DEBRECEN
DEBRECEN. thj. város 700400–VIII., 166287 kh, 92729 m. /Debreczen, Debreczin, Debreczinum, Debretin, Debrezin; + városkerületek /1910-ben: Hatvan, Péterfia, Csapó, Kossuth, Varga, Piac/ + Álomzug + Apafája, + Balogh tp. + Bánk + Barcsai-tp. + Bekecs-tp. + Belső-Gut p. + Biharit p. + Bojer tp. + Boldogfalvai kert + Bozzai tp. + Csapókert + Cserepes csárda + Csigekert + Cuca v. Czucza + Debreceni Monostor + Ebes + Elep + Emerich-tp. + Fancsika + Ferenczjózsef-út + Gazdasági tanintézet + Geréby-tp + Haláp + Halápicsárda + Halasi-tp. + Hatvanutcai kert + Homokkert + Hortobágyi csárda v. Kilenclikuhidi csárda + Hortobágyi ménesek + Istenföldje + Kadarcsi + Kadarcsi csárda + Kolónia + Kishegyes + Kondorosi érpart + Köntöskert + Kösélyszeg + Látóképi csárda + Légszeszgyár-tp. + Libakert + Macs + Majorsági földek + Márton-tp. + Márton Kálmán-tp. + Máta + Móricz-tp. + Nagycsere + Nagyerdő + Kodár + Nagyhegyes + Nagyhortobágy + Nagy József tp. + Nagy Imre tp. + Nyulas + Nagygút + Ohat + Olajütő + Ondód + Pacz + Pallag v. Parlag p. + Patai tp. + Postakert + Seres-tp. + Sestakert + Sétakert + Simonyi-út + Szabados-tp. + Széchenyi-kert + Szalámi gyári tp. + Szepes + Szotyori-tp. + Téglás-kert + Telegdi sósfürdő + Téglavető-tp. + Toczó-érpart + Toczóskert + Turáskert + Ujkert + Vargakert + Vecsei-tp. + Vekerd p. + Vénkert + Külsőgút + Kiszelemér + Kismáté + Nagymáté + Zám + Zelemér + Medgyesi csárda + Morgói csárda + Nagyhortobágyi csárda + Gályás csárda + Kishortobágyi csárda./ Ph.Tb.Td.; Vá-Td. 38, 151, 146, 154, 155, 156, 363, 363a + Vmh. Vérvölgy 104. őrh. 38 + Vmh. Ebes 38 + Vmh. Ondód 107. őrh. 38 + Vmh. Debrecen-Ujföld 4. őrh. 38 + Vmh. Debrecen-Kondoros 6. őrh. 38 + Vmh. Nagycsere 38 + Vmh. Haláp 38 + Vmh. Debrecen-Vásártér 151, 154 + Vmh. Debrecen-Baromvásártér 151, 154, 363, 363a + Vmh. Nyulas 3. őrh. 151 + Vmh. Debrecen-Csapókert 114. őrh. 146 + Vmh. Pallagpuszta 117. őrh. 146 + Vmh. Látóképicsárda 2. őrh. 154 + Vmh. Macs 154 + Vá. Nagyhortobágy 154 + Vmh. Gyökérkút 14. őrh. 154 + Vá. Ohat-Pusztakócs 154, 150 + Vmh. Nagymajor 1. őrh. 150 + Vá. Szepestelegi-Sósfürdő 155, 156 + Vmh. Salétromutca 363, 363a + Vmh. Külsővásártér 363, 363a + Vá. Nagyerdei-elágazás 363, 363a + Vá. Gazdasági Akadémia 363, 363a + Vmh. Pallagi-keresztezés 363 + Vá. Pallag 363 + Vmh. Dombostanya 363 + Vmh. Honvéd-Sátortábor 363a + Vá. Debreceni-Nagyerdő 363a + Vmh. Nagyerdő hv-megálló 363a + Vmh. Debrecen-Erdőőrilak 363a + Vmh. Állami Méntelep 151. Hatósági szervek: Honvédkórház /mk./; Katonai Hadkiegészítő Kerület /csk. illetékes: Hajdú vm. + Bihar vm. székelyhidi, derecskei, margittai és érmihályfalvai j.-ainak területére/; Katonai Helyőrség /csk. 7. hue/; Katonai Első folyamodású Helyőrségi Biróság /cs./; Városi Közkórház; 3.sz. Honvéd gye. /mk./; 2. sz. Honvéd hue. /mk./; Honvéd Csapatkórház /mk./; VIII.sz. Csendőrkerületi Törzsállomás /illetékes: Hajdu, Bihar, Békés, Arad, Szabolcs és Szatmár vm.-k területére - mk/; Állami Gyermekmenhely /mk./; Közjegyzői Kamara /kir. - illetékes: a debreceni, máramarosszigeti, nyíregyházai, szatmárnémeti, szolnoki és zilahi kir. tvsz.