WALCOTT, DEREK (1930–, trinidadi költő, drámaíró)
WALCOTT, DEREK (1930–, trinidadi költő, drámaíró)
… nem bírom nézni, ha nemzetek sírnak.
Jobb ha dzsungel lakja az agyat
mintha gyökértelen beton, …
mintha gyökértelen beton, …
Létezik egy eltemetett nyelv, és minden egyénnek megvan a maga szókincse, a versírás folyamata pedig egyidejűleg feltárás és önmagunk felfedezése.
A nélkülözésben is rejlenek erények, és ezek egyike kétségkívül az, hogy megment a magasröptű középszerűség zuhatagától – mivel manapság a könyveket többnyire nem alkotják, inkább újraírják.
Ha valaki így szól, te még nem vagy igazi város vagy igazi kultúra, ezt kell felelni neki: csakugyan nem a te városod vagy nem a te kultúrád vagyok.
Az utazó nem szerethet, mivel a szeretet helyben maradás, az utazás pedig mozgás.
… a nagy írók gyakran elkövetik azt az ostobaságot, hogy megpróbálják elfojtani az eredetüket …
A világ történelme, amelyen természetesen Európa történelmét szoktuk érteni, a törzsek közti háborúságok, az etnikai tisztogatások története.
A Karib-tenger nem idill, legalábbis nem a bennszülötteknek.
Eljöhet az a reggel, amikor a kormányok nemcsak azt kérdik, mi történt az erdőségekkel és az öblökkel, hanem azt, mi történt egy egész néppel.
A szerencsés utazó. Bp., 1993. Várady Szabolcs, Rakovszky Zsuzsa.
