melyet minden előbbi korszak képtelenségnek tekintett volna – a túltermelés járványa.
A polgári viszonyok túl szűkké váltak ahhoz, hogy befogadhassák az önmaguk által létrehozott gazdagságot.
A fegyverek, amelyekkel a burzsoázia a feudalizmust leterítette, most maga a burzsoázia ellen fordulnak.
…a burzsoázia nem csak kikovácsolta a fegyvereket, amelyek halálát okozzák; megszülte azokat a férfiakat is, akik e fegyvereket forgatni fogják – a modern munkásokat, a proletárokat.
Amilyen mértékben a burzsoázia, azaz a tőke fejlődik, ugyanolyan mértékben fejlődik a proletariátus, a modern munkások osztálya, akik csak addig élnek, amíg munkát kapnak, és akik csak addig kapnak munkát, amíg munkájuk a tőkét gyarapítja.
Uo. 142.;
A modern ipar a patriarchális mester kis műhelyét az ipari tőkés nagy gyárává változtatta át.
Uo. 143.,
A proletariátus különböző fejlődési fokokon megy át. Harca a burzsoázia ellen létezésével kezdődik.
Uo. 144.;
Maga a burzsoázia nyújtja … a proletariátusnak saját műveltsége elemeit, vagyis a fegyvert önmaga ellen.
…olyan időkben, amikor az osztályharc döntéshez közeledik, a bomlási folyamat az uralkodó osztályban, az egész régi társadalomban annyira heves, annyira kirívó jelleget ölt, hogy az uralkodó osztály egy kis része elszakad osztályától, és a forradalmi osztályhoz csatlakozik, ahhoz az osztályhoz, amelyé a jövő.
Valamennyi osztály közül, amely napjainkban a burzsoáziával szemben áll, csakis a proletariátus valóban forradalmi osztály.
A középrendek … reakciósak, mert megpróbálják a történelem kerekét visszafelé forgatni.
Uo. 145.;
Minden eddigi osztály, amely az uralmat meghódította, a már megszerzett életpozícióját úgy igyekezett biztosítani, hogy az egész társadalmat alávetette az ő szerzési feltételeinek.
A proletároknak nincs semmi sajátjuk, amit biztosítaniuk kellene – nekik le kell rombolniuk minden eddigi magánbiztonságot és magánbiztosítékot.
Minden eddigi mozgalom kisebbségek mozgalma vagy kisebbségek érdekében folytatott mozgalom volt. A proletármozgalom az óriási többség önálló mozgalma az óriási többség érdekében.
A proletariátus, a mai társadalom legalsóbb rétege, nem emelkedhet fel, nem egyenesedhet ki anélkül, hogy levegőbe ne röpítse a hivatalos társadalmat alkotó rétegek fölötte emelkedő egész felépítményét.
Minden egyes ország proletariátusának természetesen mindenekelőtt a saját burzsoáziájával kell leszámolnia.
Uo. 146.;
A burzsoá osztály létének és uralmának leglényegesebb feltétele a gazdagságnak magánosok kezében való felhalmozódása, a tőke képződése és gyarapodása; a tőke feltétele a bérmunka.
Uo. 147.;
…a kommunisták ebben az egyetlen kifejezésben foglalhatják össze elméletüket: a magántulajdon megszüntetése.
Tőkésnek lenni nemcsak tisztán személyi. hanem társadalmi helyzet elfoglalását is jelenti a termelésben.
A tőke közösségi termék, és csak a társadalom sok tagjának együttes tevékenységével, sőt végeredményben csak valamennyi tagjának együttes tevékenységével hozható mozgásba.
Ha … a tőkét közösségi tulajdonná változtatjuk át, amely a társadalom valamennyi tagjáé, akkor nem személyi tulajdon változik át társadalmivá. Csupán a társadalmi jellege változik meg a tulajdonnak. A tulajdon elveszti osztályjellegét.
Uo. 148.;
A bérmunka átlagos ára a munkabér minimuma, azaz azoknak a létfenntartási eszközöknek az összege, melyek szükségesek ahhoz, hogy a munkást mint munkást életben tartsák.
A polgári társadalomban az eleven munka csak eszköz a felhalmozott munka gyarapítására. A kommunista társadalomban a felhalmozott munka csak eszköz a munkások életfolyamatának kibővítésére, gazdagítására, előmozdítására.
A polgári társadalomban a tőke önálló és személyisége van, a munkálkodó egyén ellenben önállótlan és személytelen.
…olyan tulajdont akarunk megszüntetni, amelynek szükségszerű előfeltétele, hogy a társadalom óriási többségének nincs tulajdona.
