SZTRAVINSZKIJ, IGOR FJODOROVICS (1882–1971) orosz zeneszerző
SZTRAVINSZKIJ, IGOR FJODOROVICS (1882–1971) orosz zeneszerző
Nem szeretem az operát. A zene összeházasítható a gesztussal vagy a szöveggel, de mindkettővel egyszerre bigámia nélkül nem.
Daily Mail, 1913. február 13. Id.: Fodor András: Igor Sztravinszkij. Gondolat, Bp., 1876. 66. Fodor András;
Nem csak a szenvedély útján. lehet-e egy másik lény legbenső lényegébe behatolni? És vajon csökkenti-e a szenvedély a tiszteletet? A tisztelet mindig steril, sohasem válhat produktív hatóerővé. Az alkotáshoz dinamika, motor kell, s van-e erősebb motor a szenvedélynél?
Életem. Gondolat, Bp., 1969. – Uo. 96. F. Csanak Dóra;
Vége már annak az időnek, amikor én gazdagítani akartam a zenét, most már építeni akarom. Már nem azért harcolok, hogy kiterjesszem kifejező lehetőségeim körét, ehelyett inkább a zene valódi tartalmát próbálom elképzelni.
Úgy vélem, a tiszta ellenpont az egyetlen lehetséges anyag, amelyből valódi és időtálló zene kovácsolható.
Muzika, Varsó, 1925. 2. sz. – Uo. 126. Fodor András;
Kora ifjúságunkban túl nagy adagot kaptunk Beethoven műveiből, s ugyanakkor belénk sulykolták a híres „Weltschmerz”-éről, „tragédiájáról” és a hasonlókról szóló közhelyeket is, amelyeket száz év óta terjesztenek kötelezően a világmindenség egyik legnagyobb zsenijének kikiáltott zeneszerzőjével kapcsolatban…
Vigyázat! A modernség felett hamar eljár az idő!
Életem – Id. kiad. 127. F. Csanak Dóra;
A zene mint jelenség arra az egyetlen célra adatott nekünk, hogy rendet teremtsen a dolgok között, beleértve legelsősorban a rendet az ember és az idő között. Hogy ez a rend létrejöhessen, ahhoz szükségszerűen és kizárólag konstrukcióra van szükség. Ha a konstrukció megvan, és a rend létrejött, mindent megtettünk.
Uo. 131.;
A zene által felkeltett képzeteket nem lehet ,jobban megfogalmazni, mint ha azokhoz hasonlítjuk, amelyek az építészeti formák játékának láttán támadnak bennünk.
Uo. 132.;
…ha minden szabad, a legjobb s a legrosszabb egyformán, ha semmivel sem kell megküzdenem, akkor elképzelhetetlen mindenfajta erőfeszítés.
Gespräche mit Robert Craft. Mainz Zürich, 1961. – Uo. 135. Fodor András;
Csak elméleti szabadságra van szükségem. Adjanak nekem valami korlátozottat, olyan anyagot, mely munkámat annyiban szolgálja, hogy lehetőségeim körébe esik.
A fegyelem, az önként vállalt „feszesség” igénye a természetünkben van, s nemcsak a művészetben mutatkozik meg, de minden tudatos emberi cselekvésben is. A rend igénye nélkül nem jöhet létre semmi, s eltűnésével minden felbomlik.
…a fegyelem segíti a szabad kibontakozást, s csak a szabadságnak nyílt szabadossággá válását akadályozza meg.
Uo. 136.;
Amikor úgy látszik … mintha a zene kifejezne valamit, az csak illúzió, nem pedig valóság. Nem egyéb, mint járulékos elem, amit hallgatólagos megegyezéssel tulajdonítunk a zenének, ráragasztjuk, mint valami címkét, formulát: egyszóval köntös, amit megszokásból vagy tulajdonság híján lassanként összekeverünk a lényeggel.
Életem – Id. kiad. 172. F. Csanak Dóra;
A zeneszerzők kombinálják a hangjegyeket. Ez minden. Arról, hogy a világ eseményei miként és milyen formában érintik zenéjüket, arról nem az ő dolguk beszélni.
Dialogues and Diary (Robert Crafttel) – Uo. 194. Fodor András;
A szülőhely az életben a legfontosabb faktor.
Pohárköszöntő Moszkvában, 1962. október 1. – Uo. 244.;
…az ember mégis emlékezet által él, nem igazság által.
Expositions and Developments (Robert Crafttel) – Uo. 256.;
Poussin egész helyesen mondta, hogy „a művészet célja a gyönyörködtetés”. Nem mondta, hogy ez a gyönyörködtetés a művész célja, aki csak a létrehozandó mű követelményeinek kell hogy alávesse magát.
Poetics of Music, 4. f. – Cohen, J. M.–Cohen, M. J.: The Penguin Dictionary of Modern Quotations. Penguin, Harmondsworth, 1972. 221. 24. sz. Kristó Nagy István;
Az újítás csak akkor gyümölcsöző, ha kéz a kézben halad a tradícióval.
I . m. 5. f. – Uo. 25. sz.;
Az én zenémet legjobban a gyerekek és az állatok értik.
Observer, „Sayings of the Week”, 1961. október 8. – Uo. 32.;
Ahogyan „evés közben jön meg az étvágy”, úgy hozza meg a munka az ihletet, ha az nincs jelen kezdettől fogva. De nem egyedül az ihlet számít, hanem eredménye, maga a mű!
Életem – Régi muzsika kertje. (Vál.: Szabolcsi Bence.) Magyar Kórus, Bp., 1946., 110. Szabolcsi Bence.