-ek területére/; 12. sz. Felmérési Felügyelőség /mk./; Kataszteri Helyszinelési Felügyelőség /mk./; Erdőfelügyelőség /mk./; Állami Méntelep /mk./; Gazdasági Felügyelőség /mk./; 7.sz. Állategészségügyi felügyelő /mk./; Gazdasági Akadémia /mk. 1868/; Vegykisérleti Állomás /mk./; Dohánytermelési Kisérleti Főállomás /mk./; Gazdasági Munkásközvetítő /mk./; Államépítészeti Hivatal /mk./; Magyar Államvasutak IV.sz. Üzletvezetősége /mk. 1868/; Pénzügyigazgatóság /mk./; Fővámhivatal /mk./; Dohányáru-raktár /mk./; Dohánybeváltó Felügyelőség /mk./; Dohánybeváltó Hivatal /mk./; Dohánygyár /mk./; Adóhivatal /mk./; Tankerületi Főigazgatóság /mk./; Nevelési Tanfelügyelőség /mk./; Tisza István Tudományegyetem /mk. I. Református hitoktatási, II. Jog- és Államtudományi, III. Orvosi és IV. Bölcsészettudományi karokkal - 1918/; Állami Főreáliskola /mk. 1873/; Női Kereskedelmi Tanfolyam /1897/; Zenede /1861/; Zenekonzervatórium /1900/; Állami Bábaképző Intézet /1896/; Siketnémák Intézete /1903/. Gazdasági szerverek: Alsó-Nyirvidéki Vizlecsapoló Társulat /1892/; Első Magyar Répacukorgyár Rt.; Hortobágy-Berettyóvidéki Belvizszabályozó Társulat /1878/; Adriai Biztosító Társulat Debreceni Vezérügynöksége; Agrikultúra Kereskedelmi Rt. /1914/; Alföldi Borkereskedelmi Rt. /1924/; Alföldi Hordógyár Rt. /1909/; Alföldi Takarékpénztár /1872/; Állatkereskedelmi és Mezőgazdasági Rt.; Alsószabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat /1845/; Általános Vállalati Rt.; Angol Királynő Szálloda Rt.; Arany Bika Rt. /Városi vendéglő 1908/; Avasszatmári Gőzfürész- és Falepárló-Rt. /1910/; Balog Dávid Fakereskedelmi Rt.; Bankegyesület Rt. /1906/; Bank- és Váltóüzlet Rt. /1911/; Belvárosi Takarékpénztár Rt. fiókja; Bérházépítő Rt.; Bocskai Vasöntőde Motor- és Gépgyár Rt.; Cipőkereskedelmi Rt. /1916/; Csáthy Ferenc Egyetemi Könyvkereskedés és Irodalmi Vállalat Rt. /1805/; Dávidházy Kálmán Könyvkötészet és Dobozgyár Rt. /1911/; Debreceni Angol-Magyar Szállítmányozási Rt. /1924/; Debreceni Bank Rt. /1909/; Debreceni-Belvárosi Takarékpénztár /1911/; Debreceni Ecetgyár Rt. /1923/; Debreceni Első Lámpabél- és Szalagszövőgyár Rt.; Debreceni Első Takarékpénztár /1846/; Debreceni Fa-és Érckoporsógyár Rt. /Homokkert/; Debreceni Faipar Rt. /1907/; Debreceni Gazdák Bankja Rt. /1910/; Debreceni Gőztéglagyár Rt. /1907/; Debreceni Hajlított Butorgyár és Fakereskedelmi Rt. /1918/; Debreceni Hitelbank Rt. /1894/; Debreceni Ingatlanértékesítő Rt. /1927/; Debreceni Ipar- és Kereskedelmi Bank /1869/; Debreceni Kereskedelmi Rt. /1911/; Debreceni Kenyérgyár Rt. /1912/ Debreceni Kereskedelmi Rt. /1910/; Debreceni Kölcsönös Segélyző-Egylet mint Szövetkezet /1883/; Debreceni Közraktár és Kereskedelmi Rt. /1886/; Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár Rt.; Debreceni Műkőgyár Rt.; Debreceni Pénzváltóbank és Zálogkölcsön Rt. /1878-1942/; Debreceni Terményárúraktár és Gyáripar Rt. /1886/; Debreceni Textilkereskedelmi Rt. /1928/; Debreceni Textil-Művek Rt. /1907/; Debreceni Trágyagyár Rt. /1909/; Debreceni Vásárpénztár Rt. /1925/; Debreceni Vas- és Rézbútorgyár Rt. /1905/; Debrecen-Nyirbátori HÉV /1906, 1911/; Debrecen-nyirbélteki keskenyvágányu HÉV /a „Zsuzsi vonat”/; Debrecen városi Takarékpénztár /1906/; Debreceni Cukorgyár Rt. /1870/; Debreceni Helyi Vasút Rt. /1886-kezelésében a nyírbélteki iparvasút - megsz. 1978-ban/; Del-Ka Cipőkereskedelmi Rt. fiókja; Egészségügyi Műszaki Vállalat /1911/; Egyesült Kefegyárak Rt.; Első Debreceni Gőzcukorgyár Rt.; Első Debreceni Mészhomokkő-Téglagyár Rt. /1911/; Első Élesdi Mészégető Rt. /1910/; Építőipari és Lemezárugyár Rt. /1912/; Erzsébet Malom Rt. /1907/; Fahidi Testvérek Rt. /1926/; Füszer- és Gyarmatárú Rt. /1904-1943/; Füszerkereskedelmi Rt. /1911/; Gazdák Sütődéje Rt. /1912/; Gazdasági Takarékpénztár /1910/; Gebauer Károly Fémáru Első Hazai Érc-, Fakoporsó- és Gyászkocsigyár Rt. /1910/; Hermes Árukereskedelmi Rt. /1937/; Hortobágy Téglagyár Rt.;Hungária Üzemfelszerelési és Árukereskedelmi Rt. /1924/; Ingatlant Értékesítő Rt. /1910/; Kaba-Nádudvari HÉV /1904/; Kiss Testvérek Bőrgyára Rt. /1928/; Kontsek Géza Kereskedelmi Rt. /1783/; Köntösgáti Téglagyár Rt. /1911/; Kőolajipar Rt.; Közgazdasági Bank Rt. /1891/; Kuczik Gábor utóda - Debreceni Magyar Szalámigyár és Husipari Rt.; Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt. /1911/; Magyar Általános Hitelbank /1867/ fiókja; Magyar Autóforgalmi Rt. /-1943/; Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. fiókja; Magyar Földbirtok és Mezőgazdasági Ipar Rt.; Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége /1901/ fiókja; Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank fiókja; Magyar Nemzeti Bank /1924/ fiókintézete; Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadó Rt. /1919/; Magyar Országos Takarékpénztár fiókja; Magyar Szabadalmazott Patkógyár Rt.; Magyar Tarmac Rt. /1912/; Mandel Ernő Banküzlet Rt. /1923/; Merinói Posztókereskedelmi Rt. fiókja; Műjég- és Szikvizgyár Rt. /1910/; Nagymagyaralföldi Bank Rt. /1910/; Osztrák-Magyar Bank /1878/ fiókintézete; Rex Gyógyszervegyészeti Gyár és Gyógyáru Kereskedelmi Rt.; Rosenberg Albert özvegye és fiai Szállító és Raktározási Rt. /1911/; Rövidáru Nagykereskedelmi Rt. /1911/; Steaua Magyar Kőolaj Rt. fiókja; Stern József és Testvére Kefegyár Rt.; Szánvölgyi Faipar Rt. /1909/; Ipartestületi OKH-szövetkezet; Takarék- és Hitelszövetkezet Rt. /1874/; Takarékosság Kereskedelmi Rt. /1931/; Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt. /1920/; Tiszántúli Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet /1923/; Tiszántúli Mezőgazdasági és Kereskedelmi Rt.; Unió Kereskedelmi Rt.; Waldmann Albert Borkereskedelmi Rt.; Várad-Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. /1910/; Városi Takarék és Hitelintézet Rt. /1873/: Vasutasok Gőzfavágó Vállalata Rt. /1909/; Vendéglősök, Hentesek és Mészárosok Műjéggyára Rt. /1910/; Villamos Favágó-, Porszivó- és Parkettfényező Rt. /1911/; Agrárbank Hitelszövetkezet; Általános Hitelszövetkezet; Fillérbank Hitelszövetkezet; Gazdasági és Kereskedelmi Bank-Hitelszövetkezet; Hajdumegyei Népbank mint Hitelszövetkezet; Jelzálog- és Hitelbank mint Hitelszövetkezet; Kereskedők és Iparosok Hitelszövetkezete; Kerületi Bank mint Hitelszövetkezet; Kisbirtokosok Hitelszövetkezete; Korona Takarék és Hitelszövetkezet; Debreceni Kölcsönös Segélyegylet mint Hitelszövetkezet; Központi Bank mint Hitelszövetkezet; Debreceni Leszámítoló Bank mint Hitelszövetkezet: Mezőgazdasági Bank mint Hitelszövetkezet; Debreceni Népbank-Hitelszövetkezet; Népsegélyző Bank mint Hitelszövetkezet; Néptakarékpénztár-Hitelszövetkezet; Polgári Takarék- és Segély-Hitelszövetkezet; Tiszavidéki Hitelszövetkezetek Köteléke mint Hitelszövetkezet; Takarék-Hitelszövetkezet ; Tisztviselők Önsegélyző Egylete; Vidéki Takarékpénztár mint Hitelszövetkezet. Egyéb /érdekképviseleti, társadalmi s egyházi/ szervek: Ügyvédi Kamara /illetékes: a debreceni, nyíregyházai