Uo. 149.;
A kommunizmus senkitől sem veszi el azt a hatalmat, hogy társadalmi termékeket elsajátítson, csupán azt a hatalmat veszi el, hogy ezen elsajátítás révén idegen munkát leigázzon.
Uo. 150.;
Nem a kommunisták találták ki a társadalom hatását a nevelésre; ők csupán megváltoztatják e hatás jellegét, kiragadják a nevelést az uralkodó osztály befolyása alól.
Burzsoáink nem elégednek meg azzal, hogy proletárjaik felesége és leányai rendelkezésükre állanak, a hivatalos prostitúcióról nem is beszélve, hanem fő gyönyörűségüket abban lelik, hogy egymás feleségét elcsábítják.
…magától értetődik, hogy a mostani termelési viszonyok megszűnésével a belőlük fakadó nőközösség, vagyis a hivatalos és nem hivatalos prostitúció is eltűnik majd.
A munkásoknak nincs hazájuk. Nem lehet tőlük elvenni azt, amijük nincs.
Uo. 151.;
Amilyen mértékben megszűnik az egyik egyén kizsákmányolása a másik által, olyan mértékben szűnik meg az egyik nemzet kizsákmányolása a másik által.
A nemzeten belüli osztályellentéttel együtt a nemzetek egymással szemben ellenséges magatartása is eltűnik.
Mi egyebet bizonyít az eszmék története, mint azt, hogy a szellemi termelés az anyagi termeléssel együtt alakul át?
…a régi életviszonyok felbomlásával lépést tart a régi eszmék felbomlása.
A lelkiismereti és vallásszabadság eszméi csak a szabad konkurrencia uralmát fejezték ki a tudás terén.
Uo. 152.;
A kommunista forradalom a leggyökeresebb szakítás a hagyományos tulajdonviszonyokkal, nem csoda, hogy fejlődése során a leggyökeresebben szakít a hagyományos eszmékkel.
…a munkásforradalom első lépése a proletariátus uralkodó osztállyá emelése, a demokrácia kivívása.
A proletariátus arra használja majd fel politikai uralmát, hogy a burzsoáziától fokról fokra elragadjon minden tőkét, hogy az állam, azaz az uralkodó osztállyá szervezett proletariátus kezében centralizáljon minden termelési szerszámot, és a lehető leggyorsabban növelje a termelőerők tömegét.
Uo. 153.;
Amikor majd a fejlődés folyamán az osztálykülönbségek eltűntek és minden termelés a társult egyének kezében összpontosult, akkor a közhatalom elveszti politikai jellegét.
A politikai hatalom, voltaképpeni értelmében, valamely osztálynak egy más osztály elnyomására szolgáló szervezett hatalma.
Ha a proletariátus a burzsoázia elleni harcában szükségszerűen osztállyá egyesül, forradalom útján uralkodó osztállyá teszi magát, és mint uralkodó osztály a régi termelési viszonyokat erőszakkal megszünteti, akkor e termelési viszonyokkal együtt megszünteti az osztályellentétnek, egyáltalában az osztályoknak a létfeltételeit, és ezzel saját magának mint osztálynak az uralmát is.
A régi polgári társadalom s a vele járó osztályok és osztályellentétek helyébe olyan társulás lép, amelyben minden egyes ember szabad fejlődése az összesség szabad fejlődésének feltétele.
Uo. 154.;
A burzsoázia egy része orvosolni akarja a társadalmi visszásságokat, hogy ezzel a polgári társadalom fennmaradását biztosítsa.
Uo. 159.;
A burzsoázia azt a világot, amelyben ő uralkodik, természetesen minden világok legjobbikának tartja.
Uo. 160.;
…a kommunisták mindenütt támogatnak a fennálló társadalmi és politikai állapotokkal szembeforduló minden forradalmi mozgalmat.
A kommunisták nem titkolják nézeteiket és szándékaikat. Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhetők el.
Uo. 163.;
A proletárok e forradalomban csak láncaikat veszíthetik. Cserébe egy egész világot nyerhetnek.
Világ proletárjai, egyesüljetek!
Uo. 164.;
A forradalmak a történelem mozdonyai.
„Osztályharcok Franciaországban” – Uo. 323.;
Az emberek maguk csinálják történelmüket, de nem szabadon, nem maguk választotta, hanem közvetlenül készen talált. adott és örökölt körülmények között csinálják.
