NÉMETH LÁSZLÓ (1901–1975) regény-, dráma- és tanulmányíró
NÉMETH LÁSZLÓ (1901–1975) regény-, dráma- és tanulmányíró
Bizonyítsam-e magam előtt, hogy mennyire undorodom a kortársak színpadától? Az emberek egy polgári ebédlőt akarnak látni, ahol a népszerű színésznő személyesen méri a levest, vagy keni a vajas kenyeret. A kenyér igazi kenyér legyen, a vaj igazi vaj. Ha a színésznő ugyanazt csinálja a színpadon, amit a néző odahaza: az az élethűség. Ha jobban belekanyarint a kenyérbe: az a humor.
Arisztophanész. – A minőség forradalma. Magyar Élet, Bp. 1940. I. köt. 30.;
Bölcselet, közgazdaság, történelem éppolyan közel feküsznek egymáshoz ma is, mint Hume korában, csak a szellem szokott el tőle, hogy egyik területről a másikra átsétáljon.
Vázlatok a „Tizennyolcadik század”-hoz, 3. sz. Hume és Kant – Uo. 153.;
A történelemnek a szemébe kell nézni: de más szembenézni, és más szentesíteni. A történelem: végzet, de az emberiség legnagyobb alakjai sosem írták alá a végzetet.
Három Kortárs. Oswald Spengler: Jahre der Entscheidung – Uo. II. köt. 23.;
Ha a tragikumot túlságosan hangoztatjuk, póz lesz, ha a történelmi erőket túlságosan tiszteljük, emberi természetünket tagadjuk meg.
Uo. 24.;
A „primitív gondolkozás” nem egyszerű, sőt talán épp az a jellemző rá, hogy rendkívüli erőfeszítéssel űzi maga körül az ellenséges homályt…
Orvostörténet és szellemtudomány – Uo. 81.;
…a magasabb rendű, művészibb, arisztokratikusabb munkáért való küzdelem – a „minőség forradalma” – és a tömegek gazdasági boldogulásáért és kulturális emelkedéséért folyó küzdelem – a „tömegek forradalma” – egymás ellen nem játszható ki, és ha érnek, csak együtt érnek valamit.
6.; Uo. 104.;
A valóság sokágú, összetett, s csak összetett módszerekkel közelíthető meg. Az új fizika, amikor a jelenségek bonyolultságához alkalmazkodik, nemcsak ismeretet nyújt, de gondolatainkat is rugalmasabbá teszi.
A fizika átalakulása – Uo. 117.;
A vallás nekem nem istenlátás, hanem üdvösségügy. Nincs köze az elhivéshez és a hitvalláshoz; a világképtől megtisztított religio minél erősebb, annál némább.
Vallások – Uo. 148.;
…a beszéd szoktatta rá az embert a „rendszeres” gondolkozásra. A beszéd a gondolkozás munkavezetője; ő bökdösi a kulit, hogy ne ácsorogjon, és ő vigyáz, hogy követ pontosan illesszen kőre.
Szemelvények D. L. hátrahagyott írásaiból. Bevezetés a stilisztikába – Uo. 155.;
Ha az átlagember a beszéd jóvoltából értelmesebbnek látszik, mint amilyen, az értelmes ember az állat bajában osztozik, mert szellemének tartalma felülmúlja kifejezőerejét. Ezért irigyli az értelmes ember a matematikust és zenészt, aki kilophatta eszméit a nyelv jegyzőkönyvmódszere alól.
Uo. 156.;
Megvan, kiáltja az ember, ha kisüt valamit. Mi van meg? A megkönnyebbedés.
A szerkezet rendet lop a rendetlenbe; a nehezen számon tartható kulcsot ád, mellyel könnyen számon tarthatóvá válik. Egy mű szerkezetét fölismerni: ugyanaz az élvezet, mint egy problémát megfejteni, egy élcet vagy hasonlatot megérteni.
