RIPPL-RÓNAI JÓZSEF (1861–1927) festő
RIPPL-RÓNAI JÓZSEF (1861–1927) festő
Nem állítom, hogy ecset és toll ugyanegy kézbe egyszerre nem fogható, de festő eddig csak olyankor szokott tollhoz nyúlni, ha gyenge piktúráját kellett vele erősítgetnie. Helytelenül, mert gyenge művészet nem szorul írott reklámra. Festő írjon a pemzlijével!
Emlékezései. Miért írok? – Nyugat, Bp., 1911. 5.;
Okos ember még nem akadt, aki művésztől és szép asszonytól tárgyilagosságot vagy azt kívánta volna, hogy magáról ne beszéljen.
Uo. 6.;
…minél nagyobb a kép, annál közelebb áll ahhoz, hogy ne lehessen jó.
I. m. A nagy pártfogó – Uo. 26.;
El kell dobni a mástól, bárkitől tanult technikai elméleteket, s a lehető legegyszerűbbre kell redukálni magát a technikát. Abból ált ez, hogy színeket egymásra semmi körülmények közt nem rakunk. Minden szín megvan a tubusban, csak ki kell venni belőle…
I. m. Élmények Neuillyben és Banyulsban – Uo. 57.;
…az ember – élete delének végén – sokat látott, s tán kifáradt szemével öntudatlanul is keresi a felfrissülést, s ezt a színgazdagságban találja meg…
Uo. 58.;
…a köztetszés – pedig igazság szerint ez adná az „érmeket” – tulajdonképpen az egyéniség, a különvalóság végét jelzi.
Uo. 63.;
A nőket a szerelem nemcsak érdekessé teszi, hanem meg is szépíti. A nő akkor szép igazán, ha boldog, és akkor boldog, ha érzi, hogy szeretik.
I. m. Pár szó egy nagy művészről – Uo. 66.;
…amint igaz, hogy szegénység a művész patrónusa, olyan igaz viszont az is, hogy pénz nélkül bajos művészetet csinálni.
Paradoxonnak látszik, de úgy van, hogy a gyengéken, a kompromisszumos művészeken keresztül barátkozik meg lassan a közönség az erősekkel, a jókkal. Mert bételik rajtuk…: Amit az ember nem ért, azt kineveti. Addig neveti, míg egyszer azon kapja magát, hogy amit előbb kinevetett, most arra esküszik!
Uo. 72.;
…a menykőcsapás szebb halált okoz, mint a lassú sorvadás.
I. m. Nyavalygások vagy sikerek? – Uo. 96.;
…érniök kell a dolgoknak, hogy érthetőbbek legyenek. Vagy még helyesebben: a dolgok várnak, míg az emberek megértése hozzájuk fejlődik.
Uo. 99.;
…a régiektől való különbözőségek csak művészibbé tehetik a művet a mai kor embere számára.
I. m. Idehaza – Uo. 156.;
…remélhetőleg most már hamarosan tele lesz Budapest és az ország nagyjaink emlékszobrával, s aztán szobrászaink is nyugodtabban alkothatnak egyéniségüknek megfelelőbb s igazi érzésükből fakadó művészetet.
Uo. 159.
