EGER
Ö EGER. Heves vm. rt. város, jszh. 240700–VII., 10760 kh, 28052 m. /Agria, Erlau, Jager; + Felsőnémet + Hatvan + Maklári külváros + Egervára + Minaret + Gyógyfürdő + Szőllőske + Kertészsor./ Ph.Tb.Td.; Vá-Td. + Vmh. Tihamér + Vmh. Egervár 124. Hatósági szervek: Katonai Hadkiegészítő Kerület /csk. illetékes Heves vm. + Borsod vm. egri j.-a + Nógrád vm. nógrádi és Sziráki j.-ai területére/; Katonai Helyőrség /csk. 60. gye.-törzs/; 3.sz Felmérési Felügyelőség /mk./; Gazdasági Felügyelőség /mk./ ; Gazdasági Munkásközvetítő /mk./; Vincellériskola /mk. 1897/; Szőlészeti és Borászati Felügyelői Kerület /mk./; Méhészeti szaktanító /mk./; Közúti Területi Felügyelőség /mk. Heves, Bars, Hont, Nógrád s Gömör és Kishont vm.-ék területére illetékességgel/; Államépítészeti Hivatal /mk./; Pénzügyigazgatóság /mk./; Adóhivatal /mk./; Dohánygyár /mk./; Nevelési Tanfelügyelőség /mk./; Állami Főreáliskola /mk. 1890/; Siketnémák Intézete /1901/; Csillagvizsgáló /1786/.
Gazdasági szervek: Adriai Biztosító Társulat főügynöksége; Agrár Takarékpénztár /1909/; Dobó István Nyomda Rt.; Eger-Gyöngyösvidéki Villamossági Rt. /1930/; Egri Kereskedelmi Rt. /1912/; Egri Nyomda Rt. /1893/; Egri Takarékpénztár /1876/; Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. /1920/; Építőipar Rt. /1918/; Hevesmegyei Népbank Rt.; Hevesmegyei Takarékpénztár /1846/; Heves-Vármegyei Villamossági Rt. /1927/; Magyar Általános Hitelbank fiókja; Magyar Nemzeti Bank /1924/ fiókintézete; Városi Gyógyfürdő Rt. /1918/; Érseki Fürdővállalat; Erzsébetfürdő; Alsóegervölgyi Vízügyi Társulat; Első Magyar Lakatos és Lemezárugyár Rt. /1892/; Szőlőművelési Rt. /1896/; Osztrák-Magyar Bank /1878/ fiókintézete; Hevesmegyei Hitelbank /1904/; Ipari OKH-szövetkezet; Gazdák OKH-szövetkezete; Dohánygyár; Vasalásgyár; Egri Gőztéglagyár; Egri Hengermalom; Városi Jéggyár; Városi Vízművek. Egyéb /érdekképviseleti, társadalmi s egyházi/ szervek: Egri Ügyvédi Kamara /illetékes az egri s részben a szolnoki kir. tv.szék területére/; Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; A Hevesmegyei és Egervidéki Nőegylet Árvaháza /1867/; Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nőegylet /1867/; Római Katolikus Nőképezde; Egri Érseki Nyomda /1756/; Római katolikus érsekség /XI.sz./; Latin szert. Rkat. főegyházmegye /illetékes az egri érsekségre, a kassai, rozsnyói, szatmárnémeti és szepesi püspökségek területére/; Hittani intézet /1700/; Rkat. érseki Joglyceum /1740, 1874-től Jogakadémia/; Rkat. Cisztercita Főgimnázium /1689/; Rkat. főkápt. és főszt.szék; Rkat. papnevelde, tanító- s tanítónőképző; Angol kisasszonyok felsőbb leányiskolája /1828, 1874, ill. 1891/; Egri Dalkör; Lengyel menekülttábor /1939-1944/. */XI.sz.-i alapítású. Az 1095-1114.I.d.XXII.fej. szerint „…a tüzesvas- és forróvízpróbát akármely egyházban is ne tegyenek, hanem csak püspöki szh.-en…” /pl. Egerben/. 1203-ban Imre-király elhalálozásának helye. 1241-ben a mongol elpusztítja 1261-ben újraépítve Az egri székeskaptalant 1150-ben említik; 1200-ban a püspökségtől elkülönülnek. A XIII.sz.-ban létesül az Ágoston-rendi, a Ferencrendi és a Domonkosrendi kolostor. 1430-ban az Egervári prépostság alapítása, felújítása Kis Taly és Nova birtokával. 1442-ben husziták dúlják fel. 1468-ban orszgy. szính.-e. Püspöksége 1261-ből /?/ Borsod, Abaújvár, Zemplén, Ung, Szabolcs, Zaránd, Külső-Szolnok, Hevesujvár, Bereg és Ugocsa területi illetékességű volt. Az 1498:XX.tc.3.§-ával az érsek egy hadibandérium állítására kötelezett; a 22.§ a káptalant 200 lovaskatona állítására kötelezte. 1514-ben a város porráég. 1552. szept. 1118. között vára az iszlám ostromának ellenáll. Az 1559: XXIII.tc. Eger várának erődítéséhez Heves, Borsod és Nógrád vm.-ék beosztva. Az 1567: XVII.tc.13.§ Heves és Borsod vm.-ket egészen, Nógrád vm.-nek csupán 2 kerületét osztotta be. A 27.§ szerint „…mint MO elsődleges védőbástyája elégséges katonai őrséggel való ellátása elrendelve.” Az 1569:XIX.tc.5.§-a idesorolta Heves, Borsod, Pest, külsó-Szolnok, Solt vm.-k s a káptalan 2 városa: Polgárdi és Szent-Margit /mindkettő Polgár/ közmunkaereje is ideirányítva. Az 1578:XXVII.tc. 6.§-a az egri káptalan jobbágyainak ingyenmunkájával megerősítve; Heves, Borsod, Pest, Külső-Szolnok és Zsolt vm.-k, valamint Polgárdi és Szent-Margita káptalani városok közmunkáit ide-beosztják. Az 1596:XXXIV.tc. megállapítja: „…minthogy e véghelynek a tartozékait a törökök és tatárok elpusztították, és jövedelmei a melyből a katonaőrséget fenntartották megcsökkentek, gondoskodásért a királyhoz fordulnak”. Viszont az 1597:XXIX.tc. álláspontja: „…A vár törököknek történt feladóit a király büntesse meg”. Eger vára ezután - 1596. okt. 13. - 1687. dec. 12. között - török kézen. A székeskáptalan és hiteles helye 1596-ban Kassára, 1606-ban Nagyszombatba menekült; 1687-ben visszavándorol. Hiteles helye még 1723-ig szünetel. Város és vára 1704. márc. 30. - 1710. nov. 29. között kuruc kézen. 1849. febr. 26-án honvédeink itt vonulnak fel a vesztes-kápolnai csatához. Az Eger-folyó jobbparti részei Heves, a balpartiak Borsod vm. területén épültek ki - az 1807: XXIX. s az 1812:V.tc.-ek végülis e területet egyesítették s a keleti város- és kt.-részeket /Szőllőske, Czegléd, Tihamér és Almagyar kt.-kel/ Borsod vm.-től Heves vm.-hez átkebelezték - mindvégig rt., majd 1928-tól megyei város /1785-1790 között sz.kir.v. /; 1961-től + Felnémet./