I. m. A szellemi élvezetről – Uo. 161.;
A testi élvezetet megelőző szorongást az élet mérte ránk; a szellemi élvezet szorongásait magunk vállaljuk.
Uo. 162.;
Amíg tudatlanok vagyunk, megbecsüljük embertársainkat, s dühösen vitatkozunk velük; mihelyt tudni vélünk valamit, gőgösek és elnézők leszünk, s ráhagyjuk, hogy beszéljenek.
Uo. 163.;
…vannak írók, akiket eléget a képességeiket meghaladó szerep, s vannak, akik képességeik javát sosem dobhatják egy hozzájuk méltó vállalkozásba.
Arany János – Uo. III. köt. 18.;
Annak, aki e kor legjobb vagy legalábbis legerkölcsösebb íróival foglalkozik, az a benyomása, hogy egy meszesgödörből húz ki kiálló kezek nyomán behányt halottakat. Egyet-egyet kihúz, s nem tudja, hányan vannak, akiknek a keze sem áll ki az égő mész alól.
1850 és 1880 közt a magyarság nem harminc évet, hanem három századot öregedett. Öregedett – bonyolultabb lett, és gonoszabb. Megvalósította Széchenyi reformjait, és kiirtotta magából Széchenyi szellemét.
A „Nyugat” elődei – Uo. 38.;
Szép az ékes beszéd, de hatalmas a dadogás is, mely a szó gyökereit szaggatja, s a nyelv alatt kezdi a fogalmazást. A szörnyetegekben a természet dadog; elvész bennük valami, s valami fölrémlik.
Ady Endre – Uo. 72.;
Viszonylagos, hogy ki mikor kezd el haldokolni; vannak, akik utolsó negyedórájukban is bizakodva szorítják hozzátartozóik kezét, s vannak, akik évtizedekkel haláluk előtt már koporsójukban feküsznek. A test elpusztul; agonizálni csak a lélek tud igazán.
A nyárspolgár vagy szenved, vagy örül, boldog vagy boldogtalan; Ady tudja, hogy boldogság és boldogtalanság nem ellentétek, hanem kiegészítik egymást; a halál elleni küzdelemben felbuzgó életerő: ez maga a boldogság, s ennek a boldogságnak a magassága csak boldogtalanságunk mélységével mérhető.
I. m. 82.;
Nem Gutenberg fojtja meg az irodalmat, hanem a fél-, negyed- és tized-írók.
Nephelokokkügi – Uo. 158.;
A keleti népek alkati betegségben szenvednek: hézagos a fejlődésük.
Közép-Európa. Tejtestvérek – Uo. 162.;
Kelet-Európa népköltészete aránytalanul különb a nyugatinál; több és gazdagabb. Ahol a nép beleszerveződik a nemzetbe, ott a népköltészet terméskövét belehordják a műköltészet székesegyházába, s a népköltészet csak kőtörmelék a falak tövén. Keleten azonban még óriási kőbányák tátonganak.
Uo. 163.;
A magyarságnak be kell bizonyítania, hogy nem szakítja szét a csontjain átsüvöltő változás. Az elkerült vagy tiszteletben tartott ázsiai tehetetlenség nem véd meg többé, helyt kell állanunk.
Mozgalom. Debreceni Káté – Uo. IV. köt. 10.;
A történelem népekben él, és népekben gondolkozik, népével az egyén földi halhatatlanságának is vége; semmiféle nemzetközi megváltás sem mentheti meg a rajtunk átszálló életet a jövőnek, ha a népnek, melyben atomok voltunk, magva szakadt.
A nagyság, mint maga az élet is, reménytelen, s a reménytelenségben, falhoz állított népek harcában van valami kétszerkettő fölötti remény. A történelem a tragikus életérzés csodája. Marathónnál a reménytelenség győzött.
Hogy állhat helyt a magvarság? Ki kell egyenesednie, és sorsa helyére szöknie.