Louis Bonaparte brumaire tizennyolcadikája – Uo. 405.;
…ahogy a magánéletben különbséget teszünk a között, amit egy ember hisz és mond önmagáról, és a között, ami ő valóban, és amit tesz, a történelmi harcokban még sokkal inkább meg kell különböztetnünk a pártok frázisait és képzelgéseit a valódi organizmusuktól és a valódi érdekeiktől, az elképzelésüket a realitásuktól.
Uo. 426.;
A szociáldemokrácia sajátságos jellege abban foglalható össze, hogy demokratikus-republikánus intézményeket követel eszközként, nem ahhoz, hogy a két végletet, a tőkét és a bérmunkát megszüntesse, hanem ahhoz, hogy ellentétüket letompítsa és összhanggá változtassa.
Uo. 428.;
…a demokrata, mivel a kispolgárságot képviseli, tehát egy átmeneti osztályt, amelyben egyszerre két osztály érdekei letompulnak, azt képzeli magáról, hogy egyáltalában az osztályellentét fölé emelkedik.
Uo. 431.;
A polgári rend, amely a század elején az államot állította oda az újonnan keletkezett parcella őréül, és a parcellát babérokkal trágyázta, vámpírrá lett, amely kiszívja a parcella szíve vérét és agyvelejét, s beledobja a tőke alkimista üstjébe.
A parasztok érdeke … nincs többé … összhangban a burzsoázia érdekeivel, a tőkével, hanem ellentétben van velük. Természetes szövetségesüket és vezetőjüket tehát a városi proletariátusban találják meg, amelynek feladata a polgári rend megdöntése.
144–145 Uo. 479.;
Erős kormányzat és erős adók azonosak.
Uo. 480.;
…az ellenségek, akikkel szemben most a francia parasztnak meg kell védenie tulajdonát, nem a kozákok, hanem a bírósági végrehajtók és az adószedők.
A bürokrácia csak alacsony és brutális formája egy olyan központosításnak, amely még meg van terhelve ellentéte, a feudalizmus által.
Uo. 481.;
Ami újat én cselekedtem, az annak bebizonyítása volt, 1. hogy az osztályok létezése csupán a termelés fejlődésének meghatározott történelmi szakaszaihoz van kötve; 2. hogy az osztályharc szükségszerűen a proletariátus diktatúrájához vezet; 3. hogy maga ez a diktatúra csak átmenet valamennyi osztály megszüntetéséhez és az osztály nélküli társadalomhoz.
Levél J. Weydemeyerhez – Uo. 3. köt. 707.;
…a munkásosztály felszabadítását magának a munkásosztálynak kell kivívnia…
a munkásosztály felszabadításáért folyó harc nem osztálykiváltságokért és monopóliumokért, hanem egyenlő jogokért és kötelességekért, minden osztályuralom megszüntetéséért vívott harcot jelent.
…a szolgaság minden formájának, minden társadalmi nyomorúságnak, szellemi elkorcsosodásnak és politikai függésnek alapja a munkás gazdasági alávetettsége azoknak, akik monopolizálják a munkaeszközöket, azaz az élet forrásait.
…a munkásosztály gazdasági felszabadítása a nagy cél, amelynek minden politikai mozgalmat mint eszközt alá kell rendelni.
…a munka felszabadítása nem helyi vagy nemzeti, hanem társadalmi kérdés, amely valamennyi országra kiterjed, ahol modern társadalom áll fenn…
A Nemzetközi Munkásszövetség Ideiglenes Szervezeti Szabályzata – Uo. I. köt. 511.;
Nincs jog kötelesség nélkül, és nincs kötelesség jog nélkül.
Uo. 512.?
…a polgári társadalom anatómiáját … a politikai gazdaságtanban kell keresni.
Életük társadalmi termelésében az emberek meghatározott, szükségszerű, akaratuktól független viszonyokba lépnek, termelési viszonyokba, amelyek anyagi termelőerőik meghatározott fejlődési fokának felelnek meg. E termelési viszonyok összessége alkotja a társadalom gazdasági szerkezetét, azt a reális bázist, amelyen egy jogi és politikai felépítmény emelkedik, és amelynek meghatározott társadalmi tudatformák felelnek meg.
Az anyagi élet termelési módja szabja meg a társadalmi, politikai és szellemi életfolyamatot egyáltalában.
Nem az emberek tudata az, amely létüket, hanem megfordítva: társadalmi létük az, amely tudatukat meghatározza.
