Bács-Bodrog vármegye. Földvára s un. római sáncai a IX.sz.-ban már álltak. A XI.sz.-ban két várszerkezet létesül itt, amely a XII…
Bács-Bodrog vármegye. Földvára s un. római sáncai a IX.sz.-ban már álltak. A XI.sz.-ban két várszerkezet létesül itt, amely a XIII.sz.-ban vármegyékké alakult át /a déli volt Bács, az északi Bodrog/. A XIV. sz.-ban szorgalmas magyarok népes és gazdag területe a belterjes gazdálkodást elősegítő sűrű csatornahálózattal, halastavakkal, Bács városában pénzverővel. Majd megindul az iszlám barbárok elől menekülő szerbek befogadása. 1514-ben - az immár jelentősebb szerbség részvételével - a Dózsa-féle parasztháború egyik színtere. 1526-ban az iszlám itt a teljes magyar lakosságot kiirtja. 1542-1677. szept. 11. között a szegedi szandzsák hat „nahije”-je /a bajai, szabadkai, bácsi, zombori, szegedi, titeli/ között oszlik meg a vármegye területe. 1699. dec. 14-én a vm. - Pétervárad-sánc a későbbi Ujvidék szh.-lyel újjáalakul. 1706 után a kuruc-szerb csatározások pusztítanak el ismét mindent. Területén 1712. 12-től két vm. működik: Bacs és Bodrog. Az 1699 után felállított Tiszai HÖRV-be sorozták a HÖRV 1750-i felosztásáig - ekkor részben a Tiszai Koronauradalom néven kerületté lett; 1729-ben aztán Bodrog vm. működése megszűnik. 1751-ben az addig volt Tiszai HÖRV-ből Martonos Ókanizsa, Zenta, Ada, Mohol, Szenttamás, Bácsföldvár, Turia helyekből a Tiszai Kamarai Kerület alakult, 1848-ig. 1750-től Titel, Lok, Mosorin, Gardinovac, Vilova és Zsablya helyekből megszervezik a Csajkás kerületet; amelyhez 1763-ban Csatalja, Szentiván, Goszpodince, Csurog és Felső-Kovil; 1800-tól Gyurgyevó; 1801-től Nádalja is csatlakozik. 1772-ben MO-ba visszakeb.; neve 1785-1790 között Bács megye; de a későbbi titeli és zsablyai jj. 1765-1873 között a péterváradi ezred alá sorolt zlj. /a Csajkás-kerület/ külön részei; a déli Bács és az északi Bodrog vm.-ket az 1802:VIII.tc. egyesítette; az 1785-1790 közötti Bács me. a IX. temesvári ker.-be osztva; 1849-1860 között az egyidejűleg felállított Szerb Vajdaság és Temesi Bánságban két /a zombori s az újvidéki/ kerület között megosztva; 1920. jún. 4-én /az 1921:XXXIII.tc. kel/ 5/6-od része - Szabadka, Zombor, Újvidék thj. valamint Magyarkanizsa és Zenta rt. városokkal - az SHS királysághoz elcsat. MO-on maradt Bodrogi részek változatlanul Bács-Bodrog vm. néven /szh. Baja/; 1941. máj. - 1944.között a teljes vm. MO-on ismét Zombor szh.-lyel. - A vm. végleges helyneveit 1904. jan. 11-én /a 124818-IIc-BM sz.rd.-tel/ állapították meg.
