RODIN, AUGUSTE (1840–1917) francia szobrász
RODIN, AUGUSTE (1840–1917) francia szobrász
Mindenkor engedelmeskedem a természetnek, és meg sem kísérlem, hogy én parancsoljak neki. Egyetlen becsvágyam, hogy alázatosan hű legyek hozzá.
Beszélgetések a művészetrő. Összegyűjtötte: Paul Gsell. Franklin Társulat, Bp., 1924. 21. Farkas Zoltán;
…csakis szemének higgyen a művész.
Uo. 23.;
Mivel a művészet szépsége egyedül a jellem erejéből fakad, gyakran megesik, hogy mentől csúnyább valamely lény a természetben, annál szebbé válhatik a művészet által.
Uo. 28.;
A csúnya a művészetben az, ami hamis és mesterkélt, ami ahelyett hogy kifejező volna, inkább csinos vagy szép akarna lenni, ami erőltetett és negédeskedő … amiben nincsen igazság és lélek, minden, ami csak mímeli a szépséget és bájt, minden, ami hazudik.
Uo. 29.;
Kétségtelen, hogy a mesterség csak eszköz, viszont az a művész, aki elhanyagolja, nem érheti el célját, hogy az érzelmet, az eszmét tolmácsolja.
Uo. 51.;
A szépség mindenütt ott van. Nem rajta múlik, hogy nem tudjuk meglátni.
Uo. 59.;
A mai emberek félnek az igazságtól, és imádják a hazudozást. Az idegenkedés a művészet őszinteségétől még legintelligensebb kortársainkban is megvan.
Uo. 66.;
A festészet, szobrászat, irodalom, zene sokkal közelebb áll egymáshoz, mint az emberek általában hiszik. Mindegyikük az emberi léleknek a természettel szemben érzett érzelmeit fejezi ki.
Uo. 77.;
Szeressük az életet, már azért az erőfeszítésért is, melyet benne kifejthetünk.
Nyugodt derűre kell törekednünk. Így is még mindig elég keresztény riadalom marad bennünk az élet rejtelme előtt.
Uo. 107.;
A mai társadalomban a művészek, akarom mondani az igazi művészek az egyedüli emberek, akik foglalkozásukat kedvvel űzik… Legtöbb kortársunknak életéből, úgy hiszem, hiányzik a munka szeretete. Szívesen szabotálnak.
Uo. 110.;
Mennyivel boldogabb volna az emberiség, ha a munka nem váltságdíja, hanem célja volna életének!
Uo. 111.;
…a képzőművészet mesterei … mentül zseniálisabbak, annál hosszabb félreismertség vár reájuk.
Az emberekkel nem lehet büntetlenül jót tenni. De az emberi lelket gazdagítani vágyó csökönyösségükkel a művészet mesterei legalább azt kiérdemelték, hogy nevük haláluk után szent legyen.
Uo. 115.;
…ítéletet alkotni csak úgy lehet, ha egy időre félretesszük a művet, hogy elfelejtsük. Úgy kell aztán újra elővenni, és újra alaposan megnézni, hogy valóban tetszik-e.
Id.: Harsányi Zoltán: Rodin – Gondolat, Bp., 1974. 154.;
Hódoló tisztelettel szeressétek azokat a mestereket, akik előttetek jártak.
Maga a hagyomány parancsolja, hogy állandóan faggassátok a valóságot, és a hagyomány véd meg benneteket attól, hogy vakon hódoljatok akármilyen mesternek.
A művészet számára minden szép, mivel átható tekintete minden lényben felfedezi a jellegzetességet, vagyis a belső igazságot, amely a forma alól kitűnik. És ez az igazság a szépség maga.
A művészet érzelem. De az arányok, színek tudományában a leghevesebb érzelem is megbénul a kéz ügyessége nélkül.
Türelem! Ne számítsatok az ihletre! Ilyen nincs. A művész egyedüli értékei a józanság, a figyelem, az őszinteség, az akarat. A munkátokat becsületes munkásként végezzétek.
Uo. 264.
