ZOLA, ÉMILE (1840–1902) francia regényíró
ZOLA, ÉMILE (1840–1902) francia regényíró
Jól elintézték a munkás azzal, hogy most már szabad: igen, szabadon éhen dögölhet, s él is ezzel a jogával. Attól még, hogy szabadon szavazhatnak mindenféle nagyszájúra, akik aztán szépen meghizlalják a saját hasukat, s annyit se gondolnak a munkások nyomorával, mint a széttaposott cipőjükkel, attól bizony még nem kerül kenyér az asztalukra.
Germinal, 3. r. 1. f. – Európa, Bp., 1959. 131. Bartócz Ilona;
…ez a század nem ér véget egy másik forradalom nélkül, s ez már a munkások forradalma lesz…
Uo.;
Milyen könnyen győzne a forradalom, ha a hadsereg egyszerre a forradalom ügye mellé állna! Nem kellene más, csak az, hogy a kaszárnyákban a munkás meg a paraszt visszaemlékezzék származására! Ez az a nagy veszedelem, ez az a szörnyű eshetőség, melynek gondolatára is megremeg a polgárság!
I. m. 6. r. 1. f. – Uo. 354.;
Sosem lesztek méltók a boldogságra, míg bármit is birtokolni akartok, a burzsoázia iránti gyűlöletetek meg kizárólag abból a dühödt vágyból fakad, hogy ti lehessetek burzsoák az ő helyükben.
I. m. 3. f. – Uo. 373.;
…a forradalom szüntelenül megújul…
I. m. 7. r. 6. f. – Uo. 483.;
Mi tagadás, a jelenlegi társadalmi rendszer hosszú ideig tartó virágzását annak az individualista elvnek köszönheti, melyet a versengés és az egyéni érdek a termelés megújulásának állandó ösztönzőerejévé tesz. Vajon a közös gazdaság versenyezhet-e valaha is ezzel az ösztönzőerővel, és vajon milyen eszközzel tudja felszítani a dolgozó ember termelőtevékenységét, ha egyszer kihal a nyerészkedő szellem?
A pénz. 1. f. – Szépirodalmi, Bp., 1962. I. köt. 52. Bajomi Lázár Endre;
…a sajtó hatalom.
I. m. 4. f. – Uo. 157.;
Ó! A földbirtok! Ez éppúgy elavult, mint az ócska falusi batár. A földbe befektetett egymillió mellett éhen lehet halni, de ugyanennek a tőkének a negyedrészéből meg lehet élni, ha kedvező vállalkozásokba fektetjük.
Uo. 165.;
Olyan furcsák a nők: néha azzal szórakoznak, hogy feláldozzák magukat.
I. m. 5. f. – Uo. 209.;
Éppen a lopott pénz hozza a legnagyobb hasznot.
Uo. 229.;
…hány olyan nő van, aki beletörődik abba, hogy férjét meg kell osztania vetélytársnőjével! Milyen gyakran diadalmaskodik a mindennapi gyakorlat a maga boldog egyszerűségében a teljes és osztatlan birtoklásra való féltékeny törekvésen!
I. m. 7. f. – Uo. II. köt. 5.;
…a vetélytársak évszázados gyűlölete … egyenlővé teszi a hercegnőt a teheneslánnyal, ha nincs rajtuk ing.
Uo. 17.;
…a pénz a jövendő nemzedék növekedését serkentő trágya.
Uo. 31.;
…talán üzérkedés nélkül nem lennének nagy és gyümölcsöző vállalkozások, mint ahogyan gyermek sem születnék kéjvágy nélkül.
Uo. 32.;
Az üzlet üzlet.
I. m. 12. f. – Uo. 237.;
…a zsidók ugyanolyan emberek, mint mi. És ha különállók, ez csak azért van, mert kivetették őket.
Uo. 259.;
Jaj, az élet öröme, hát létezik egyáltalán más öröm? Más, mint az. ábrándtalan, gyalázatos erejű, de örök reménységgel égő életé!?
Uo. 276.;
A műalkotás nem más, mint a természetnek valamely egyéniségen át szemlélt része.
Proudhon és Courbet – Émile Zola válogatott művészeti írásai. Képzőművészeti Alap, Bp., 1961. 37. Lengyel Géza;
…a legcsekélyebb új igazság sem mutatkozhatik meg, anélkül hogy haragot és gúnykacajt ne keltene.
Az 1886. évi Salon – Uo. 54.;
A mesterek mesterek maradnak… Akik meghatározták egy korszak fejlődését, megmaradnak iskolájuk romjain is.
Festészet – Uo. 177.;
A regényíró megfigyelő és egyben kísérletező.
Le roman expérimental – Dupré, P.: Encyclopédie des Citations. Comité de Rédaction sous la présidence de Fernand Keller. Éditions de Trévise, Párizs, 1959. 2722. sz. Molnos Lipót.
