Érsekújvár
Ö Érsekújvár. Nyitra vm. rt. város, jszh. 381300–VI., 12598 kh, 16228 m. /Erseg Ujvar, Erseg Ujvár, Érsekújvár, Neu Hausel, Neuhäusel, Novaszamszki, Novezamki, NOVÁ ZAMKY + CIKY + LUDOVITOV + PALÁRIKOVO, Nowe Zamky, Nové Zámky v. Érsekújvár, Oláh Ujvár v. Oláhújvár; + Ambrus m. + Bánhegyi bőrgyár + Conlegner t. + Csike m. + Ferencz m. + Gyárváros m. + Illés m. + János m. + Júlia m. + Margit m. + Mária m. + Margit-halom + Ozoray t. + Pap m. + Rózsa m. + Sztrázsa m. + Tormás m. + Váczy t./ Ph.Tb.Td.; Vá-Td. 17, 26, 92, 93, 38, 95.
Hatósági szervek: Városi Közkórház; Honvéd Hue. /mk./; Adóhivatal /mk./; Dohánybeváltó Hivatal /mk./; Községi Főgimnázium /1842/.
Gazdasági szervek: Adina Vagyonkezelési Rt.; Adriai Biztosító Társulat vezérügynöksége; Agricola Mezőgazdasági Művek Rt. /?-1942/; Barsmegyei Népbank Rt. fiókja; Bátorkeszi Mezőgazdasági Rt. /?-1942/; Délszlovenszkói Villamos-Művek Rt.; Ekonomia Mezőgazdasági Rt. /1934/; Érsekújvári Cipőgyár és Bőrgyár; Érsekújvári Gázgyár; Érsekújvári Gőztéglagyár; Érsekújvári Henger- és Műmalom; Érsekújvári Kender- és Lengyár Rt.; Érsekújvári Népbank Rt. /1872/; Érsekújvári Takarékpénztár /1848/, fiókok: Dunaszerdahely, Léva, Losonc; Felsőmagyarországi Hitelbank Rt. fiókja; Humus Mezőgazdasági Rt. /1934/; Magyar Általános Hitelbank Rt. fiókja; Magyar Nemzeti Bank fiókintézete /1939-1944/; Malomipar Rt.; Meinl Gyula Rt. /19391944/; Mező- és Erdőgazdasági Rt. /-1942/; Nemzeti Hitelintézet Rt. fiókja; Osztrák-Magyar Bank mellékhelyisége; Könyvnyomda.
Egyéb szervek: Vágbalparti Ármentesítő és Belvízszabályzó Társulat; Nyilvános Könyvtár; Primási uradalmi központ; Ferencrendi Kolostor és apácazárda. */A Vág mocsaraitól védett s Oláh Miklós által emeltetett vár /innen az Oláhújvár elnevezés, 1543-1725/ köré épült. Szerepe a XVI.sz.-ban kezdődik. Újvár vára erődítésének munkáit a Nyitra, Trencsén, Esztergom és Bars vm.-ben birtokos egyháziak ingyenjobbágymunkájával végeztették /1556:XII. tc./. Vára erődítéseihez Nyitra és Trencsén vm.-ék beosztva /1559:XXVI.tc./. Az esztergomi érsek, a turóci, óbudai, sági, felhévizi prépostságok s az esztergomi káptalan jobbágysága beosztva /1559:XXVII. tc., XXVIII.tc.21.§-a/. Nyitra és Trencsén vm.-k idebeosztása az orszgy. végzése szerint megismételve /1567:XVII.tc.17.§/; továbbá az esztergomi érsek és káptalanja s a turóci prépostság, továbbá az óbudai, sági és felhévizi prépostságok Nyitra vm.-beli jószágai jobbágy közmunkái /idézett tc. 19, 20.§/. Trencsén és Nyitra vm.-k részben ide beosztva /1569:XIX.tc. 10.§/. Az esztergomi érsekség és káptalan fekvőjószágait, amelyekből - bárhol legyenek is azok - a munkákat ide kell fordítani /1578:XXVII.tc.17.§/. Turóc és Árva vm.-ket - ha Bakabánya megerősítését elvégezték - ismét ide alkalmazzák /21.