SZENT-GYÖRGYI ALBERT (1893–1986, orvos biokémikus)
SZENT-GYÖRGYI ALBERT (1893–1986, orvos biokémikus)
Századokon át az volt az emberek fő gondja, milyen lesz az élet a halál után. Úgy látszik, ma először arra kell válaszokat keresnünk, milyen lesz az élet a halál előtt.
Legtöbb társadalmi intézményünk főleg a saját érdekeit szolgálja, s közben úgy tesz, mintha azt a célt szolgálná, amelyért létrejött.
Többségünkben még ott lappanganak a jóérzés csökevényei – nem szeretünk ölni. A katonák ebből könnyen kigyógyítanak bennünket: olyan helyzetbe hozzák a vonakodót, hogy csak két rossz között választhat – ölni fog, vagy őt ölik meg, és itt már csak az életösztöne vezetheti.
Lincoln szerint a legegyszerűbben és legolcsóbban úgy szabadulhatunk meg egy ellenségtől, ha megbarátkozunk vele. Miért nem barátkozunk mi is előbb az ellenségeinkkel?
A politikus a következő választásra gondol; az államférfi a következő nemzedékre. Az emberek a legjobb politikusokra szavaznak, aztán csodálkoznak, hogy rossz államférfiakat kaptak.
Azt szokták mondani – és nem minden ok nélkül –, hogy „aki megérti a helyzetet, az rosszul van informálva”. Ez a megállapítás akár a visszájára is fordítható: „aki jól tájékozott, az nem értheti meg a helyzetet.”
Még maga a tiszta igazság is magasabb szintre emeli az életet, bár semmire nem lehet felhasználni. Gyakorlati szempontból igazán mindegy volt, hogy a Föld kering-e a Nap körül, vagy a Nap kerüli-e meg a Földet. Ennek ellenére Galilei és Kopernikusz felfedezései magasabb szintre emelték az emberi létet.
Szerintem a mai fiatalok egyik legcsodálatosabb vívmánya, hatalmas erkölcsi bátorságának jele az, hogy vissza tudták adni a legerősebb emberi érzés, a szexuális vonzódás tisztaságát és méltóságát.
… tudásunkban hézagok, fehér foltok vannak, amelyekbe a tudományos kutatás jelenleg képtelen behatolni.
A „megértés” számunkra azt jelenti, hogy már korábban is tapasztaltunk valami hasonlót.
A jelenlegi orvosi gyakorlat féloldalas. Olyan sokat foglalkozott a betegséggel, hogy közben elvakult, és megfeledkezett az egészségről.
A kutatás: látni, amit mindenki látott és arra gondolni, amit még senki sem gondolt.
Az élő állapot. Bukarest, 1973. Mészáros Károly, Tóth Miklós, Szabó T.E. Attila; Az őrült majom. Bp., 1989. Szabó Elek; Az anyag élő állapota. Bp., 1983. Gervay Judit.