Hogy egyenesedhet ki a magvarság? Hagyományai belső udvarára kell húzódnia, legjobb életnedveit kell fölszivattyúznia magába.
Uo. 11.;
Miben bízhatnak, akik helytállásra erőltetik a magyart? A lappangó jobbakban és a magyar nép aránylag érintetlen tömegeiben.
Uo. 13.;
Magyar író akarsz lenni? A jelszó: Petőfi!
Két újságcikk. Jelszó: Petőfi – Uo. 36.;
A sznob lebecsüli a helyet, amelyen él. Ez a lebecsülés jogos lehet mint ítélet, de nem lehet az mint magatartás. Országunk mint hely lehet elmaradt, szánalomra méltó, mint működésünk kijelölt helye minden terek közül a legfontosabb. A hely, amelyen világra jöttünk, éppúgy kötelez, mint a természet, amelyet világra hoztunk.
…a műveltség nem ünneplő ruha, amelyet hordani kell. A műveltség a helytállás segédeszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyverzete. Az a műveltség, amely csak műveltség, meddő és fonnyatag.
I. m. Sznobok és parasztok – Uo. 39.;
A magyar parasztságban szunnyadhat rendkívüli érték és tehetség; ezt az értéket munkával kell kibányászni, s a tehetségnek éppúgy meg kell járni a tehetségek kapaszkodóját, mint a nem parasztnak, s végül is nem a parasztság, hanem a képesség, készültség és munkabírás számít.
Uo. 40.;
A csoportok életének is megvan a maga archimedesi törvénye: mindenki csak annyi helyet foglalhat el a közéletben, amennyit nyom.
Egy különítményes vallomása – Uo. 42.;
…a magyarságnak vagy európai problémák megoldását kell magára vennie – vagy a maga problémáiban is alulmarad.
A magyar élet antinómiái, 3. sz. Az elszakított magyarság - Uo. 78.;
…a népéletet erős konvenciók kötik: szigorúbb a szokásjoga; a kézfogásnak éppúgy megvan a mozdulata, mint a szégyenkezésnek. A parasztélet alaptüneménye: a szigorú etikett.
A magyar rádió feladatai, 6. sz. Nemzeti önismeret – Uo. 94.;
A serdülőt a nagy összefüggések érdeklik. Milyen a világ, hogy érvényesülhet benn ő maga. Az ifjú kozmogónus és moralista: ami a képzeletét megfogja, vagy a világ rendje, vagy a példa hatalma.
I. m. 9. sz. Diákfélóra – Uo. 104.;
A mai ifjúságba beleoltott versenydüh alapjában nem hibáztatható. A görögök nagyságának épp az agonális, versenyző szellem volt állandó sarkalója. A mi célunk csak az lehet, hogy ezt a versenyző kedvet … minél magasabb ugrólécek és minél nemesebb célszalagok felé tereljük.
Uo. 105.;
Orvos vagyok, s mégsem vagyok nagy híve a szanatóriumoknak. Hónapokon, éveken át puhítják, kényeztetik a beteget mesterséges, paradicsomi körülmények közt, aztán visszaküldik az életbe, a nyomorba, robotba.
Népművelés, 2. sz. A nép Eötvös-kollégiuma – Uo. 123.;
…a katonaképzés elsősorban emberképzés: a hadi erényt közrefogó emberi erények iskolája. Ahhoz, hogy valakiből jó asztalos legyen, nem kell állandóan gyalulnia; szétnézhet a nagyvilágban, csiszolhatja az ízlését, forgathat lakásterveket, tanulmányozhatja az emberek szeszélyeit; a gyalut ez a sokféle tapasztalat olyasmire tanítja meg, amire az örökös gyalulás soha. Így van ez a katonaképzéssel is.
I. m. 4. sz. A bűvös Szandzsák – Uo.;
Mi, magyarok, ha tenni kell valamit, rögtön a nagy távolságokhoz menekszünk.
