MAURIAC, FRANÇOIS (1885–1970, francia regényíró)
MAURIAC, FRANÇOIS (1885–1970, francia regényíró)
… ha az ember nagyon mélyre jutott, szüksége van rá, hogy elődei közül felelőssé tehessen valakit.
Keveset mondunk, ha azt állítjuk, az ájtatosság nem bizonyít semmit: egyes esetekben s némely embernél a legrosszabbat jelenti.
… gyáva vagyok – és gyakran megtörténik, hogy minden bűnünktől éppen ez ment meg bennünket.
Bármilyen súlyos titkokat rejtsen is egy élet, nem lephet meg olyanvalakit, aki ismeri az embereket. De már ez is sok: nem lepheti meg azt, aki ismeri saját magát – ez elég.
Amikor előre kitervelünk valamit, azt hisszük, az események majd engedelmeskednek is akaratunknak, de amikor üt az órájuk: idegen, ellenséges arccal jelennek meg, rájuk sem ismerünk.
Vannak olyan előző szomorúságok, amiket hirtelen gyönyörűségnek érzek, amikor valami új szerencsétlenség zuhan rám.
Fekete angyalok. Bp., é.n. Illés Endre.
