Budafok
Budafok. PPSKk. vm. biai j. 390403–VII., 2317 kh, 10954 m, n. /Promontor, Promontoriu, Promontórium, Promontory; + Kelenvölgy + Kutya-villa + Macska-csárda./ Pm.Tb.Td.; Vá. 53 + Vmh. Budafok-Déli-vasút 410 + Vmh. Budafok-MÁV 53 + Budafok-Albertfalva 10a + Budafok-Belváros Vmh. 40 + Vmh. Budafok-forgalmi-tp. + Budafok-Háros 10 + Vmh. Budafok-várócsarnok + Budafoki elágazás Vmh. 6a; Há. HGE: Pincemesteri Tanfolyam /mk. 1901/; Borközraktár és Borértékesítő Rt.; Budafok és Vidéke Takarékpénztár /1897/; Budafoki Fa- és Építőanyagkereskedelmi Rt.; Budafoki Polgári Bank Rt. /1924-1942/; Budafoki Villamossági Rt.-tp; Első Magyar Cartonlemezgyár Rt. telepe /1923/; Naxos Csiszolóárugyár Rt. /1904/; Unio Magyar Általános Gyufagyár Rt. /1895/; Önsegélyző-Egylet-Hitelszövetkezet; Jalics-féle Pincészet /1862/; Palugyay Borpalackozó főtelepe /Pozsonyból áthelyezve 1922-ben/; OMGE Budai Pince-Egylete /1877/; Hangya Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete Budafoki Pincészete /1916/; Reiter János-féle Braxatoria /serfőzde 1716-1786/; Haggenmacher Henrik Sörgyára /1873/; Törley József Pezsgőgyára /1882/; Keglevich István gr. Konyakgyára /1883/; Czuba-Durozier és Társa Konyakgyára /1884/; Francois Lajos és Társa Pezsgőgyára /1886/; Vasvári és Klein-féle Nyomda /1898/; Herz Adolf-féle Budafoki Zománcozott Edénysajtoló- és Fémárugyár /1904/; Schmidl Sándor és Fia Alexin Zsirművek /1906/; Lorilleux Nyomdafestékgyár /1907/; Gschwindt Szesz-Élesztőgyár Rt. telepe /1909/; Atlas Asbestcementpalagyár Rt. /1913/; Takler István Szeszfőzdéje /1916/; Promontor Ecet-, Borecet- Konzervgyár Rt. /1921/; Budafoki Tégla- és Agyagárugyár Rt. /1920/; Wappler Ágoston Tejüzeme /1920/; Belatiny Artúr Pezsgőgyára /1921/; Budafoki Fonó- Szövő és Vattagyár Rt. /1921/; Lanaria Posztógyár Rt. /1924/; Skót-Magyar Kereskedelmi Rt. Hűtőháza és Baromfi-tp.-e /1922/; Tőkés és Timár Papírgyár /1922/; Wein Lenszövőgyár /1925/; Budafoki Vízvezetéki Rt.; Francia Baromfitenyésztő Rt.; Kaszinó; Filmszínház; Budafoki Járványkórház /1910/; Anya- és Csecsemővédő Intézet /1921/; Napközi otthon s Bölcsőde /1926/; Budafoki Mentőállomás /1927/; Budafoki Szépítési Egylet /1893/; Polgári Tűzoltóság /1897/; Budapesti Általános Munkásegylet és Betegsegélyző Egylet Budafoki Csoportja /1881/; Olvasó és Munkásbetegsegélyző Egylet; Földmunkások Önképzőköre /1901/; Budafoki Munkás-Dalkör /1906/; Munkásotthon /1912/; Budafoki Cipészmunkások Termelőszövetkezete /1919. máj. 11./; Budafoki Színkör /1919. máj./ Budafoki Gyermekbarát Egyesület /1922-1934/; Budafoki Munkáltatók Szövetsége; Pincemesteri Tanfolyam /1901/; Budafoki Szent István Gimnázium /1937-38/; Promontori Dalárda /1863/; Budafoki Zeneegyesület /1905/; Budafoki Munkás Dalkör /1900 után - legálisan 1911-től/; Budafoki Zeneiskola /1913/; Budafoki Polgári Olvasókör /1908/; Budafoki Atlétikai Footbal Club /BAFC 1902-1907/; Budafoki Ifjusági Kör /BIK 1910/. */Az egykori római telep helyén 1698 után fokozatosan újratelepítették. 1714-től a ráckevei uradalom részeként neve még Promontor /1886-ig/. Mint ksg. 1739-ben keletkezett, Savoyai kastélya 1736-ból. 1819-ben neve átm. Promontorium-Csepel volt, a ráckevei uradalom falvaként. 1100 kh szőllőgazdaságát 1880-ban az orsz. filoxeraveszedelem elpusztította; előmozdítva egyben a helység lendületes ipari fejlődését. 1918-tól Hárossziget kt. Szigetszentmiklós-tól átcs. /Budafok területe ekkor 2316 kh 1242 ö-re emelkedett/. 1922. júl. 22-én a biai j.-ból a közp.-i j.-ba /szh. Bp./ átcs.; 1927. jan. 1-jétől rt., majd 1929. júl. 1-jétől megyei városi rangra emelkedett; 1950-től + Budapest =BUDAPEST./
