Bihar vármegye. A IX.sz.-ban a Bihar hegységben már kővár állott, amelyet az itteni pannonszlávok Bihar-nak neveztek el. A XI.sz.…
Bihar vármegye. A IX.sz.-ban a Bihar hegységben már kővár állott, amelyet az itteni pannonszlávok Bihar-nak neveztek el. A XI.sz. elején a már akkor is Bihar vm. élére kir-i várispánt állítottak. Területe nagyrészt egybeesett az 1876-ban kialakított Bihar vm.-vel - a Sárrét, Csökmő és Margitta környékének kivételével. Viszont idetartozott Debrecen és Bánffyhunyad környéke /a pannonszláv helyneveket Komádi, Zsadány, Okány, Zomlin, Panasz ksg.-ek tartották fenn nevükben/. 1241-ben a mongol MO-nak eme hatalmas és gazdag vm.-jét is - várával együtt - elpusztította. 1242-1526 között már Várad, Palota, Körösszeg, Sólyomkő s a fenesi Bélavára épült ki jelentős erősségekké. Várjobbágyai valamennyien folyamatosan nemességet kaptak. Közben a királyi vm.-ből Bihar is nemesi vm.-vé alakult át. 1300 után délszláv vezetők alatt - megjelennek a vm.-ben a románok; eleinte pásztorkodnak, majd a XVI.sz.-tól falvakat is alapítanak. 1474-ben török rablók Váradig portyáznak el. 1556-1598, majd 1606-1660 között Bihar vm. és Várad átm. az ERD-i fejedelemséghez tartozott. 1660. aug. 27-én Várad, s ei. Szalonta, Szentjobb, Papmező és Sólyomkő vára török kézre kerül; nemessége a Szilágyságba v. ERD-be költözni kényszerül. 1686-ban az utóbbi 4 vár, 1692-ben Várad is felszabadul. Bihar vm. azonban néptelen lett. 1704 után a császáriak zsarolják a kurucok által Debrecenből igazgatott vm.-t. 1711-1779 között a váradi püspök - aki a mocsárvidékbe szorított protestán magyarok helyett az olcsóbb bérű román parasztságot telepíti birtokaira - egyben Bihar vm. főispánja is lesz. Végülis fellépésével a vm.-beli nemesség jut adm. szerephez. A pénzéhes püspökök pereskedése a város fejlődését fél évszázadra vetették vissza. 1723-ban már működött a vármegye; 1785-1790 között /a későbbi Hajdú vm. területével együtt/ a VII. Nagyváradi-kerületben. 1849-1860 között két részre volt osztva: 1/ Délbihar me., 2/Északbihar me. - majd ismét az 1723-i állapot /Északbiharhoz 1854-1860 között a korábban Szabolcshoz elcsatolt területek + a Hajdu-városok és a Tisza folyó közti területek + Érkenéz + Nyíracsád - és pusztáik - tartoztak/; területét az 1876:XXXIII, 1877:I.tc.- ek állapították meg a közig.- reform során; 1920. jún. 4-én /az 1921:XXXIII.tc.-kel/ e területnek 3/4-ed része + Nagyvárad thj. város vmszh. a ROM kir.-sághoz átcs. - 1/4-ed része MO-on maradt s változatlanul önálló maradt /Berettyóújfalu szh.-lyel/. 1940. szept. 6. - 1944. szept. között északi 1/3-a /Nagyvárad thv.-sal, a vmszh.-lyel/ átm. MO-hoz, majd a ROM kir.-sághoz visszacsat.; 1944 után Hajdu me.-vel összevonva Hajdu-Bihar me.-ként szerepel /Debrecen szh.-lyel/. Végl. helységneveit 1910-ben a 39264/1909 BM sz.rd. állapította meg.
