ANTALL JÓZSEF (1932–1993, politikus)

Teljes szövegű keresés

ANTALL JÓZSEF (1932–1993, politikus)
Nem feltétlenül tartom hibának, ha valakinek változtatnia kell politikai felfogásán. Egyszer mindenki megváltoztathatja ezt erkölcsi vagy politikai opportunizmus nélkül: ám ha többször teszi, ez már gyanús. Főként ha ez mindig egybeesik az érdekeivel és a rendszerváltozással.
… ha nem tudjuk összefogni a népi-nemzeti mozgalom, a polgári demokrácia és az agrárdemokrácia közép felé húzó erőit a kereszténydemokráciában megnyilvánuló irányzatokkal, akkor érdemtelenek leszünk a világ és utódaink megbecsülésére. Fogadjuk meg Eötvös József intelmeit, a demokráciát nem kimondani, hanem organizálni kell. Ha nem így lesz, akkor nem is kell hozzá az új Rákosi Mátyás szalámiszeletelő művészete, hanem a csináld magad mozgalom keretében elvégezzük ezt magunk is.
Konrad Adenauer, De Gasperi és Robert Schumann, akik mint kereszténydemokrata politikusok elkötelezték magukat a jogállamiság mellett anélkül, hogy feladták volna a szociális célokat, miközben a liberális elem és a piacgazdaság is a nyugati kereszténydemokráciák értékévé vált.
Mi mást jelentett Petőfi, Arany János és az az irodalmi népiesség, mint azt, hogy le kell nyúlni a nép mély gyökeréig, és a megújhodásnak onnan kell jönni, a nemzeti ujjászületésnek a nép mély rétegeiből kell felemelkednie, onnan kell erednie.
- Németh László, Illyés Gyula, Bibó István és mások. E nevek hallatán világossá válik, hogy ez a népi-nemzeti gondolat sohasem lehet antidemokratikus, sohasem állhat szemben a parlamentáris demokrácia gondolatával, sohasem viselhet el valamiféle diktatúrát.
… a népből, a népi kultúrából, a népnyelvből kell mindig megújhodnia az országnak… Az európaiságra való törekvés ennek része, mivel az európaiságra sem lehet másképp törekedni, csak saját népi kultúránk ápolásával, a tehetségeknek a nép köréből való felemelésével. Csak a nép képes mindig új és új forrást adni a megújhodáshoz. Erre elég bizonyíték ezer év magyar történelme.
A mai politikai gondolkodásban a nemzeti gondolkodás alapvető kérdés, erről meg vagyok győződve. Ezért van olyan jelentősége annak, hogy ezt a gondolkodásmódot a nemzeti sorskérdésekről – a népi íróktól kezdve Bajcsy-Zsilinszky Endréig – az európaiság gondolatvilágával együtt meg kell őrizni.
Azok, akik a népi-nemzeti értékeket akár az egyik, akár a másik oldalon el akarják szigetelni a nagy európai szellemi és politikai áramlatoktól, nemcsak ártanak neki, hanem történelemhamisítást is végeznek.
Az ország kritikus geopolitikai helyzete miatt belekényszerítettek bennünket szövetségekbe, háborúkba, amit a magyar nép nem érzett magáénak, amit nem akart megvívni, de amit kénytelen volt megtenni… Levert szabadságharcokkal, büszke nemzeti forradalmakkal akartuk mindig megmutatni igazi szándékainkat, és amikor cserben hagytak bennünket, magunkra maradtunk. Belekényszerültünk olyan államkeretekbe és politikai szövetségekbe, amelyek logikus következményeként a rossz oldalára kerültünk. S akkor még utána büntetésben részesültünk.
A magyarság önmérséklettel és bölcsességgel veszi tudomásul az új Európa követelményeit, és ezért betartja a helsinki és a párizsi megállapodásokat, amelyekben lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról, de azzal, hogy minden kisebbségnek, így a magyar kisebbségek minden tagjának is meg kell kapnia az emberi és kisebbségi jogokat.
