VAJDA JÁNOS (1827–1897) költő

Teljes szövegű keresés

VAJDA JÁNOS (1827–1897) költő
…semmi sem mulandó, minden
Csak ismétlés, elváltozás.
Gina emléke, XXVII. sz.;
Mindennek, ami itt remek volt,
Emléke, nyoma fönnmarad.
Ki mi nagyot tett, szépet gondolt,
Örökké él, mert egyre hat.
Ki festené való szinekben
Verőfényével a napot?
Uo.;
Tizenkettőt ver az óra,
Vigyázzatok házatokra.
Ártor és Ida, III.;
Minden szépség annyit ér csak,
Mire becsüli magát;
Ne add magad egy világért,
S többet érsz, mint egy világ.
Gyermekleányok emlékkönyvébe, I.;
Tanulj korán számot vetni;
De ha majd egykor szived ver,
Hallgass rá! – a zérusoknál
Valamivel több az ember.
Uo. II.;
Nem ért minket soha senki!
Amennyi a mi bajunk,
Csak úgy lehet elviselni,
Hogy magunk rá – kacagunk.
Költő barátomhoz, II.;
A nép, melynek dalaiban
Nagy, halhatatlan búja van,
Nem halhat meg soha!
Liszt Ferenchez;
Ez a világ, e földi élet
Mi más az ifjunak s a vénnek!
Előbb arany, utóbb csak talmi,
S a vége az, hogy meg kell halni…
Mákszemek. I.;
Szomorú-vigság földi létünk!
Csak akkor lettünk boldogok,
Amidőn éppen elvesztettünk
Egy földi paradicsomot…
I. m. II.;
Ledér pillangó a betelt vágy:
Hálátlan és hamar feled.
I. m. III.;
És csak egy
Az, ami bizonyos, kétségtelen,
S hajh! ép ez egy, ami kétségbeejt.
Az, hogy vagyok, leszek. Nem létezővé
Immár nem válhatok többé soha.
Ha volt öröktől fogva e világ,
Azt akkor senki nem teremtheté.
S ha volt öröktől fogva önmagától,
Örökké tartónak kell lennie.
…ha egyszer itt vagyunk, szeretnénk
Tovább maradni, és egyszerre fáj a
Halál és öröklét eszméje is…
Hiába, minden lehetséges itt, csak
Nem lenni nem lehet. Voltam, vagyok
Öröktől fogva, és leszek, parányi
Porszem, de egykoru magával az
Örök idővel…
E sír örökkévalósága csak
… felvonásköz ama nagyszerű
Drámában, melynek vége nincs, amelynek
Szerzője ismeretlen, és akit
Hiába hívunk, ő meg nem jelen…
E nagy világon semmi sincs örök,
Csak maga az egész, az egyetem,
Az idő és az anyagmennyiség.
Végtelenség;
…gyalázatfolt ég a napban,
Virágkehelyben ronda pók.
Nincs szemérem a csillagokban,
Zsibáru lett a szűzi csók.
A fellegekben amig jársz kelsz,
A virágot letépi más.
Mért nem tanultál Jupitertől?
Elég fényes példát adott:
Ismerve Európát, cselből
Előbb ökörré változott.
A kárhozat helyén;
…ismeretlen sirgödörbe’
Elalunni mindörökre…
S ott egyebet mit se tenni,
Csak pihenni, csak pihenni…
A vaáli erdőben;
Fukar királynál, ki csak gyüjtött
Országokat, kincset, babért:
Egy paradicsomból kiűzött
Mezitlen Ádám többet élt…
Életbölcselem;
Nem vész el innen semmi, semmi,
Csak ami nem birt megszületni.
…Az elszalasztott meddő óra
Nem fordul itten vissza jóra…
Kísértetek;
A könyvet? – annak két hibája van:
Hogy nem mulékony, nem haszontalan,
És ami fő, hogy olcsó is neki,
A dzsentri, polgár is megveheti.
Van itt, ki mondja büszkén: ő paraszt.
Hajh! e hazában ez az egy – igaz.
De hát nem volna itt már semmi ép?
Az nem lehet! Van, igenis, a nép.
A nemzet ős fájának törzse még jó…
Jubilate!;
Elmosódik emlékünkben
Minden bölcs irásunk, tettünk;
Csak az óra feledhetetlen,
Amelyben – elfeledkeztünk…
Albumba;
Nem nyers vitézség dönti a csatát:
Géppé fegyelmezett nagy sokaság.
Hangyák erénye, munka, szorgalom.
Kalmár a hős a világszinpadon.
A csatatér kockája voltaképen
Előre már a béke versenyében
Mindenfelé azok javára dől el,
Kik előkészitették jól a rőffel.
Ki a hazáért bőven ontod véred’,
Ne tudnál adni érte veritéket?
Én nemzetem …
bizván szertelen magadba,
El-elmaradsz. megkésel készakarva.
Lenni vagy nem lenni;
Hátha minden e világon,
Földi életem, halálom
Csak mese, csalódás, álom?…
Nádas tavon;
Csak egynek add át szerető szived’.
Lehetsz egész világé, ámde abból
Egészen semmi sem lesz a tied.
Emlékkönybe;
Tehetlen, véges minden gondolat.
Teremts magadnak egy istent magad,
S higyj benne buzgón, esztelen, vakon.
– A teremtésben nincsen irgalom…!
Elmúlt idő. II.;
Ember, mulandó, koldus vagy király,
Emeld föl és hordd magasan fejed!
Hős vagy, fenséges, mind, ki a halál
Gondolatát agyadban viseled!
Emléksorok;
Ha németek hozzánk tanulni járnak,
Magyar lányt keresnek gouvernantenak;
Csikós mulat vasárnap frakkot öltve,
Utolsó antiszemita kitömve;
'Nadrágszij, csáti bot, cigányok sátra,
Nemesség bibliája: ferbli kártya,
És – tisztesség nem eshetik kimondva
Rojtos gatya … kerülnek muzeumba:
Akkor telik be jós igéd, Széchenyi!
Dicsőség, boldogság lesz itten élni…
Credo.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem