VELDE, HENRY VAN DE (1863–1957) belga építész, festő, iparművész
VELDE, HENRY VAN DE (1863–1957) belga építész, festő, iparművész
Ha valaki egyszer megváltoztatja az embereket – akár jó, akár rossz
irányban –, egyúttal az utcákat és házakat is megváltoztatja; az ízléstelenség foka, amelyet fokozatosan elértünk, világosan megmutatja, milyen mélyre süllyedtünk.
irányban –, egyúttal az utcákat és házakat is megváltoztatja; az ízléstelenség foka, amelyet fokozatosan elértünk, világosan megmutatja, milyen mélyre süllyedtünk.
A művészet szintézise – A szecesszió. (Vál. és szerk.: Pók Lajos.) Gondolat, Bp., 1972., 217. Nagy Géza;
A falusi utca sokkal közelebb áll a jellegzetesen tiszta szépséghez, mint a városi utca – éspedig egyszerűen azért, mert minden ház, minden tárgy élesebben kiemelkedik, minden csupa ízlés, sőt gyakran csupa művészi érzék. Mindkettő azonban, úgy látszik, csak a parasztok és halászok öröksége. Nekünk, sajnos, csak a hagyomány tetszik benne – közel az idő, amikor a parasztok is a hagyomány mesterséges jellegére áhítoznak majd.
Uo. 218.;
A művészet az élet csodálatos dísze. Nem lehet más, mert minden művészet lényege: a díszítés. Zene és költészet a nyelv dísze, a járásé a tánc. A festészet és a szobrászat viszont a gondolatok dísze – üres falakra vetítve.
Az élet dísz nélkül nem valódi élet, amint a kolostorokban folyó élet sem az, hiszen ott a nők és férfiak természetes rendeltetésük örökös tagadásában tengetik életüket.
Uo. 219.;
…csak a hanyatlás korának eszménye követelheti meg, hogy lelkünk üdvössége kedvéért mondjunk le az életről, amelynek egyetlen reménysége a halál, hogy a világ minden igazságtalanságát elkerülendő, kezünket összetéve vagy imára kulcsolva várjuk ki, míg halálunk után egyszer majd mindnyájan egyenlők leszünk.
Uo. 220.;
…a díszítmény nem öncélú valami, hanem magától a tárgytól, annak formáitól és vonalaitól függ, megfelelő helyét az organisztikus egészben nyeri el.
Amit én akarok – Uo. 228. Ifj. Tálasi István;
Szeretem a gépeket, e teremtményeket, melyek felsőbbrendű megtestesülései a szellemnek.
Amo – Uo. 245. Nagy Géza;
A díszítőművészet csupán azoknak a törvényeknek van alávetve, amelyeket a maga összhangra és egyensúlyra törekvő célja megszab. Nem kíván ábrázolni semmit. Rendelkeznie kell azzal a szabadsággal, hogy nem ábrázol; enélkül nem létezhet.
Az új díszítmény – Uo. 232.
