MUSIL, ROBERT (1880–1942) osztrák regényíró
MUSIL, ROBERT (1880–1942) osztrák regényíró
Ha nyitott ajtóba szerencsésen akarunk bejutni, ügyelnünk kell arra a tényre, hogy keretük szilárd.
A tulajdonságok nélküli ember, I. k. 1. r. 4. f. – Európa, Bp., 1977. I. köt. 18. Tandori Dezső;
…az igazi honbarát sosem tekintheti épp a maga hazáját a legkülönbnek…
I. m. 5. f. – Uo. 22.;
A prostitúció is ama dolgok egyike, amelyeknél sokat számít: alulról vagy felülről nézzük-e.
I. m. 6. f. – Uo. 28.;
A kultúra alapvető sajátossága, hogy messzemenően bizalmatlanná tesz a köreinken kívüliek iránt, vagyis nemcsak a germán tartja alacsonyabb rendű lénynek a zsidót, hanem a futballista is a zongoristát.
I. m. 7. f. – Uo. 32.;
…az ember épp a számára magasrendű dolgokban sokkal ómódibban viselkedik, mint amilyenek a gépei.
I. m. 10. f. – Uo. 47.;
…hihetetlenül erősebb az ifjúság amaz ösztöne, hogy önmagát megvilágítsa, mint hogy világosan lásson…
I. m. 16. f. – Uo. 75.;
…a jól meglelt közhely mindig több emberséget tartalmaz, mint bármely új felfedezés. Nincs egyetlen jelentős gondolat sem, amelyet az ostobaság felhasználni ne tudna; az ostobaság minden irányban mozgékony, és az igazság minden ruháját felöltheti. Az igazságnak azonban mindig egyetlen ruhája és útja van csak, ez a hátránya.
Uo. 77.;
…az igazi hit, az igazi erkölcs és az igazi filozófia sosem létezett; és mégis milyen iszonyúan átalakították a világot az érettük kirobbantott háborúk, gyűlölködések és hitványságaik!
I. m. 2. r. 35. f. – Uo. 186.;
…ha az embert szakképzett orvosok, nem pedig birkapásztorok gyógyítják, ha beteg, miért kezeljék egészséges állapotában birkapásztor szintű szószátyárok, ahogy pedig ez közügyekben történik…
I. m. 40. f. – Uo. 215.;
Sok ezer hivatásban aprózódik fel az emberiség, és éppen. ezekben rejlik okossága. Ha azonban általános emberit, olyan vonást keresünk, amely mindenkiben közös, tulajdonképpen három dolog marad: az ostobaság, a pénz és legfeljebb a vallás némi emléke!
I. m 43. f. – Uo. 244.;
…tartósan a lelkesültség tüzében csak bolondok, zavarodottak és rögeszmések bírják ki; az egészséges embernek meg kell elégednie azzal, hogy kijelentheti, e titokzatos tűz szemernyi lobbanása nélkül hiábavalóság lenne az élete.
I. m. 46. f. – Uo. 260.;
…filozófia nélkül ma már csak a közönséges bűnözők merészelnek embertársaiknak ártani…
I. m. 48. f. – Uo. 269.;
A közös hálószoba …elsötétülvén olyan színész helyzetébe sodorja a férfit, akinek láthatatlan nézőtér előtt kell eljátszania egy bizonyos hős hálás, de már nagyon elkoptatott szerepét, hogy tudniillik fújtató oroszlánt varázsol elő magából.
I. m. 51. f. – Uo. 288.;
…éjjel csak hálóing van az emberen, és alatta mindjárt ott a jellem.
Uo. 289.;
…a létezés nagyobbik felét nem aktusok, hanem akták teszik…
Uo. 290.;
Aki megszabadul attól a vágytól, hogy éljen, roppant fölénybe kerül egyszeriben.