Két sors közt – Uo. 142.;
Idáig ha valaki feltűnően ostoba volt a maga szakmájában, az ember rögtön tisztelettel kezdett beszélni vele; biztosra vette, hogy a hivatalos Magyarország mögötte áll.
Lesz-e reform? – Uo. 146.;
Elhasznált, merevedő kultúrák a maguk erejéből sosem tudtak újrafoganni. Az új pénz a történelemben mindig új, elhasználatlan népet jelentett. A barbárok szerepe épp ez: ők hozzák az új pénzt; ők teszik lehetővé, hogy ami kifáradt, újrakezdődjék.
Magyarság és Európa. 2. f. – Franklin, Bp., 1935. 3.;
Művészetet és tudományt nem lehet csak valóságból csinálni. Egy festmény, mely csak a művészé, s nem a körülötte áramló világerőké is: halott. Egy tudományos felfedezés, mely nem tud nagy, kifejleni váró sorstörekvések eszköze lenni: kacat.
I. m. 3. f. – Uo. 51.;
A népek betegségei előtt nincs csalhat atlan kórjóslat. A sorsgyűrű zárt; de a bekerített sziget: még Szalamis. is lehet.
I. m. 7. f. – Uo. 137.
Nyelv, népköltészet, történelem – millió erecskén folyatták belénk a környező életet, s mi nem akarunk erről a tápláló életről tudni… Messze elmaradtunk a megismerésben; annyira, hogy az már nem csak szeretetlenség, de érdekeink ellen való tudatlanság…
Szavaikat, meséiket szívesen cserélgetik ezek a népek; a román nyelv szavainak nagy része szláv, a népköltészet rokon a finn tavaktól a görög szigetekig… Cseh tudomány, román költők: az ember úgy mereszti a szemét, mintha Venezuela drámaíróiról kérdenék…
Mi, Duna-népek, ott tartunk, ahol a háború előtt: itt élünk egy sorsközösségben, egymásról mit sem tudva. Igazán itt az ideje, hogy megismerjük tejtestvéreinket, akikkel egy sors száraz emlőjét szoptuk… A megismerés: megértés, a megértés: szeretet.
Népünk a népek társaságában él, s ahogy az egyén viselkedése is lehet társaságbeli vagy emberkerülő, a népek is vagy tudják, hogy kell viselkedni, vagy nem. Nagy nemzetek megengedhetik maguknak, kivételes körülmények között, hogy különcök legyenek. A kis népek sorsa, mint a kisembereké, társaságbeli szereplésüktől függ. Nem igaz az, hogy van az ország, amelyet kerítés vesz körül és van a külügyminisztérium, amely a kerítésen túllal érintkezik. Az egész népbe kell külügyi érzéket nevelni. A diplomácia csak ott lehet sikeres, ahol az egész nép társasérzéke segíti…
Emlékeztethetünk a közös múltra és a közös sorsra azzal, hogy e nagy terület népei közt az ősi kulturális nedvkeringést, nyelvészeti, néprajzi, művészeti téren kimutatjuk…
A valóság sokágú, összetett, s csak összetett módszerekkel közelíthető meg. Az új fizika, amikor a jelenségek bonyolultságához alkalmazkodik, nemcsak ismeretet nyújt, de gondolatainkat is rugalmasabbá teszi.
A szerkezet rendet lop a rendetlenbe; a nehezen számon tarthatóhoz kulcsot ád, mellyel könnyen számon tarthatóvá válik. Egy mű szerkezetét fölismerni: ugyanaz az élvezet, mint egy problémát megfejteni, egy élcet vagy hasonlatot megérteni.
Az életben ez a legtöbb, a helyes gondolkozás. Akármilyen nagy esze van valakinek, ha nincs helyes gondolkozása, az eszével is csak bajt csinál magának.
Aki gondolkozik, az egyszerűsít. Néha nevetséges, hogy nagy emberek hogy eltorzítják a dolgokat, miközben gondolkoznak.
