KLEE, PAUL (1879–1940, svájci festő)
KLEE, PAUL (1879–1940, svájci festő)
A gyermekkor az álom volt, hogy valaha mindent elérhetek majd. A tanulás kora- kutatás mindenben, a legapróbban, a legrejtettebben, jóban és rosszban. Aztán egyszerre megvilágosodik valami az ember előtt, és elindul egy irányba.
Olyan akarok lenni, mint az újszülött. Hogy semmit se tudjak Európáról, éppen semmit. Hogy ne ismerjek semmilyen képet, megfosztva minden lendülettől, mint a kezdet kezdete …
Minél iszonyúbb ez a világ (amilyen a mai), annál absztraktabb a művészet, s csak egy boldog világ teremthet evilági művészetet.
A művész … nem tesz mást, mint hogy összegyűjti és tovább vezeti azt, ami a mélyből feltör. Se nem szolgál, se nem uralkodik, csak közvetít.
Ha munkáim olykor a primitívség benyomását keltik, akkor ez azzal az eljárásommal magyarázható, mellyel mindent néhány fokozatra vezetek vissza. Csupán takarékosság ez, szóval a végsőkig professzionális felismerés, szóval épp az ellenkezője az igazi primitívségnek.
Oto Bihalji Merin: Huszadik századi művészportrék. Újvidék, 1969. Ács Károly.
