RUSKIN, JOHN (1819–1900) angol esztéta, társadalomfilozófus és szociológus
RUSKIN, JOHN (1819–1900) angol esztéta, társadalomfilozófus és szociológus
Az az ember, aki nem nagy szobrász vagy festő, nem lehet építőművész. Aki nem szobrász és nem festő, az csak építőmester lehet.
Lectures on Architecture and Painting. 61. § Addenda – The Oxford Dictionary of Quotations. Oxford University Press, Ely Houses London W. l., 1968. 412. 23. sz. Molnos Lipót;
…e világon a legszebb dolgok a leghaszontalanabbak; például a páva és a liliom.
Velencze kövei. I. k. 2. f. XVII. § MTA Bp. 1896. 55. Geöcze Sarolta;
A képzőművészetben az ember keze, elméje és szíve együtt alkot.
The Two Paths. Lecture 11. – The Oxford Dictionary of Quotations. Oxford University Press, Ely Houses London W. l., 1968. 413. 16. sz. Molnos Lipót;
A munka öröm nélkül alantas. A munka szomorúság nélkül alantas. A szomorúság munka nélkül alantas. Az öröm munka nélkül alantas.
Time and Tide. Letter V. – The Oxford Dictionary of Quotations. Oxford University Press, Ely Houses London W. l., 1968. 413. 20. sz.
A pénz, ami a te zsebedben van, pontosan annyit ér, mint az a pénz, ami hiányzik felebarátod zsebéből. Ha neki nem volna rá szüksége, számodra nem volna értéke.
Unto this Last. Essay II. 27. § – The Oxford Dictionary of Quotations. Oxford University Press, Ely Houses London W. l., 1968. 413. 25. sz.
Míg régóta tudott és vallott dolog, hogy a szegény embernek nincs joga a gazdag tulajdonához; szeretném, ha az is tudott és vallott dolog lenne, hogy a gazdagnak nincs joga a szegény ember tulajdonához.
I. m. Essay III. 54. § – The Oxford Dictionary of Quotations. Oxford University Press, Ely Houses London W. l., 1968. 413. 28. sz.
Minden nagy művészet tárgya az emberi élet kiemelése vagy felmagasztalása – rendszerint mind a kettő…
Előadások a művészetről – Révai, Bp. 1924. 47. Éber László;
Amitől … leginkább őrizkednünk kell, az az aprólékos, noha kifogástalan felfedezések túlbecsülése…
Uo. 52.;
Nem festhetjük vagy énekelhetjük magunkat jó emberré; először jó embernek kell lennünk, mielőtt akár festeni, akár énekelni tudnánk, és akkor a szín és a hang tökéletesbíteni fogja bennünk mindazt, ami jó.
Uo. 73.;
Ameddig a szavak őszinteségből erednek, addig a nyelv művészete gyarapodóban van, mihelyt azonban külső szabályok szerint formálják és csiszolják, hanyatlásnak és pusztulásnak indul.
Uo. 74.;
…mindaz a szépség, amelyet valamely nemzet nyelve fölmutathat az illető nemzet legbensőbb lényének kifejezője.
Uo. 75.;
Aki maga nem dolgozik, nem képes számot adni magának a munkáról, mert nem tudja, mibe kerül; nem képes felismerni az igazi szenvedélyt, ha maga nem szenvedélyes, sem az ildomosságot, ha maga nem ildomos, és a jellem hibáinak vagy gyengeségeinek legcsekélyebb nyomait is csak úgy ítélheti meg, ha neki is ugyanazokkal a hibákkal kellett megküzdenie.
Uo. 77.;
…sok olyan dolog, amit az öntudat nyilvánulásának szokás tekinteni, nem egyéb hiúságnál…
Uo. 81.;
…kevés egyezés állapítható meg még érdemes művészek alkotásai és egyéni jellemük között is…
Uo. 82.;
…egy nép sem emelkedett a művészi tevékenység magasabb fokára, csak művelődésének oly korszakaiban, amelyeket gyakori, erőszakos, sőt szörnyű hibák mocskolnak be … a művészetben a tökéletesség elérése mai napig minden nemzetnél a romlás kezdetének pontos jele volt.
Uo. 83.;
Képzeljük el, hogy egy orvos, akihez teljes bizalommal vagyunk, azt mondaná valamelyikünknek, hogy életünkből már csak hét nap van hátra… Az a mód, ahogy ezt a hét napot eltöltenők, pontos mértéke lenne természetünk erkölcsi mivoltának… Úgy vélem … kevesen vannak … akik nem töltenék ezeket az utolsó napokat jobban, mint mindazokat, amelyek megelőzték őket.
Uo. 86.;
…az emberiség lényeges ösztönei: a rend szeretete és a jóság szeretete.
Uo. 88.;
…a mi korunk legfőbb hibái közé sorolom, hogy a felháborodás képességét meggyengítettük és elnyomtuk magunkban, úgyhogy nem kívánjuk és nem merjük a bűnöket igazságosan megtorolni.
Uo. 89.;
Minden igazi igazság … megbosszulja a bűnt, ahogy megjutalmazza az erényt. Csakhogy – és ebben tér el a személyes megtorlástól – az elkövetett rosszat bosszulja meg, nem a magunkon elkövetett rosszat.
Uo. 90.;
…tökéletes lesz az a nap, midőn minden ember meg fogja érteni, hogy a szentség szépsége épp úgy a munkában, mint a nyugalomban keresendő. Sőt még inkább a munkában, inkább erőnkben, mint gyengeségünkben…
Uo. 95.;
…a legkisebb sziklatöredék szemcsézésében, csillogásában, repedéseiben minden rendű és rangú erők tükröződnek vissza…
Uo. 104.;
…olyan országokban is volt művészet, amelyekben piszokban éltek az emberek, hogy Istent szolgálják, de sohasem volt olyan országokban, amelyekben piszokban éltek, hogy az ördögöt szolgálják.
Uo. 109.;
…a ruházat igazi művészetének mind a szegények, mind a gazdagok. büszkeségén és kényelmén kell alapulnia…
…az embereknek kívánniok kell, hogy lakóhelyeik a lehető legerősebben épüljenek, hogy csinosan 23. Uo. 113.;
bútorozva és elkészítve legyenek, és hogy szép helyre, napfénybe és jó levegőre legyenek helyezve, mindezt legalább épp úgy kiválasztván maguknak, mint ahogy a fecskék kiválasztják fészkük helyét.
Uo. 114.;
…nem lehet, hogy igazi erkölcs, boldogság és művészet legyenek egy olyan országban, ahol a városok … mint borzalmas fekélyek … himlő gyanánt terjeszkednek az ország testére, elemésztve azt. Kedves városok kellenek nekünk…
Uo. 115.;
…az ezután festendő képek ne legyenek többé rejtvények, hanem nyílt tanításai olyan dolgoknak, amelyeket másképpen nem lehet oly jól megmutatni…
Uo. 178.;
…az élet nagyon rövid lévén, kevés nyugodt óráját nem szabad rossz könyvek olvasásával elvesztegetnünk…
…sok könyvre egyikünknek sincs szüksége, de amelyekre szükségünk van, azok a legjobb papíron, tisztán nyomtatva és tartósan bekötve legyenek.
Szezámok és Liliomok. Előszó. 4. sz. – Franklin, Bp., 1911. Farkas Klára;
..:bármennyi hibát lelj vagy képzelj magadban, csak kettő az, amelynek fontos következményei vannak: a lustaság és a kegyetlenség.
I. m. 7. sz.;
Kevés dolog csodálatosabb előttem, mint az, hogy az öregek sohasem világosítják fel a fiatalokat ifjúságuk értéke felől.
…egy napod se múljon el anélkül, hogy magadat valamivel jobbá ne tetted volna; hogy ezt tehesd, először is járj végére annak, hogy mi vagy te most.
I. m. 8. sz.;
Legelőször is alaposan tanuld meg a főzés mesterségét, minden élelmiszernek jó és káros tulajdonságát, elkészítésüknek legegyszerűbb és legjobb módját…
I. m. 10. sz.;
Ismerd meg a hasznos szövetek tulajdonságait, s megfelelő áron mindig a kapható legjobbat vásárold.
I. m. 11. sz.;
…az a férfi nem élt igazi életet, ki nem tisztult meg egy nő szerelmében, kit nem edzett meg annak bátorsága, és nem irányított tapintata.
I. m. 20. sz.;
Minden könyv két osztályba sorozható: a ma és az örökkévalóság könyveire.
I. m. Szezámok 8. sz.;
Ha a könyv írója nem bölcsebb Önöknél, nincs is rá szükségük, hogy elolvassák; ha bölcsebb, sok tekintetben másként fog gondolkozni, mint Önök.
I. m. 13/a. sz.;
A modern nevelés legnagyobb részben arra képesíti az embereket, hogy helytelenül tudjanak gondolkozni minden elképzelhető fontos dologról.
I. m. 25. sz.;
…emberek lévén, jó, hogy érzelmesek vagyunk, sőt csakis annyiban vagyunk emberek, amennyiben fogékonyak vagyunk az érzésre, becsületességünk határozottan arányban áll szenvedélyeinkkel.
I. m. 27. sz.;
…nem állhat fönn egy nemzet pénzszerző csőcselék gyanánt: büntetlenül nem maradhat fenn – megvetvén irodalmat, megvetvén tudományt, megvetvén a művészetet, meg a könyörületet, a pénzre irányozva minden lelki tehetségét.
I. m. 31. sz.;
…a könyvek tulajdonképpeni olcsósága okos emberekkel is elfeledteti, hogy elolvasásra érdemes könyvet megvenni is érdemes.
Semmit sem ér a könyv, ha sokat nem ér; sem nem használható, ha ismét és ismét át nem olvashatjuk, jobban és jobban meg nem szeretjük; ellátva azt jegyzeteinkkel, hogy megtalálhassuk a szükséges helyeket, mint fegyvereit a katona a fegyvertárban, vagy egy háziasszony az ő éléskamrájában a szükséges fűszereket.
I. m. 32. sz.;
A „szabad kereskedelemről” ez volt valódi felfogásunk: „Minden kereskedelmet nekem!”
I. m. 34. sz.;
…osszák föl a földet tetszésük szerint, a fő kérdés kérlelhetetlenül ez marad: ki dolgozza meg? Röviden: ki végezze közülünk a többiért a nehéz és piszkos munkát, és mily fizetésért? Ki végezze a kellemes és tiszta munkát, és mily fizetésért?
I. m. Jegyzet a 30. §-hoz, 112.;
…a legrosszabb regény sem okoz akkora romlást, mint a hamis történelem, a hamis filozófia vagy a hamis politikai tanulmány. De veszélyessé lesz a legjobb regény is, ha izgató voltával érdektelenné teszi az élet rendes útját, és beteges vágyódásokat költ olyan haszon nélkül való jelenetek megismerésére, aminőkben részt sohasem kellene vennünk.
I. m. Liliomok, 76. sz.;
A nőnek, mint a közélet tagjának kötelessége: hogy az állam rendezésében, otthoniasságában és szépítésében segédkezzék.
I. m. 86. sz.;
Nincs háború a világon, nincs igazságtalanság, amelyért ne ti volnátok felelősök, ti asszonyok! Nem azért, mintha ti idéztétek volna fel, de mert meg nem akadályoztátok.
I. m. 91. sz.;
…az egyetlenegyszer is rosszul használt nagy értelmi erő: átok a világra örökkön-örökké.
I. m. 106. sz.;
…a valamennyiünkben meglevő mélységes közönyösség az életnek első nagy misztériuma; akadálya ez minden igaz belátásnak, minden erénynek.
I. m. 108. sz.;
…a művészetről nem kell beszélni.
Abban a pillanatban, midőn valaki valóban el tudja végezni munkáját, hallgatni fog róla.
I. m. 120. sz.;
…a legkitűnőbb emberi művészekben az értelem nem zárja ki az ösztönt…
I. m. 121. sz.;
Minden-egy napunk az Ítéletnek a napja… Azt hiszik Önök, vár az ítélet addig, amíg megnyílik a sírok ajtaja? Itten várakozik házaik ajtajánál – itt várakozik utcaszögleteiken…
I. m. 134. sz.;
Bármi legyen állásunk az életben, ha kötelességünket híven akarjuk teljesíteni, ezekben a válságos időkben először is saját szükségleteinkre oly keveset fordítsunk, amily keveset csak lehet, s másodszor, igyekezzünk annyi jó munkát végezni, amennyit csak bírunk, és mindazt, amit megtakaríthatunk, fordítsuk határozottan jó célokra.
…adj ételt a szegénynek, azután ruházd fel, azután adj neki hajlékot, végül szerezz neki gyönyörűséget a művészetek, a tudomány vagy egyéb szellemi foglalkozás által.
I. m. 135. sz.
