MORRIS, WILLIAM (1834–1896) angol költő, író, iparművész, politikus
MORRIS, WILLIAM (1834–1896) angol költő, író, iparművész, politikus
Ne egyet és ne ezret öljetek,
de mind, ha éjt akartok nap helyett.
de mind, ha éjt akartok nap helyett.
Halotti ének – Angol költők antológiája. (Vál.: Szabó Lőrinc, szerk.: Vajda Miklós.) Móra, Bp., 1960. 421. Nemes Nagy Ágnes;
A szocialista művészi ideálnak … első kelléke, hogy az közös legyen az egész népre nézve; s ez csak akkor lesz lehetséges, ha elismerjük azt, hogy bármilyen emberi kéz alkotta munkának … lényeges tartozéka a művészet.
Socialismus in Art – Id.: Kriesch Aladár: Ruskinről s az angol praerafaelitákról. Franklin, Bp., 1905. Második felolvasás: W. Morris és reformtörekvései. 60. Kriesch Aladár;
…képességeink, munkaerőnk gyönyörteljes módon való felhasználása egyúttal a forrása is minden művészetnek, és minden boldogságunk okozója: vagyis életünk célja.
…az a társadalom, amely nem nyújt kellő alkalmat minden egyes tagjának képességei élvezettel teljes gyakorlására, elfeledte élte célját, nem teljesíti kötelességét, s nem egyéb tiszta zsarnokságnál, amely ellen az egész vonalon küzdeni kell.
Uo. 62.;
…az egészséges lelkületű, nem hatalmaskodó egyéneket a szocializmus nemhogy elnyomja, hanem szárnyakat ad nekik.
Az ideális gyár – Hagyomány és egyéniség. Az angol esszé klasszikusai. Európa, Bp., 1967. 348. Mohay Béla;
Az ember fantáziája hajlik arra, hogy valósággal tűzbe jöjjön a szépségnek és gyönyörűségnek attól a képétől, melyet a puszta szépség kedvéért való szakszerű közös kertészkedés gondolata idéz fel, ez azonban semmiképpen sem zárja ki azt, hogy a megélhetés céljait szolgáló hasznos termékeket is előállítsanak.
…minden épület lehet szép, amely rendeltetésének megfelel, amelytől nem sajnálták az anyagot, s amelyet az építőmester s a tervezők lelkesedéssel hoztak létre.
Uo. 349.;
…üzemi épületeinket a maguk egyszerű szépsége teszi széppé…
Uo. 350.;
Az ipari vállalatoknak … –még a külső szépsége is a társadalom, nem pedig az egyének munkáján áll vagy bukik.
Uo. 351.;
…nincs is olyan munka, amely az embert puszta géppé változtatná.
Uo. 352.;
Az … emberek, ha megvan a kézügyességük, a technikai és általános műveltségük s a szabad idejük is ahhoz, hogy éljenek ezekkel az adottságokkal, óhatatlanul ki fognak fejleszteni magukban egyfajta művészetszeretetet, azaz szépérzéket és az élet szeretetét, ami végtére is a művészi alkotás vágyát kelti fel bennük, s ennek beteljesülése más gyönyörhöz nem is fogható.
Uo. 356.;
…a munkát, mely már önmagában is örömet okoz, az teszi vonzóvá, hogy művészi jelleget ölt.
Uo. 353.;
Ha növeljük a munkások szükséges napi munkájának szépségét, utat nyithatunk művészi törekvéseiknek.
…miért ne ékesíthetnék a legmagasabb rendű, legintellektuálisabb művészet alkotásai az ipar igazi palotáját…
… harcban állunk, osztály osztály ellen, ember ember ellen. Ez foglalja le minden időnket. Arra vagyunk kényszerítve, hogy ne a béke művészetével, hanem a harc tudományával foglalkozzunk, ami nem egyéb, mint ravaszság és kegyetlenség. Ilyen körülmények között a munka szörnyű teher, megalázó a munkások, s még megalázóbb az ő munkájukból élők számára. Ezt a rendszert akarjuk megdönteni és felváltani egy olyannal, melyben nem lesz többé teher a munka.
Uo. 357.