s részben a szolnoki kir. tvszék területére/; Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara; Kereskedelmi és Iparkamara; Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Magánegyesületi Betegsegélyző Pénztár; Társulati Felsőkereskedelmi Iskola /1857/; Nőegylet Stefánia Leányárvaháza /1870/; Debreceni Orvos-Gyógyszerész Egylet; Társulati Női Felsőkereskedelmi Iskola /1909/; Országos Tanítói Árvaház /1895/; Csokonai-Kör; Gönczy Egyesület; Zenede-Egylet. Tiszántúli Református Egyházkerület; Teológiai Akadémia /1588/; Református Jogakadémia /1800 beolvadt az 1918b-an felállított egyetem jog- és államtudományi karába/; Bölesészeti Akadémia /1908 beolvadt az 1918-ban felállított Egyetem Bölcsészettudományi karába/; Református Főgimnázium /1550/; Református Felsőbb Leányiskola /1891, Országos-Református Tanáregyesület /1902/; Református Tanítónőképző /1899/; Református Elemi-iskolai Tanítóképző /1856/; Református Ispotály /XV.szd./. Izraelita Női Ipartanműhely. Római katolikus Kegyes Tanítórendi Főgimnázium /1719/; Római katolikus Svetits Intézet - Elemiiskolai Tanítónőképző /1898/; Svetits Női Kereskedelmi Tanfolyam /1909/; Therezianum Árvaintézet /1862/. Városi Könyv- és Kőnyomda /1561/. */A város helyneve a IX.sz. körül a szláv „debr” ill. „breza” /=Dobridzenu v. Dobra zenu - ill. völgy v. lapály és nyírfa/ szavakra vezethető vissza. A XIII.sz.-ban kereskedőhely, 1218-ban város. 1248-ban az ohati apátság említésével. A sz. végére uradalma már világi kézen. 1317-ben csata színhelye Károly Róbert s a levert István nádor fia közt. 1360-ban szabad kir. -i kiváltságokkal. 1450-ben újabb ef.-sal. 1536-ban a reformációt; 1552-ben a rkat. egyház teljesen felszámolva; 1567-ben református egyházszervező zsinat színhelye. 1660-ban a menekült váradi kollégiumot befogadja. 1693-tól szab. kir. város; 1715-től th. joggal felruházott tárnoki város /1715:CVIII.tc.-kel/; az 1723:XXXI.tc. Bihar vm.-be ékelte be. 1725-ben a királyi tábla Nagyváradról idehelyezve. 1849. jan. 4. - júl. 1. a forradalmi magyar nemzeti kormány s az országgyülés székhelye; ápr. 4-én az orszgy. itt mondta ki a Habsburgok detronizációját; aug. 2-án honvédeink vesztes csatájának színhelye. 1850-1854 között átm. Szabolcs vm.-ben /1715 előtt is odatartozott/; 1854-től a Nagyváradi Kormánykerület alá osztott Észak-Bihar vm.-ben; az 1876: XXXIII.tc.-kel az ei. alakult Hajdú vm. szh.-e - s továbbra is th.-i joggal felruházott szab. kir. város maradt - ei. idecsatolva: Ebes, Szepes, Pac, Fancsika, Bánk és Haláp kt.-ek Bihar vm.-től, továbbá Óhat, Zám, Máta, Kishegyes, a nagyhegyesi, macsi, monostori, pallagi és zeleméri egyes részek Szabolcs vm.-től; további átcsatolások az 1881:LXIII.tc. alapján Szabolcs vm.-től /Gyulai-Macs + Gyulai-Hegyes p.-ák/. 1881. okt. 31. - nov. 24. között református alkotmányozó zsinat színhelye. - 1912. jan. 20-án Parlag kt.-i lakotth. neve Pallag p.-ra változott - majd Kispallag néven Hajdúhadház-hoz átcsatolva; 1926. febr. 22. a megszünt hajdúböszörményi j. ksg.-ei a központi j.-ba /szh. Debrecen/ olvadtak be; 1938. márc. 15-én Nagyhortobágy p. neve Hortobágy-ra változott; 1946. jan. 1.-től Nyírábrány és Nyírmártonfalva Szabolcs vm. ligetaljai j.-ból /szh. Nyíracsád/ Hajdú vm. közp.-i j.-ába átkebelezve; 1552-ben a város területéből kivált s önálló ksg. lett EBES és NAGYHEGYES./