§/. Pozsony, Győr és Moson vm.-k - ha itt valami nagyobb erődítéshez kezdenek - ide beosztva /23.§/. Nyitra vm. ide beosztva /1602:XIV.tc.12.§/. Megismételve /1604:VIII.tc.15.§/. Pozsony és Nyitra vm.-k fele ingyenmunkája ide beosztva /1608:XV.tc.33.§/. Nyitra vm. beosztva /1613:VIII. tc.II-1.§/. Pozsony egészen, továbbá Nyitra vm.-nek 3 - a Csongrád-Benedek-féle, a Diósi István-féle és a Babóthi Tamás-féle - járása ide beosztva, a surányi vár tartozékainak kivételével /1618:XLIX.tc.II-1.§/. Majd ide beosztva az egész Pozsony vm. - a Csallóköz kivételével, amelynek közmunkáját még az 1569:XXI.tc. egy évre a Duna gyakori kiáradásai ellen, a lerontott töltések kijavítására rendelte volt; valamint Pozsony városa saját fekvőjószágainak kivételével, amelyek e város területén lévő gátak javításával kellett hogy e munkát teljesítsék. Ide rendelték továbbá Nyitra vm. 3 j.-át; a 4. tudniillik Tarnóczy János szb.-i j.-a kivételével, amelyet Nyitra városához és Surány vár kivételével, amely fekvőjószágai jobbágyingyenmunkáját ugyanezen várhoz rendelték /1622:XXXVI.tc.8.§/. Nyitra, Pozsony, Trencsén vm.-ék egészen ide beosztva /1635:XCII.tc.8.§/. Nyitra vm.-nek Gosztonyi Miklós-féle 4. j.-a a nyitrai püspök birtokával együtt, amely Nyitra felső városa kiépítésére volt rendelve/ ide beosztva Pozsony és Trencsén vm.-kel együtt /1647:CLIII.tc.8.§/. Helyőrségét az 1655:III.tc.18.§-a 1000 lovas- és 500 gyalogkatonában állapította meg. Az esztergomi érsek jobbágyságának ingyen közmunkája ide beosztva /1655:CXVI.tc.1.§/. Pozsony vm. által 100 lovas 2 éven át való ellátása biztosítva /1655:CXVI.tc.9.§/. Megismételve, kivéve mégis Trencsén vm.-nek egyebüvé utalt 2 un. hegyentúli és alsónak nevezett j.-át és az esztergomi érseknek az ország bármely vm.-iben lévő jószágait és még Pozsony vm.-t, amely ezen erősség kijavításának segélyére volt utalva /1659:CXXX.tc.6.§/. Az esztergomi érsek fekvőjószágai jobbágyingyenközmunkája és az egész Pozsony vm. ide beosztva /1662:XX.tc. 1.§/. 1663. aug.-ban Újvár a töröknek feladva; helyőrségéből 1681-ben Nyitra-ra ezer lovas és 500 gyalog; Szeredre 300 lovas, 200 gyalog; Sellyére és Farkasdra 300 lovas és 300 gyalog; Kis-Tapolcsánba 200 lovas és 150 gyalog rendelve. 1685. aug. 10-én Újvár a töröktől visszafoglalva. Közben 1605. aug. 1. - aug. 31. között az ERD-i hadak ostromának állt ellen. - 1704. nov. 16. - 1709 között kuruc kézen. Végülis 1725-ben a császáriak által lerombolva. 1894. jan. 23-án az érsekújvári j. szh.-e és rt. város; 1939. júl. 15-től átm. /1944. szept.-ig/ megyei város és jszh. Nyitra-Pozsony kee. vm.-ben; ide beo. még az 1918-ban Komárom vm.-ben volt: Csúz, Für, Jászfalu, Kalocsa, Kisbaromlak; Kolta, Komáromcsehi, Komáromszemere, Kürt, Szimő és Udvard./
