VETŐ JÓZSEF (1910–1977) újságíró
VETŐ JÓZSEF (1910–1977) újságíró
A baj az, hogy mire az ember a húsosfazékhoz kerül, már rendszerint kénytelen diétán élni.
Megfigyeltem, hogy alkoholistának azt nevezik, akinek nincs elég pénze rá, hogy naponta pezsgőtől vagy whiskytől legyen spicces.
Csak az számít, amit a vendégek már a kapu előtt mondanak rólad.
A humor elérkezett oda, hogy ma kétféle vicc van: 1. ami ismerős; 2. ami ismerősnek hat.
A humorista a nyelvet nem ápolja, hanem kiölti.
A sikernek sok apja van, a kudarc mindig árva.
Házvezetőnő az a nő, aki meghatározott bérért végzi el a háztartási teendőket. Aki ingyen végzi, azt feleségnek hívják.
A legelső, amit a gyerek megtanul az iskolában, az az, hogy mennyi zsebpénzt kapnak a többiek.
Van kritikus, aki félti rossz hírét.
Semmi sem bosszant úgy sok mai fiatalt, mint az, hogy megértik.
Bizonyos korában az ember már nem élességet kíván a fényképésztől, hanem jóindulatot.
Amikor a felszólaló azt mondja, hogy „talán nem tévedek”, ezen azt érti, hogy „erre mérget vehettek, pupákok”.
Sokat olvasok a dohányzás ártalmairól. Ideje lenne felhagyni az olvasással.
Jó szerkesztő az, aki elsőrendű cikket tud íratni harmadrendű szerzőkkel.
Utáljuk a beképzelt embereket, főleg, ha van okuk a beképzeltségre.
Az újságíró noteszából – Népszabadság, 1977. november 2. 9.