Fejlődésük bizonyos fokán a társadalom anyagi termelőerői ellentmondásba jutnak a meglevő termelési viszonyokkal, vagy ami ennek csak jogi kifejezése, azokkal a tulajdonviszonyokkal, amelyek között addig mozogtak. Ezek a viszonyok a termelőerők fejlődési formáiból azok béklyóivá csapnak át. Ekkor társadalmi forradalom korszaka következik be. A gazdasági alapzat megváltozásával lassabban vagy gyorsabban forradalmasodik az egész óriási felépítmény.
A politikai gazdaságtan bírálatához. Előszó – Uo. II. köt. 6.;
Mim ahogy azt, hogy egy egyén micsoda, nem aszerint ítéljük meg, amit önmagáról gondol, ugyanúgy az ilyen forradalmasodási korszakot sem ítélhetjük meg a maga tudatából, hanem éppenséggel ezt a tudatot kell az anyagi élet ellentmondásaiból, a társadalmi termelőerők és termelési viszonyok közötti meglevő konfliktusból megmagyarázni.
Egy társadalomalakulat soha nem tűnik le addig, amíg nem fejlődtek ki mindazok a termelőerők, amelyeknek számára elég tágas és új, magasabbrendű termelési viszonyok soha nem lépnek helyébe, amíg anyagi létezési feltételeik magának a régi társadalomnak méhében ki nem alakultak.
…az emberiség mindig csak olyan feladatokat tűz maga elé, amelyeket meg is tud oldani, mert ha pontosabban megvizsgáljuk, mindig azt látjuk, hogy a feladat maga is csak ott merül fel, ahol megoldásának anyagi feltételei már megvannak, vagy legalábbis létrejövőfélben vannak.
…lezárul az emberi társadalom előtörténete.
Uo. 7.;
…nagyon misztikus természetű volna a világtörténelem, ha „véletlenek” nem játszanának szerepet benne … s ezek között szerepel az a „véletlen” is, hogy milyen jellemű emberek állnak először a mozgalom élén.
Levél L. Kugelmannhoz –Uo. III. köt. 761.;
Az iparilag fejlettebb ország a kevésbé fejlettnek csak saját jövője képét mutatja.
A tőke – Uo. II. köt. 63.;
A tőkés nem azért tőkés, mert ipari vezető, hanem azért lesz ipari parancsnok, mert tőkés.
Uo. 168.;
Üt a tőkés magántulajdon végórája. A kisajátítókat kisajátítják.
Uo. 390.;
…minden tudomány fölösleges volna, ha a dolgok megjelenési formája és lényege közvetlenül egybeesnék…
Uo. 492.;
…az eszmei nem más, mint az emberi fejbe áttett és lefordított anyagi.
A dialektika Hegelnél a feje tetején áll. Talpára keli állítani…
Uo. 72.;
A valóságos mozgalom egyetlen lépése fontosabb tucatnyi programmal.
A gothai program kritikája – Uo. III. köt. 163.;
…minden jog, az egyenlőtlenség joga.
…az egyenlőtlen egyének (és ezek nem volnának különböző egyének, ha egyenlőtlenek nem volnának) csak akkor mérhetők egyenlő mércével, ha egyenlő szempont alá hozzuk, csak egy meghatározott oldalról ragadjuk meg őket…
Uo. 169.;
A jog sohasem lehet magasabb fokon, mint a társadalom gazdasági alakulata és az ezáltal megszabott kulturális fejlettsége.
A kommunista társadalom egy felsőbb szakaszán, amikor az egyének már nincsenek leigázó módon alárendelve a munkamegosztásnak, és ezzel a szellemi és testi munka ellentéte is eltűnt, amikor a munka nemcsak a létfenntartás eszköze, hanem maga lett a legfőbb létszükséglet; amikor az egyének mindenirányú fejlődésével a termelőerők is növekedtek, és a kollektív gazdagság minden forrása bővebben buzog – csak akkor lehet majd a polgári jog szűk látóhatárát egészen átlépni, és csak akkor írhatja zászlajára a társadalom: mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint!
Uo. 170.;
…az osztálykülönbségek megszüntetésével minden belőlük fakadó társadalmi és politikai egyenlőtlenség önmagától eltűnik.
Uo. 174.;
A szabadság abban áll, hogy az állam a társadalom fölé rendelt szervből a társadalomnak mindenben alárendelt szervvé váljék…
Uo. 175.;
A tőkés és a kommunista társadalom között van egy időszak, melyben a tőkés társadalom forradalmi úton kommunista társadalommá alakul át. Ennek megfelel egy politikai átmeneti időszak is, amelynek az állama nem lehet egyéb, mint a proletariátus forradalmi diktatúrája.
Uo. 176.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages