SCHULZ, BRUNO (1892–1942) lengyel író
…a közönséges könyvek olyanok, mint a meteorok. Mindegyiknek van egy pillanata, egyetlen szempillantás, amikor rikoltva felröppen, mint a főnix, lángot vet minden oldala. Ezért az egy pillanatért, ezért az egyetlen szempillantásért szeretjük őket továbbra is, amikor már hamuvá váltak.
Szanatórium a Homokórához – Apám tűzoltó lesz. Európa, Bp., 1969. 100. Kerényi Grácia;
…vannak dolgok, melyek egészen, végérvényesen nem tudnak megtörténni soha. Túlságosan nagyok, túlságosan pompásak ahhoz, hogy a történésben elférjenek. Csupán próbálnak megtörténni, próbálgatják a valóság talaját, elbírja-e őket. S legott hátrálnak, félve, hogy elveszítik integritásukat a megvalósítás fogyatékossága folytán.
A közönséges tények felsorakoznak az időben, fel vannak rá fűzve, mint egy cérnára.
…el a kezekkel az időtől, az idő érinthetetlen, az időt nem szabad provokálni! Nem elég nektek a tér? A tér az emberé, a térben kitombolhatjátok magatokat kedvetekre, bukfencezhettek, tótágast állhattok, csillagról csillagra ugrálhattok.
Nincs olyan szoba a világon, mely annyira be volna falazva, hogy egy … bizalmas ajtó ki ne nyitná…
A végzet … nem kerüli meg tudatunkat és akaratunkat, hanem bekapcsolja gépezetébe, éspedig úgy, hogy – akár egy letargikus álomban – megengedünk és elfogadunk olyan dolgokat, melyektől normális körülmények közt visszariadunk.