Nincs Varsói Szerződés, nincs KGST, és mégis csak egy szép esemény, hogy ma nekem kellett délután felszólalni a Parlamentben, mert Horn Gyula azt akarta, hogy vitassuk meg és a kormányt kérjék fel arra, hogy a NATO-ba lépjünk be. Nagyon visszafogottan válaszoltam… Én már akkor a NATO híve voltam, amikor 1949-ben megalakult. Tanítványaim százai tanúsíthatják, hogy a NATO-ról térképen tartottam nekik előadást 1955-től addig, amíg hagytak tanítani… Elsőként mentem el ebből a térségből Brüsszelben Wörner főtitkárhoz a NATO és Magyarország ügyéről tárgyalni.
… ne azt kérdezze senki: mit várhat Magyarországtól, hanem arra gondoljon, hogy mit tehet Magyarországért.
… – régi érdekcsoportok tartanak össze. Úgy érzik az ellenzéki múlttal rendelkezők, hogy olyan falba ütköznek, amelyet nem tudnak áttörni. Ez a probléma fennáll a diplomáciai szolgálattól a külkereskedelmi képviseletekig, a kormányzati vagy önkormányzati szervektől a vállalatokig, szövetkezetekig.
A magyar történelem során szinte minden évszázadban elkobzott tulajdonok és megváltozott tulajdonviszonyok voltak jellemzőek. Hol van itt a megállás, és hol az igazság?
Aki úgy látja, hogy a környezetében minden változatlan, változtasson!
… ha valaki évekig nem végzi megfelelően a munkáját, az ne próbáljon a politika paravánja mögé bújva hőst játszani, s így palástolni egyéb emberi hibáit.
Ebben az országban lassan már mindenki hős. Akit az ócskapiacon adócsalásért elkaptak és megbüntették, az ma politikai ellenállót igyekszik csinálni magából.
Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy Magyarország olyan geopolitikai helyzetben van és volt, hogy a nemzetnek mindig a válságok túlélésére kellett berendezkednie. Ez a túlélés nemzete, ars poeticánk az, hogy hogyan tudjuk biológiailag a lehető legkevesebb veszteséggel, morális sérüléssel átvészelni a válságos időszakokat.
Akadtak közösségek, ahol a változást akaró embereknek be kellett lépniük a pártba, hogy kiszoríthassák azokat, akik komolyan gondolták a kommunista ideológiát, s hogy kiszoríthassák azokat, akik tönkre akarták tenni a környezetüket.
… a börtönben eltöltött időt ne tekintsük a múltbéli érdemek egyetlen mércéjének.
Az európai jobboldali diktatúrák is úgy omlottak össze Spanyolországban, Portugáliában, hogy a változások előtte nem érintették a tulajdonviszonyokat. Nálunk viszont a tulajdonviszonyokat át kell alakítani, teljes körű változásra van szükség a termelési- és termékstruktúrában.
Az a baj, hogy a magyar társadalom nem eléggé mobil. Nálunk, ha valaki egy élet verítékes munkájával Ózdon vagy Komlón felépítette a házát, akkor nem akar és persze nem is nagyon tud onnan elmozdulni. Pedig a fejlődéssel együtt jár az is, hogy régiók emelkednek ki, míg más régiók tönkremennek, s a társadalomnak képesnek kell lennie követni ezeket a nagy változásokat.
A demokrácia, a jogállamiság, a szociális piacgazdaság, megfelelő érdekvédelmi rendszer kialakítása – ez az, ami egy társadalmat működtetni képes.
Az élő szellemi hagyaték Válogatta: Vigh Károly. Magyar Nemzet 1996. II. 13.; Id. Takács László. Magyarország, 1990; 51-53; Id. Népszabadság 1992. máj 2.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages