MORAVIA, ALBERTO (1907–1989, olasz író)
MORAVIA, ALBERTO (1907–1989, olasz író)
Mi szükség van arra, hogy húst egyen az ember? Én is húsból vagyok és az én húsom nem is nagyon más, mint ezé a kecskéé… Mit tehet az róla, hogy állatnak született, és nem tud gondolkodni, és nem tudja megvédeni magát?
A nácikkal szemben mindent szabad: nekik szabad hazudni, őket szabad elárulni, sőt, ha lehet, meg is szabad őket ölni. Miért, te mihez kezdenél egy mérges kígyóval, egy tigrissel, egy dühöngő farkassal? Biztos keresnéd a módját, hogy akár erőszakkal, akár ravaszsággal, de ártalmatlanná tedd.
… az mindig öröm, ha a szeretteinknek jól megy a soruk, és jól élnek.
Az unalom az én szememben pontosan a valóság elsorvadásának, megfogyatkozásának vagy beszűkülésének következménye.
… a gazdag embert a végzet körmönfont módon a vagyonához köti, és hiába mond le anyagi lehetőségeinek kihasználásáról, még ezen az elhatározásán is érezni a pénz nyomát.
… valamennyi gondolatunk eredetét, a legésszerűbbét is valami homályos érzelmi mozzanatban kell keresnünk. Érzelmeinktől pedig nem szabadulhatunk meg oly könnyen, mint gondolatainktól: a gondolat felötlik, aztán eltűnik, de az érzelem megmarad.
A nők aszerint rosszak vagy jók, hogy szeretnek-e vagy sem; ez tudott dolog.
…általában mindenki unatkozik, aki a vallással foglalkozik. Ki tudja mennyire unatkoznak az emberek a templomban? Nézd csak meg őket, majd meglátod, hogy kivétel nélkül halálosan unatkoznak.
Nem vagyok gazdag; csak akkor tudhatom meg, hogy szeretek-e gazdag lenni, ha gazdag leszek. Előbb ki kell próbálnom, csak utána mondhatom meg, hogy jó-e?
Az emberiség két nagy csoportra oszlik: egyrészt azokra, akik a leküzdhetetlen akadály láttán gyilkolni szeretnének, másrészt azokra, akik ugyanebben az esetben meg akarják ölni magukat.
Az asszony meg a lánya. Bp., 1975. Gellért Gábor. Az unalom. Bp., 1969. Zsámboki Zoltán.
