WIGNER JENŐ (1902–, magyar származású amerikai fizikus)
WIGNER JENŐ (1902–, magyar származású amerikai fizikus)
… ha az ember mosolyog valakin, az nem jelenti azt, hogy nem szereti és nem tiszteli őt.
… nem a gyorsaság a legfontosabb a tudományos létben. Az elkötelezettség, az érdeklődés, az akarat valamit igazán megtudni és megérteni.
… minden új találmány – akár ez, akár az – kétfélére alkalmas. Nemcsak jóra, nemcsak rosszra, hanem mind a kettőre.
… az energia kérdése egy fontos, de nem a legfontosabb emberi kérdés. Az energiaszolgálat a testi kérdések között is csak az egyik igen-igen kicsike kérdés. Én véletlenül tudom, hogy Amerikában mennyi a nemzeti jövedelem, mekkora részét fordítják arra, hogy energiát hozzanak létre: a 2 %-át. De ha elfogyna az energia, az nagy katasztrófa lenne. És ezért az atomenergia nagyon fontos. Óriási mennyiségű energia áll rendelkezésünkre.
Én nem tudom, mit értenek „atomkor” alatt. Azt remélem, hogy egy emberi korba fogunk lépni, hogy mindig több lehetőség lesz az emberi értelem, az emberi érzelem, az emberi boldogság fokozására és kielégítésére. Ez igazi probléma.
Igaz, hogy élelem nélkül nem élhetünk. Igaz, hogy az energia nagyon megkönnyíti az életünket és elveszi némely gondunkat. De ez csak egy kis része annak, ami a boldogsághoz kell. Gyakran attól fél ma az ember, főleg Amerikában: ha túl könnyű az élet, annak is megvannak a hátrányai, mert az ember nem tudja, mit kezdjen az életével, milyen cél felé törekedjen.
Azt hiszem, a régi találmányok jelentősége az emberiség számára sokkal nagyobb, mint az új találmányoké. A gőzgép fölfedezése, az ágy fölfedezése, a kerék, a kocsi, a taliga fölfedezése-sokkal nagyobb jelentőségű volt; a búza fölfedezésének a jelentősége az emberiség számára sokkal nagyobb volt, mint a mai felfedezéseké. A mai felfedezések jólétet és gondtalanságot biztosítanak, amik bizony szép dolgok, de hát mégsem az a jelentőségük, mint amikor megszabadultunk attól, hogy éhezzünk, amikor megszabadultunk attól, hogy a kövön aludjunk.
… amit az ökonómusok, a nemzetgazdászok úgy hívnak, hogy haszon: az, amit levezettek a tudományból, nagyobb volt, mint a befektetés. Arkhimédész föltalálta a parittyát. És ez talán kifizette magát. De általában véve Arisztotelész, Platón – luxus volt. Newtontól kezdve a tudomány nem volt már luxus, hanem hasznos művelet volt. És talán ez az oka, hogy azóta számítják tudománynak.
Kérem, ma nagyon divatos azt mondani, hogy a tudomány elrontja az embereket. Hogy lehetővé tesz gyilkosságokat olyan mértékben, ahogy ez azelőtt nem volt lehetséges. Én az ellenkezőjét vallom, mert tudom, hogy például az amerikai törzsek egymás legyilkolását nem vették rossz néven, ez nem volt bűn. Ma ezt mindenki bűnnek tartja. Ma, ha egy nemzetet kiirtanak – és bizony ez megtörténik ma is –, legalább bűnnek tartjuk. És ez a tudomány eredménye.
Nem az eszközt kell hibáztatni, hanem a fölhasználót. … És nem azt a tudóst, aki lehetővé tette az újfajta íjat, hanem azt, aki használja.
… keserű dolog, hogy 30 év előtt sokkal nagyobb részét ismertem a fizikának, mint ma ismerem. Ez bizonyos mértékig határa a tudomány fejlődésének, és határa annak is, hogy mennyire vonzó dolog. Kevésbé vonzó dolog a fizika egyhuszonötöd részét megtanulni, mint a legnagyobb részét megtanulni.
… minden-minden tudományos eszközt meg kell tanulni használni. A számológép használatát még nem tanultuk meg eléggé más célokra, mint adatközlésre, adatösszegyűjtésre. Lehet, hogy egy pár év múlva megtanuljuk.
Sokszemközt tudósokkal. Kardos István tévésorozata. MRT-Minerva, Budapest, 1974.