I. m. 53. f. – Uo. 298.;
Manapság a tudományos ember teljességgel elkerülhetetlen jelenség; nem akarhatunk nem tudni! És sosem volt még olyan hatalmas különbség a szakember és a laikus tapasztalatai között, mint épp a mi korunkban. Egy masszőr vagy egy zongorista tudását azonnal lemérheti bárki; és lovakat sem küldenek előkészítetlenül a versenypályákra. Csak az emberi lét kérdéseiben hiszi magát döntésre hivatottnak mindenki.
I. m. 54. f. – Uo. 301.;
Korántsem igaz, hogy a kutató űzi az igazságot; az igazság űzi a kutatót. Ő meg csak elszenvedi.
Uo. 302.;
Az életben egyéb sem kell, mint az a meggyőződés, hogy jobban megy a boltunk, mint a szomszédé.
Uo. 303.;
…egyetérteni ugyanannyiba kerül, mint vitatkozni. Az udvariasságban jól láthatóan ott remeg a megvetés, akár aszpikban az ínyencfalat.
Bármit gondolunk is, nem egyéb, mint vonzalom vagy ellenszenv!
Uo. 306.;
Az embert megtanították, hogy nem szabad hiúságot hordania szívében; ezért hát a lába alatt hordja, járván ekképpen valamely nagy haza, vallás vagy jövedelmiadó-kategória szent földjén.
I. m. 57. f. – Uo. 319.;
Mindama ismeretek, amelyek emberi nemünket a vadbőr köténytől a tollatlan repülésig elvezették, kézikönyvtárban elférnek; míg földgolyó méretű könyvszekrény sem lenne elég az összes többi dolgozat befogadására.
I. m. 61. f. – Uo. 345.;
A kórházi laboránsnő, aki hófehérbe öltözötten dörzsöli patyolatszín porcelán tálacskában bíborszín krémmé a páciens megfelelő savakkal elkevert ürülékét … fejlődőképesebb világban mozog, mint az az ifjú hölgy, aki az utcán megborzad ugyanezen matéria látványától.
I. m. 62. f. – 354.;
…minden nemzedék úgy tekint a készen talált életre, mint megváltoztathatatlan adottságra, eltekintve ama kevés dologtól, amelynek megváltoztatása: érdeke.
I. m. 66. f. – Uo. 384.;
…a szerelembe belelovaljuk magunkat, mint a haragba, ha gesztusait magunkra vesszük.
I. m 73. f. – Uo. 438.;
…ha egy jelentős ember közöl a világgal egy eszmét, az eszme nyomban belekerül valamiféle elosztásfolyamatba, ahol is vonzalom és elutasítás tárgya lesz; elébb a csodálók tépnek ki belőle nagy darabokat, kedvükre elfogyasztván mesterüket, mint a rókák a dögöt, azután jönnek az ellenfelek, és kibelezik a gyengébb részeket, és ripsz-ropsz a nagy teljesítményből egyéb se maradt, csak egy kis kupac aforizma, amelyet azután használhat ellenség és jó barát, kinek mikor kell.
I. m. 85. f. – Uo. 535.;
A gazdagságot minden gazdag ember jellembéli tulajdonságnak tartja. És minden szegény ember is.
I. m. 92. f. – Uo. 591.;
A hétköznapi élet: minden lehetséges bűncselekményünk középátlaga.
I. m. 101. f. – Uo. 667.;
A pénz szellemiesült erőszak, az erőszak magas fejlettségű, speciális alkotóformája.
I. m. 106. f. – Uo. 715.;
Általános tapasztalatként fogadhatjuk el kétségkívül azt a megállapítást, hogy azok a nők, akik túlzott gondot fordítanak a külsejükre, viszonylag erényesek, hiszen az eszköz háttérbe szorítja a célt, amiképpen a nagy sportfenomének is gyakran csapnivaló szeretők, a legharciasabb küllemű tisztek rossz katonák…
I. m. 109. f. – Uo. 738.;
A haladás gyönyörű lenne – ha megállna.
(Állítólagos mondása) – Cohen, J. M.–Cohen, M. J.: The Penguin Dictionary of Modern Quotations. Penguin, Harmondsworth, 1972. 165. 17. sz. Kristó Nagy István
