MOHOLY-NAGY LÁSZLÓ (1895–1946, festő, fényképész, művészpedagógus)
MOHOLY-NAGY LÁSZLÓ (1895–1946, festő, fényképész, művészpedagógus)
Az alkotás kényszerében éppen az az etikusság, hogy az alkotó a benne fölhalmozódott értékeket nem akarja magának megtartani, hanem át akarja azokat adni az embereknek.
A gépre szükségünk van. Minden romantika nélkül. A felhőkarcoló valóban egészségtelen és nem utánozandó építkezés, de a siklókat, darukat, víztornyokat, amik ugyanennek a konstrukciós szellemnek zseniális alkotásai, mi is vállalhatjuk. Az alkotások abszolút értékét nem ronthatják le az illető társadalmak uzsorás visszaélései. Ami rossz, az nem a gép, hanem a mai társadalmi berendezkedés.
A fotográfia feltalálása az ábrázoló, másoló kép kánonját felrobbantotta. A festészet mint „színátalakítás” a naturalizmus óta öntudatlanul a szín, s annak törvényei és elemei hatáslehetőségei után kutatott. Minél inkább előtérbe kerül ez a probléma, annál ritkábban lettek az izmusok másoló, ábrázoló tendenciái.
… minden izmus egy vagy több művész többé-kevésbé egyéni módszere, amely gyakran minden szándék nélkül is mindig a régi kép elvetésével kezdődik, hogy az optikai kifejezésnek új ismerete s új gazdagsága jusson érvényre.
A konstruktivizmus. Válogatta és szerkesztette: R. Bajkay Éva. Gondolat, Budapest, 1979.
